Kategória: Virtuális fotókiállításaink

Fotókiállításaink a virtuális térben.

A Partium jeles városa – Nagyvárad (15.)

A Váradolaszi református templom alapkőletétele 1784-ben volt. 1787-ben tartották meg az első istentiszteletet.

Nagyvárad – Váradolaszi-Reformátos egyház és temploma

Nagyváradon, a Sebes-Körös jobb partjának közelében, a Holdas temploméval egyidőben kezdődött építése. Mindössze három év leforgása alatt, 1784-1787 között épült fel a klasszicizáló barokk stílusú templom. A stílusjegyek nyilvánvalóak a külső homlokzatokon, de a belső részen is, ahol a stílusnak megfelelő díszítőelemeket láthatunk (a templom szószéke és a bútorzat). Ezek azonban nem tipikus díszítőelemei a református templomoknak.
Sok más nagyváradi templomhoz hasonlóan ez a templom is több szakaszban épült. Az első szakasz mind az elképzelés, mind a gyakorlatba ültetés szintjén Eder Jákób nevéhez kapcsolódik, míg a második, csaknem egy évszázaddal későbbi szakasz id. Rimanóczy Kálmán (1884) nevéhez fűződik.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (14.)

Az Ezredév emléksétány a Körös partján a Garasos-híd és a Baross-híd közötti zöld övezetben. Itt van a váradolaszi református templom is.

Nagyvárad – Ezredévi Emléksétány a Garasos híddal

A Körös két partját összekötő eredeti Garasos hidat 1910. december 10-én adták át Nagyváradon.
A régi hidat 1974-ben elbontották, és újat építettek helyette, melynek egyik pillérén elhelyeztek egy domborműves emléktáblát, melyet Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotott. Ezen olvasható, hogy az eredeti híd építésének, avatásának centenáriuma alkalmából készült.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (13.)

A Szigligeti Színház, a nagyváradi eklektikus építészet legszebb alkotása. 1900. június 22-re végeztek a külső munkálatokkal. 2020-ban a tér átalakítás alatt állt.

Nagyvárad – Bémer-tér a Szigligeti Színházzal

1900. október 15-én, A Szigliget Színház épülete 1899–1900 között, mintegy 15 hónap alatt készült el. Tervezők a neves Fellner és Helmer építészcég, kivitelező az id. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész volt.
A festői Bémer térnek meghatározó elemévé vált Nagyváradon a színház épülete a 20. század elején, melynek mai képe az eklektikus, szecessziós paloták építésével alakult ki.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (12.)

A Bémer tér - a háttérben a Körös túloldalán a városháza épülete, balra a Poynár-ház, szemben a Pannónia Szálló és a Sztarill palota - ma Astoria.

Nagyvárad – A Bémer tér nyugati oldala

1888 májusában bontották le a Gireth-házat. De még előtte Lojanek János fotográfus megörökítette azt a Bazár-szoros irányából, valószínűleg a Szépítési Egylet megrendelésére. (A három példányban elkészített képből egy a városi levéltárba, egy a Szépítési Egylet irattárába, egy pedig Bémer Pál kanonokhoz került. Ezekből egy a véletlen folytán előkerült, ennek másolata 2002-ben megjelent nyomtatásban is a Mesélő képeslapok, Nagyvárad 1885–1915 című könyvben.) Nagyvárad közgyűlése 1888 nyarán elhatározta, hogy az új tér báró Bémer László néhai nagyváradi római katolikus püspök nevét viseli majd. A decemberi közgyűlésen felolvasták báró Bémer Pál apátkanonok köszönőlevelét, amelyben többek között ez olvasható: „Nagybátyámnak, báró Bémer László nagyváradi püspöknek neve arra a dicső időre emlékeztet, midőn a magyar nemzet azt az alapot tette, melyen újra felépülhetett.” (Péter I. Zoltán)
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (11.)

Az úgy nevezett "Bazár-szorosban" a Bémer tér felé nézve áll a Guttman-ház, utána a Kolozsváry palota, mely 1912-ben Sterill Ferenc tervei alapján épült.

Nagyvárad – A Bémer tér keleti oldala

“Nagyvárad-Olaszi hangulatos, elvitathatatlan építészeti értékeket felvonultató kis térsége, a Bémer tér, amely irodalom- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős. 1888 tavaszán bontották le a közepén terpeszkedő ódon Gireth-házat, kialakítva ezzel a teret, amely a 20. század hajnalára a felfokozott építkezési kedvnek köszönhetően elnyerte azt az eklektikus képét, amely szerencsére még ma is jellemző rá. A bő száz év alatt többször is változott a tér neve: kialakításakor Bémer László püspökről nevezték el, 1923-ban Regina Maria lett, 1940-ben visszakapta eredeti nevét; 1945–1966 között az utcasarki névtáblákról Sztálin nevét lehetett leolvasni, majd 1995-ig Köztársaság (Republicii) tér volt. A Helyi Tanács 1995-ben a Regele Ferdinand névre „keresztelte”, noha Ferdinánd román király nevét a két világháború között a Fő utca viselte, nem ez a tér. De ezen már nincs mit csodálkozni, hiszen a rendszerváltás utáni egyik önkormányzatnak sem volt erőssége a helytörténeti ismeret és a következetesség az utcák és terek nevének megváltoztatásakor.” (Péter I. Zoltán)
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (10.)

