Hónap: 2020 augusztus

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (12.)

Hatzack-Lukácsovits Magda festőművész képéről készített fotó, a domokosi plébánián.

Márton Áron emlékezete – 1896. augusztus 28., Csíkszentdomokos

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra, a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Tovább >>

Riport a Kossuth Rádió Kalendárium című műsorában

Kossuth Rádió

Csűrös Csilla beszélget a szerzőkkel Márton Áron születésnapja előtt.

Illyés Gyula nevezte emberkatedrálisnak azt a Márton Áron gyulafehérvári püspököt, aki haláláig, börtönt és évtizedes házi őrizetet vállalva is táplálta az erdélyi magyarság hitét, éltetve bennük a szülőföld megtartó erejét.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (11.)

Napfelkelte a Tarkő felett, Csíkszentdomokos határában.

Márton Áron emlékezete – Ferenczes István: Csíkszentdomokos balladái

Márton Áron bölcsőhelye ez a kedves, székely település, titkok és balladák földje. A Csíki-medence legmagasabban, 640 m tengerszint felett fekvő, legnépesebb faluja. Az Olt forrásvidéke a határban található, közel a Maros forrásához, s a település az Olt folyó felső völgyében terül el Csíkszereda és Gyergyószentmiklós városok között félúton. A falu az Olt felső szakasza mentén mintegy 10 km-es hosszúságban nyújtózik végig, a Keleti-Kárpátok alatt. Hűvös hegyvidéki éghajlat jellemzi, az emberek kemény munkával keresik meg a mindennapi kenyerüket. Mégis Erdély egyik legnépesebb székely-magyar települése.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (10.)

Bara Ferenc, esperes, Márton Áron hajdani titkára, a püspök reverendájának cingulumával

Márton Áron emlékezete – a püspöki titkár, Bara Ferenc

Bara Ferenc esperes-plébánossal nemrégen hozott össze az isteni gondviselés. Gáll Jenő barátunkkal látogattuk meg Csíkdánfalván, a plébánián, ahol jelenleg gondozza a hívek lelkét. Ő volt Márton Áron titkára, akit Bálint Lajos, Csíkszentdomokos akkori plébánosa ajánlott a püspök úr szolgálatába. Büszke arra, hogy Márton Áron szentelte pappá, 1976. június 20-án, s az ő szülőfalujába, Csíkszentdomokosra került Bálint Lajos mellé. Kedves emlék számára, hogy a püspök áldást s könyveket küldött, neki, a káplánnak, a későbbi érsekkel, Bálint Lajossal.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (8.)

A Széchenyi tér közepén Ady Endre kőszobra áll, távolabb az Ügyvédi Kamara székháza. A szobrot 1957-ben állították fel - eredetileg a kioszk mögött.

Nagyvárad – A Széchenyi tér és az Ady Endre Múzeum környéke

A Nagyvárad-Olaszi központi tere – a későbbi Széchenyi tér – a 18. század első felében az itteni Szent Egyed templomról kapta a nevét. Később Megyeháza utca lett, 1860-tól Széchenyi tér. A két világháború között Traianus római császár nevét viselte, hogy egy rövid ideig, 1940–1944 között visszakapja a Széchenyi nevet. A második világháború után, az új politikai körülmények hatására ismét Traian park, de egy jó évtizedes megszakítással. 1958-tól 1966-ig ugyanis Ady Endre park lett. Azóta ismét Traian császár neve olvasható az itteni utcanévtáblákon.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (9.)

Jakab Gábor

Márton Áron emlékezete – Jakab Gábor, kolozsvár-kerekdombi lelkipásztor

Jakab Gábor a kolozsvár-kerekdombi közösség lelkipásztora, Farkaslakán ő mutatta be a Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke című honismereti fotóalbumunkat. Rendkívüli emberségét illetően több személyes élményt is őriz a lelkében Márton Áronról. Pappá válásának története a legmeghatározóbb emléke. Harmadéves kispap korában történt, hogy lelkileg válságba került, ennek következtében a teológiai intézetből való eltávozás mellett döntött. A végrehajtás előtt azonban többi papnövendéktársához hasonlóan eleget tett az intézeti hagyománynak: elment a püspökhöz a szokásos év eleji, négyszemközti kihallgatásra.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (7.)

A Stern-palota a Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésében. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült, Stern Miklós megrendelésére, a terv nem valósult meg. Ifj. Rimanóczy Kálmán átdolgozta a tervet, 1909-ben épült fel.

Nagyvárad – A Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésének palotái

Ifj. Rimanóczy Kálmán (1870-1912) Nagyvárad legjelentősebb építésze volt az 1900-1912 közötti időszakban. Számos középületre kapott megbízást, amelyeken különféle építészeti stílusokat alkalmazott. Legfontosabb nagyváradi alkotásai: a Közpénzügyi Hivatal épülete 1899-1900,  a Városháza, 1902-1903,  az Ideg- és Elmegyógyászati Kórház, 1902-1903, az olaszi Szentlélek kiáradása római katolikus plébániatemplom, 1903-1905,  a Görög katolikus püspöki palota, 1903-1905, a Moskovits-palota, 1904-1905,  Ifj. Rimanóczy Kálmán-palota 1905,   a Nagyváradi Takarékpénztár egykori épülete, 1906-1907, az Ügyvédi Kamara Székháza, 1908-1909,  az Apolló-palota, 1912-1914.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (8.)

Bálint Lajos bérmaúton

Márton Áron emlékezete – Az első erdélyi érsek, Bálint Lajos

Bálint Lajos érsekkel  Berszán Lajos atyánál találkoztunk, aki itt, Gyimesközéplokon, majd Marosfőn osztotta meg velünk értékes gondolatait. Figyelemmel kísérte munkásságunkat, mi pedig számtalan alkalommal felkerestük. Mindig szívesen fogadott. Sokat mesélt csíkszentdomokosi tíz évéről, Márton Áron szülőfalujáról, ahol plébánosként gondozta a hívek lelkét.
Az érsekkel együtt megjártuk a gyimesi határban a Szép-havas legendás csúcsát, mely őrizte a Szent László kápolna romjait. Megtiszteltetés volt számunkra közeledése felénk, barátságos, elismerő szavakkal illette fotóalbumainkat. Lélekkel látó elemzésit megszívleltük, örömmel vettük baráti tanácsait.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (6.)

A Fő utca, a régi Rákóczi utca és a Staroveszky utca kereszteződésében látható a Pénzügyi Igazságügyi Palota, a Barátok templomával

Nagyvárad – A Barátok templom és környéke

A ferences rendi szerzetesek építették 1732-1743 között ide a barátok templomát és mellette rendházat. A római templomot 1876-ban felújították és Knapp Ferenc tervei alapján felépült a torony is.
1903-1905 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján a templom hajóját teljesen átépítették eklektikus stílusban, a meglévő torony mellé építettek még két kisebbet. A régi templomból a kripta, a hat mellékoltár és a szószék maradt meg. A hajdani rendház jelenleg a katonakórház része.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (7.)

Csíksomlyó, gyimesi zarándokok

Márton Áron emlékezete – Az iskolaépítő esperes-plébános

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Tovább >>