Címke: Kárpát-kanyar

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Háromszéki-havasok

A Tündérvár nyomai, távol a Háromszéki-medence

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig

Még el sem hagytuk a Kárpát-kanyart, máris emelkednek a festői Háromszéki-havasok Zágont övező festői hegyei. Zágon közelében kutatunk emlékeinkben, mit is tudhatunk a nagyszerű szülöttről, Mikes Kelemenről, akinek élete és sorsa 1707-től elválaszthatatlan volt szeretett fejedelmétől. A hűséges apród tevékeny részese volt a függetlenségi harc eseményeinek, majd a bukás után követte II. Rákóczi Ferencet az emigrációba. Itt születtek – számos egyéb műve mellett – a Törökországi levelek, a magyar széppróza büszkeségei.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyaron túl – Egykori székely megye

A Bodzai-havasok - délebbre gyümölcstermő vidék, innen ered a megye címerében a szőlő.

A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye

A kialakuló magyar királyság határa a Kárpátokon túli havasi területekre is kiterjedt, az 1200-as évek elejétől elkezdődött e területek egységesítése. A Kárpát-kanyaron túl a Német Lovagrend is jelentős teret hódított, s a magyar királyok hódításai a Dunáig nyúltak. A mai Bodza és Prahova megye területén létrejött Saac-nak (Saaka), illetve Secuieni-nek nevezett Székely megye, a Havasalföld legjelentősebb gyümölcs- és szőlőtermő területe volt.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Az evangélikus templom mögött a muszka asztal

A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók

A mai települések a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket. A három település – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz. A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző lakosságot. Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

A Cenk körül terül el Brassó városa

A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke

Áprily Lajos szülővárosa, Brassó – ahol költő őse ötvös volt – Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

A Keresztény-havas - Brassó külterülete, óriási síközpont, 3 felvonóval

A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas

Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között emelkedik, a Nagykő-havassal együtt a képezi a Barcasági-hegyeket. 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé. Legmagasabb csúcsa 1799 méter, ehhez észak-keletről és dél-nyugatról alacsonyabb gerincek kapcsolódnak. A délnyugati gerinc meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez.
Tovább >>

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Bucsecs

Közeledünk a Déli-Kárpátok felé, távolban a Bucsecs

A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs

A Keleti-Kárpátok megjelenítését a Kárpát-kanyar – a Törcsvári-hágótól délkeletre emelkedő, a maga nemében páratlan szépségű és vadságú Bucsecs – bemutatásával kezdjük. A hegység csúcsának legmagasabb pontja a 2505 méter magas Omu (Ember), melyen keresztül húzódott egykor (ezeréves) történelmi határunk.
Tovább >>