Címke: Kárpát-kanyar

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 17.

Április végén idefenn még sok a hó, a lavinaveszély gyakori.

ERDÉLY – A Bucsecs

A Bucsecs legjelentősebb folyója az Omu-csúcstól nem messze eredő Ilonka (Ialomita), amelynek felső részén található a rendkívül látványos Ialomita-vízesés, valamint a Predealon eredő Prahova folyó. Kisebb, északi irányba, az Olt vízgyűjtő medencéje felé tartó folyói a Barca és a Vidombák. Ugyancsak az Ilonka völgyében található két tekintélyes méretű tó is, a mesterséges eredetű Bolboci és a természetes eredetű, festői környezetben elhelyezkedő Scropoasa.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 16.

A Bolnok-hegy lábánál (1187 m) nyújtózkodik Hosszúfalu, a távolban a Nagykő-havas (1843 m), mögötte a Bucsecs, a Keresztény-havas (1801 ) m, legtávolabb a Királykő és a Fogaras.

ERDÉLY – A Keresztény-havas

A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk. (Mindez a Keleti-Kárpátok 1. című albumunkban részletesen megtekinthető.) Égbe nyúló, komor hegyormok, csipkézett gerincek, félelmetes, évezredek alatt formált sziklaszirtek hívogatnak, de vannak itt roppant tömegű kőtörmelékkel bélelt, katlanszerű völgyek, kietlen kősivatagokban felcsillanó, tükörtiszta tengerszemek, halk morajjal csörgedező vagy haragos zúgású vízesésekké erősödő patakok, bűbájos szépségű szurdokok, zsombolyok és barlangok, minden, amitől annyira szeretjük a Kárpátokat.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Háromszéki-havasok

A Tündérvár nyomai, távol a Háromszéki-medence

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig

Még el sem hagytuk a Kárpát-kanyart, máris emelkednek a festői Háromszéki-havasok Zágont övező festői hegyei. Zágon közelében kutatunk emlékeinkben, mit is tudhatunk a nagyszerű szülöttről, Mikes Kelemenről, akinek élete és sorsa 1707-től elválaszthatatlan volt szeretett fejedelmétől. A hűséges apród tevékeny részese volt a függetlenségi harc eseményeinek, majd a bukás után követte II. Rákóczi Ferencet az emigrációba. Itt születtek – számos egyéb műve mellett – a Törökországi levelek, a magyar széppróza büszkeségei.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyaron túl – Egykori székely megye

A Bodzai-havasok - délebbre gyümölcstermő vidék, innen ered a megye címerében a szőlő.

A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye

A kialakuló magyar királyság határa a Kárpátokon túli havasi területekre is kiterjedt, az 1200-as évek elejétől elkezdődött e területek egységesítése. A Kárpát-kanyaron túl a Német Lovagrend is jelentős teret hódított, s a magyar királyok hódításai a Dunáig nyúltak. A mai Bodza és Prahova megye területén létrejött Saac-nak (Saaka), illetve Secuieni-nek nevezett Székely megye, a Havasalföld legjelentősebb gyümölcs- és szőlőtermő területe volt.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Az evangélikus templom mögött a muszka asztal

A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók

A mai települések a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket. A három település – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz. A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző lakosságot. Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

A Cenk körül terül el Brassó városa

A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke

Áprily Lajos szülővárosa, Brassó – ahol költő őse ötvös volt – Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

A Keresztény-havas - Brassó külterülete, óriási síközpont, 3 felvonóval

A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas

Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között emelkedik, a Nagykő-havassal együtt a képezi a Barcasági-hegyeket. 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé. Legmagasabb csúcsa 1799 méter, ehhez észak-keletről és dél-nyugatról alacsonyabb gerincek kapcsolódnak. A délnyugati gerinc meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez.
Tovább >>

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Bucsecs

Közeledünk a Déli-Kárpátok felé, távolban a Bucsecs

A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs

A Keleti-Kárpátok megjelenítését a Kárpát-kanyar – a Törcsvári-hágótól délkeletre emelkedő, a maga nemében páratlan szépségű és vadságú Bucsecs – bemutatásával kezdjük. A hegység csúcsának legmagasabb pontja a 2505 méter magas Omu (Ember), melyen keresztül húzódott egykor (ezeréves) történelmi határunk.
Tovább >>