Címke: Déli-Kárpátok

Barangolás Dél-Erdély tájain 6.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Ada-Kaleh-patakot jelző tábla.

Az Al-Duna (4.) – Ada-Kaleh

Ada Kaleh Orsovától körülbelül három kilométerre helyezkedett el, az al-dunai hajózás fontos ellenőrzőpontja volt. Az 1,75 kilométer hosszú, 4-500 méter széles szigetet már Hérodotosz is említette, a görögök a „vad olajbogyók földjeként” hivatkoztak rá. 1444-ben Hunyadi János földvárral erősítette meg a szigetet a törökök ellen, ezt később erőddé alakították. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel bevette a területet, de nem sokkal később a Habsburgok visszafoglalták azt.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 5.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Orsova kikőtőváros a Duna mentén.

Az Al-Duna (3.) – Orsova

Túránk izgalmas, változatos tájban folytatódik, mely történelmi ismereteinket is kibővíti.
Miután a Duna elhagyja  a Kazán-szorost, a meder irányt változtat és kiszélesedik. Kicsivel lejjebb máris elérjük Orsovát, az Al-Duna legjelentősebb városát. Orsova alatt a folyó egy jobb kanyarulatot vesz, s hamarosan a Vaskapuhoz érkezik.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 4.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Kis-Kazán-szoros bejárata. A szerb oldalon alagút-őrző állomás, lejjebb hajómegfigyelő.

Az Al-Duna (3.) – Kis-Kazán-szoros

A Vaskapu-szoros több szorosból álló, 134km hosszú folyami szűkület, melynek legismertebb tagja a lenyűgöző szépségű Kazán-szoros, Románia és Szerbia határvonala. Az Al-Duna vidéke a történelmi Magyarország és egyben Erdély legdélebbi része volt, amely elválasztotta a Kárpátok déli vonulatát a Szerb-Érchegységtől. Az Orsova után következő Szörényvár már Havasalföld kapuján fekszik.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 2.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Nagy-Kazán-szoros jobb partja Szerbiához tartozik, az innenső Romániához.

Az Al-Duna (1.) – A Nagy-Kazán-szoros

Az Al-Duna 135 km, legkeskenyebb szakasza a 9 km hosszúságú Kazán-szoros, melynek felső és alsó összetevői a Nagy-Kazán-szoros és a Kis-Kazán-szoros. (A Kazán szó török eredetű, több jelentéssel bíró szó. Jelenthet fortyogást, kavarást, ám jelenthet üstöt is.) A Kazán-szoros felső része a hosszabb és keskenyebb Nagy-Kazán, míg az alsó valamivel szélesebb, de rövidebb Kis-Kazán. A kettőt a dubovai kiöblösödés választja el egymástól. A szoros szélessége alig haladja meg a 170 métert. A víz mélysége Dubovánál 80 méter, ez a Duna teljes hosszának legmélyebb pontja. A Kazán-szoros után a meder ismét kiszélesedik és irányt változtat. Valamivel lejjebb helyezkedik el Orsova, az egész szakasz legfontosabb települése.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 1.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Duna kiöblösödött torkolata a Kazán-szoros előtt. Bal oldalon a Szent Laszló-vár maradványa. A vízből a neves Babakaj-szirt emelkedik ki, jobbról Galambóc-vár látható.

Vízi úton a Kazán-szoros felé – Az Al-Duna és ősvárai

A vadregényes, zordon hegyek szorításában hömpölygő Al-Duna bal partján, alig néhány méternyire a forgalmas közúttól magas kőtornyok pártázatos sziluettje vonja magára a történelmi múlt búvárainak figyelmét.
Erre a mesebeli tájra barangolunk el gondolatban, s hívunk minden történelmet, földrajzot, kedvelő-tudakoló természetszeretőt. De érdemes felvenni a túrabakancsot, s a valóságban is követni a vadregényes vidéket.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 23.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A szabdalt gerincen húzódott az ezeréves határ a Vulkán-hegységben.

ERDÉLY – A Retyezáttól a Szebeni-havasokig

A Déli-Kárpátokban, a Vulkán-hegység és a Páring-hegység között, a Zsil folyó mentén, a Keleti-Zsil és a Nyugati-Zsil összefolyása után egy hegyvidéki, sziklás, meredek mészkőcsúcsokkal, barlangokkal, szakadékokkal, vízesésekkel, hegyi rétekkel és erdőkkel szabdalt területen található a Zsil folyó 33 km hosszú szurdoka, a Szurduk- vagy Lainci-szoros.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 20.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Közeledünk a Vöröstoronyi-szoroshoz. A Fogarasi-havasok balról, jobbról a havas csúcsok a Szebeni-havasok, előtérben Nagytalmács település.

ERDÉLY – A Vöröstoronyi-szoros

Latorvárnál állítottak föl először vámhivatalt és karantént, majd miután 1773-ban a határt a korábbitól délre húzták meg, mindkét intézmény Lazaretnél működött. 1896-ban épült meg a vasút Porcsesd és a határ közötti, 15 kilométeres szakasza, amely a román államvasutakhoz csatlakozott. 1849. március 16-án és 28-án Ihász Dániel vezette egység meghiúsította Szkarjatyin orosz seregének betörését. Később azonban Alekszandr Nyikolajevics von Lüders az intervenciós csapatok egyik hadseregparancsnoka július 20-án a szoroson keresztül hatolt be Erdélybe.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 19.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Fogarasi-havasok északi része meredek, magas, nehezen járható. A Hátsó-Árpácska-katlan a hason nevű patak vízgyűjtője.

ERDÉLY – A Fogarasi-havasok

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medencével határos, nyugatról a Vöröstorony-szorossal és az ott keresztülfolyó Olt folyóval, délről a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 18.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A hegygerinc havas csúcsai pártaszerűen koszorúzzák a hegységet.

ERDÉLY – A Királykő

Az Erdélyi-medence délkeleti csücskében hatalmas erődfalként magasodik a Kárpátok egyik leglátványosabb gerince, a Királykő. A hegység geomorfológiai (felszínalaktani) jellemzői miatt inkább a Déli-Kárpátokhoz tartozik, de geológiai (földtani) felépítése alapján a Keleti-Kárpátokhoz indokolt sorolni.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 17.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Április végén idefenn még sok a hó, a lavinaveszély gyakori.

ERDÉLY – A Bucsecs

A Bucsecs legjelentősebb folyója az Omu-csúcstól nem messze eredő Ilonka (Ialomita), amelynek felső részén található a rendkívül látványos Ialomita-vízesés, valamint a Predealon eredő Prahova folyó. Kisebb, északi irányba, az Olt vízgyűjtő medencéje felé tartó folyói a Barca és a Vidombák. Ugyancsak az Ilonka völgyében található két tekintélyes méretű tó is, a mesterséges eredetű Bolboci és a természetes eredetű, festői környezetben elhelyezkedő Scropoasa.
Tovább >>