Szerző: Lőwey Lilla

Irodalmi fotóalbumok 32.

Van egy világ Idő s embertörténelem felett!

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (4.)

Áprily Lajos 1936. május 20-án keltezett levelében arra kérte barátját, hogy tartson vele egy kéthetes erdélyi kiránduláson, ahová pár végzett „Baár-Madas leánnyal” július közepe táján indul.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 31.

: Egy kis kopogtatás, Jel az elveszett tündérvilágból,

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (3.)

Áprily Lajossal olyan szoros költőbarátság fűzte össze Reményik Sándort, mint Petőfi Sándort Arany Jánossal. Az Erdélyi Helikon első szerkesztője, Jékely (Áprily) Lajos a kolozsvári Református Kollégiumban iskolatársa volt Reményiknek.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 30.

Szeretlek mindhalálig, nemzetem!

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (2.)

Reményik Sándor neve az 1980-as évekig viszonylag ismeretlen volt (vagy csak irodalmi körökben ismerték) Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – politikai, ideológiai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Mindez jelentősen megváltozott. A 20. század végén indult kutatások és az azóta folyamatosan elérhető, újra és újra kiadott verseskötetek bizonyítják: az erdélyi költőfejedelemnek kiemelkedő szerepe és előkelő helye van a magyar irodalomban.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 29.

Csendes csodák Kolozsvár felett

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (1.)

Reményik Sándor életének tanulmányozásából is több mindent megtudtunk a Déli-Kárpátok lélegzetelállító csúcsairól, mivel párhuzamosan készült a Csendes csodák című irodalmi fotóalbumunk, mely a költő munkásságát, gyönyörű költeményeit, a Déli-Kárpátokhoz való vonzódását is bemutatta.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 28.

Tanyavilág, Székelyvarság

Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol, (3.)

Nyirő József Alsórákosról küldte írásait a Keleti Újságnak. Vezércikkek helyett az 1933-as Uz Bence fejezeteit közölte a Keleti Újság mellékleteként. A híres tréfacsináló Bence túljárt az úri vadászoknak, az állam embereinek eszén, kalandor vállalkozásokba kezdett. Emellett szép emberi tulajdonságok hordozója volt: hatalmas fizikai erő, életrevalóság, tréfálkozó kedv, a szegényekkel való együttérzés, segítőkészség jellemezte.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 27.

Vár-hegyen, a 15. században terméskőből épült parasztvár

Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol, (2.)

Nyirő József a székely anyaszékből fakadt Udvarhely megye peremén, Székelyzsomborban született, az anyakönyvi kivonat szerint 1889. július 28-án, Nyirő Mihály és Incze Amália – székely származású szülők – gyermekeként. Édesapja a helyi római katolikus elemi iskola igazgatója volt, a ház első szobája tanteremként szerepelt.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 26.

Nyirő József hazatér

Erdély – Székelyföld – A Székely Apostol (1.)

Nyirő József életéből kiragadott képekkel az irodalmi fotóalbum ízelítőt ad egy küzdelmekkel és emberi helytállással megélt sorsból. A költő munkásságáról szóló tanulmánnyal, írásaiból ollózott történetekkel és színes fotókkal mutatjuk be a Székely Apostol életét, küzdelmeit, halálát és hazatérését.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 25.

"Ámulni még, ameddig lehet..."

Álom a vár alatt – Áprily Lajos (3.)

A parajdi emlékek mindvégig ott éltek, izzottak a lelkében. Már Visegrádon élt, Szentgyörgypuszta (ma már Áprily-völgy) természetes szépségű tája a szülőföldre emlékeztette. Olyan volt ez a kedves kis völgy, hogy akár Erdélybe is képzelhette magát.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok 24.

"Falum felett ma is rom integet..."

Álom a vár alatt – Áprily Lajos (2.)

Békességben, idillikus boldogságban teltek a kis Jékely Lajos legszebb gyermekévei Parajdon. A család számára otthont adó kis házikót már lebontották, de a helyén emelkedő új épület márványtáblája őrzi Áprily Lajos emlékét.
Tovább >>

Wass Albert szülőföldje – Mezőség, Tóvidék

A román gyűlölet múzeuma, Omboztelke

Wass Albert Mezősége

A Mezőség az egyre nagyobb számban betelepülő és egyébként is szapora oláhok révén először vegyes lakosságúvá, majd román többségűvé vált. Magyarok már csak szórványban maradtak. Ezt a szomorú folyamatot jelenítik meg és erről a tájról, s a táj fájdalmas pusztulásáról adnak képet Wass Albert regényei is.
Tovább >>