A Szent Anna templom és az egykori Orsolya rendház

Nagyvárad – Az Orsolya zárda és környéke

Az Orsolya zárda 1771-ben épült Szentzy István kanonok kezdeményezésére, aki egy régebben itt működő klastrom telkét vásárolta fel. Felépítése több szakaszban történt, ennek megfelelően az építészeti megoldások igencsak változatosak. Így az L alakú épületegyüttes mind a barokk (főleg belül), mind pedig a neogótikus elemekkel tűzdelt romantikus (főleg az ajtó és ablakkeretek esetében figyelhető meg) stílus jegyeit hordozza. Az építkezést, úgy tűnik, 1877-ben fejezték be, amikor a Fő utcai szárnyhoz hozzá csatolták az Apáca utca 1-3. szám alatti épületrészt, amelyben jelenleg az Ady Endre középiskola működik.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (9.)

A Bartsch-ház, mely 1888-ban épült. Jobbra a Széchenyi térre lehet jutni az Ady Múzeum felé - távol a Moskovits-palota

Nagyvárad – A Fő utca és az Úri utca kereszteződése

Nagyvárad regélő Fő utcája igazi múltbéli hangulatot sugall, különösen kedvesek a Fő utcából nyíló patinás kis mellékutcák. Érdemes megállni az Úri utcának a sarkán, s bepillantani az ódon hangulatú szűk utcába. Az élmény felejthetetlen!
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (8.)

A Széchenyi tér közepén Ady Endre kőszobra áll, távolabb az Ügyvédi Kamara székháza. A szobrot 1957-ben állították fel - eredetileg a kioszk mögött.

Nagyvárad – A Széchenyi tér és az Ady Endre Múzeum környéke

A Nagyvárad-Olaszi központi tere – a későbbi Széchenyi tér – a 18. század első felében az itteni Szent Egyed templomról kapta a nevét. Később Megyeháza utca lett, 1860-tól Széchenyi tér. A két világháború között Traianus római császár nevét viselte, hogy egy rövid ideig, 1940–1944 között visszakapja a Széchenyi nevet. A második világháború után, az új politikai körülmények hatására ismét Traian park, de egy jó évtizedes megszakítással. 1958-tól 1966-ig ugyanis Ady Endre park lett. Azóta ismét Traian császár neve olvasható az itteni utcanévtáblákon.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (7.)

A Stern-palota a Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésében. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült, Stern Miklós megrendelésére, a terv nem valósult meg. Ifj. Rimanóczy Kálmán átdolgozta a tervet, 1909-ben épült fel.

Nagyvárad – A Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésének palotái

Ifj. Rimanóczy Kálmán (1870-1912) Nagyvárad legjelentősebb építésze volt az 1900-1912 közötti időszakban. Számos középületre kapott megbízást, amelyeken különféle építészeti stílusokat alkalmazott. Legfontosabb nagyváradi alkotásai: a Közpénzügyi Hivatal épülete 1899-1900,  a Városháza, 1902-1903,  az Ideg- és Elmegyógyászati Kórház, 1902-1903, az olaszi Szentlélek kiáradása római katolikus plébániatemplom, 1903-1905,  a Görög katolikus püspöki palota, 1903-1905, a Moskovits-palota, 1904-1905,  Ifj. Rimanóczy Kálmán-palota 1905,   a Nagyváradi Takarékpénztár egykori épülete, 1906-1907, az Ügyvédi Kamara Székháza, 1908-1909,  az Apolló-palota, 1912-1914.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (6.)

A Fő utca, a régi Rákóczi utca és a Staroveszky utca kereszteződésében látható a Pénzügyi Igazságügyi Palota, a Barátok templomával

Nagyvárad – A Barátok templom és környéke

A ferences rendi szerzetesek építették 1732-1743 között ide a barátok templomát és mellette rendházat. A római templomot 1876-ban felújították és Knapp Ferenc tervei alapján felépült a torony is.
1903-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján a templom hajóját teljesen átépítették eklektikus stílusban, a meglévő torony mellé építettek még két kisebbet. A régi templomból a kripta, a hat mellékoltár és a szószék maradt meg. A hajdani rendház jelenleg a katonakórház része.
Tovább >>