Címke: Déli-Kárpátok

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – a Bucsecstől keletre

A Báj-havas a Bustyén felette felvonóról

A Bucsecstől keletre – A Báj-havas

A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk: a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 2. – A Vöröstoronyi-szorostól a Fogarasi-havasokig

A Balea-vízesés lentről

A Fogarasi-havasok a Balea és környékén

A Vöröstoronyi-szoros  látványosságainak sorát a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége, a már-már legendássá vált Fogarasi-havasok bemutatásával folytatjuk. A Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja 70 km-es hosszúságával, 40 km-es szélességével, mintegy 3000 négyzetkilométeres területével, számos – 2400-2500 méter feletti – csúcsával méltán vívta ki magának a tekintélyes Erdélyi-Alpok címet. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medence öleli, nyugatról a Vöröstorony-szoros határolja az Olt folyóval, délen a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel határos.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 2. – A Szebeni-havasoktól a Vöröstoronyi-szorosig

A Vöröstoronyi -szoros Nagy-Talmácsnál

A Vöröstoronyi-szoros

A Szebeni-havasok és a Szászföld bemutatása után a Lator-havas csodálatos tájaira kalandozunk el, ahol a patinás Lator várának nyomait is bemutatjuk, mely átvezet bennünket a Vöröstoronyi-szoros festői világába: itt láttatjuk Nagytalmácsot, a Vöröstorony (Bojca) környékét, bemutatjuk a Törttorony, a Latorvár, valamint Arxavia világát.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 2. – A Transalpintól keletre

Útban a Szebeni-havasok felé, a mélyben a Vidra-vízgyűjtő, egykori határvidékünk.

A Transalpintól keletre – A Szebeni-havasok

A táj képét kelet felé a Sebes folyó völgye és a Déli-Kárpátokat átszelő Transzalpin zárja, melynek legmagasabb pontja a 2145 méter magas Urdela. Ennek bemutatásával zártuk előző kötetünket s jelen albumunkban innen folytatjuk a Déli-Kárpátok bemutatását.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Transalpin

A Páring-hegységen átvezető Transalpin közelében csillognak a csodálatos tengerszemek, a Piros- és a Mandra-tavak

Transalpin – Király útja

A Páring-hegységben, a Déli-Kárpátok  második legmagasabb hegységében halad ez az út: van olyan pontja, ahol 2145 méteres magasságban találja magát a kiránduló. Vetekszik a Transzfogarasi uttal, sőt túl is haladja azt. A Transzalpin 137 kilométer hosszú, mintegy 3 óra alatt lehet eljutni az egyik végéből a másikba Egy jó része (kb. 30 km) a hegyek gerincén, mintegy 2000 méter magasan halad. Ez a legszebb része: a kígyózó aszfalt felfelé halad,  sok-sok helyen még korlát sincs az út szélén.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Retyezát északi medencéje

A Hátszegi-medence a Retyezát és a Ruszka-havas ölelésében

A Hátszegi-medence

A Kárpátok egyik legnagyobb hegyközi medencéje, melyet délről a Retyezát hegység, nyugaton a Ruszka-havasok, keleten a Kudzsiri-havasok (Surján hegység) határolnak. Erdély déli része, annak egyik legszebb terüle­te, egyik leggazdagabb is természeti és a történelmi emlékek tekintetében. Kö­zelében két nagy nemzeti park található: a Retyezáti és a Gredistye-Csoklovinai Nemzeti Park. Önmagában is egy nagy nemzeti park lehetne, mivel majdnem lefedi a Dinoszaurusz Geopark területét.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Retyezáttól a dák várakig

Bildar dák vár, kötőanyag nélkül, faragott kőből rakott falmaradvány

Dák várak a Déli-Kárpátokban

Az Európában egyedülálló dák települések és erődítmények a dák civilizáció rendkívüli megvalósításai, amelyeknek kulturális értéke felbecsülhetetlen.
A dák erődítmények a történelmi Erdély délnyugati részén találhatók, Hunyad és Fehér megyében. A XIX. század elején az osztrák állam szervezett keresést indított a Sarmizegetusa-i antik nyomok, leletanyagok felkutatására, ezzel új korszakot indítva el a Szászvárosi Hegyek műemlékeinek megismerésében.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Cserna-szorostól a Retyezátig

A Bucura-tó, Románia legnagyobb tengerszeme

A Retyezát hegység

Zerge-havasok néven is emlegetett hegy a Déli-Kárpátok Retyezát-Godján csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsíl határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, délnyugaton a Godján-hegység , délen a Vulkán-hegység. A hegység legfontosabb része kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát, a déli, mészkőből álló eleme a Kis-Retyezát, s ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb hegye.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Orsovától a Cserna-szorosig

A Maderscpach Károly által tervezett és épített alsókötésű vashíd a Cserna felett

Herkulesfürdő

Erdélyt a Havasalföld síkjától elválasztó Mehádiai-hegység (Muntii Mehedinti) érintetlen erdőségek, barlangok és gyönyörű vízesések hazája. A túlnyomó részt mészkőből felépülő hegyvonulat a sebes folyású Cserna-patak völgyét övezi. A hegység csúcsai 1000-1400 méteres magasság körül mozognak, a legmagasabb pont a Péter-csúcs (Varful lui Stan) 1466 méteren.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Tullntól Orsováig

A Kárpátok déli és keleti vonulata, középen a Bihar-hegység

Válogatás a fotóalbum képeiből – 1. rész

A Kárpát-medencét ajándékba kaptuk a természettől, honfoglaló őseink segítségével vált hazánkká. Elég ránéznünk a domborzati térképre, hogy megbizonyosodjunk: igen, ez a változatos táj az otthonunk. A Kárpátok koronája csipkézte egykor országunk déli és keleti határvidékét, a magas hegyek ormain ősi, patinás várak falmaradványai és nyomai jelzik romlásukban is egykori fontos szerepüket. A meredek falú szurdokvölgyekben kanyargó utak őrzik eleink küzdelmeit, mint ahogy a hatalmas erdőségek barlangjai az akkori otthont adó meleget. A végtelen havasi legelőkön, az alpesi jellegű, sziklás hegységi vidékeken, a csillogó tengerszemek környékén is megfordultak. 
Tovább >>