Címke: Erdély

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

A települést jelző kő

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca

A Persányi hegység észak-keleti lábánál, Brassó várostól 37 km távolságra fekszik a Barcaság egyik végvára az Olt bal partján. Nagy szülötte tette híressé: Apáczai Csere János (1625-1659) jóvoltából lett neve ismert. A 966 m magas Fekete-hegy lábainál, 560 m tengerszint feletti magasságban, dombvidéki tölgy és bükkerdők ölelésében telik mindennapi élete a 17. század végéig még szabad határőrként élő lakosságnak.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 2. – A Transalpintól keletre

Útban a Szebeni-havasok felé, a mélyben a Vidra-vízgyűjtő, egykori határvidékünk.

A Transalpintól keletre – A Szebeni-havasok

A táj képét kelet felé a Sebes folyó völgye és a Déli-Kárpátokat átszelő Transzalpin zárja, melynek legmagasabb pontja a 2145 méter magas Urdela. Ennek bemutatásával zártuk előző kötetünket s jelen albumunkban innen folytatjuk a Déli-Kárpátok bemutatását.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Transalpin

A Páring-hegységen átvezető Transalpin közelében csillognak a csodálatos tengerszemek, a Piros- és a Mandra-tavak

Transalpin – Király útja

A Páring-hegységben, a Déli-Kárpátok  második legmagasabb hegységében halad ez az út: van olyan pontja, ahol 2145 méteres magasságban találja magát a kiránduló. Vetekszik a Transzfogarasi uttal, sőt túl is haladja azt. A Transzalpin 137 kilométer hosszú, mintegy 3 óra alatt lehet eljutni az egyik végéből a másikba Egy jó része (kb. 30 km) a hegyek gerincén, mintegy 2000 méter magasan halad. Ez a legszebb része: a kígyózó aszfalt felfelé halad,  sok-sok helyen még korlát sincs az út szélén.
Tovább >>

Megjelent: EMBERKATEDRÁLIS – Márton Áron és bölcsőhelye

A fotóalbum borítója

Csíkszentdomokos hitvallója

Örömmel tudatjuk, hogy elkészült a Márton Áron erdélyi püspököt bemutató fotóalbumunk. Köszönjük a sok-sok érdeklődést, különösen a szép számú előrendelésnek örvendünk. Kedves Megrendelőinknek köszönhetjük, hogy a könyv nyomtatásához elegendő példányszámot nyomtathattunk ki!
Tovább >>

100 év Trianon árnyékában – válogatás a fotóalbum képeiből 3.

Úzvögyi határlaktanyák és temető

Trianon árnyai messzire nyúlnak – Úzvölgyi temető

Az I. és II. világháborús magyar temető körül az utóbbi évtizedek legsúlyosabb etnikai incidense alakult ki. A Székelyföld határán lévő temetőben és a közeli településeken is több demonstráció zajlott az utóbbi hónapokban. 2019. június 6-án székelyföldi civilek és közszereplők élőláncot vontak az úzvölgyi első világháborús katonatemető köré, ahol mostanáig öt magyar, egy német és egy osztrák parcella volt, ám a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Reményik Sándor (3.)

: Egy kis kopogtatás, Jel az elveszett tündérvilágból,

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (3.)

Áprily Lajossal olyan szoros költőbarátság fűzte össze Reményik Sándort, mint Petőfi Sándort Arany Jánossal. Az Erdélyi Helikon első szerkesztője, Jékely (Áprily) Lajos a kolozsvári Református Kollégiumban iskolatársa volt Reményiknek.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Reményik Sándor (2.)

Szeretlek mindhalálig, nemzetem!

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (2.)

Reményik Sándor neve az 1980-as évekig viszonylag ismeretlen volt (vagy csak irodalmi körökben ismerték) Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – politikai, ideológiai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Mindez jelentősen megváltozott. A 20. század végén indult kutatások és az azóta folyamatosan elérhető, újra és újra kiadott verseskötetek bizonyítják: az erdélyi költőfejedelemnek kiemelkedő szerepe és előkelő helye van a magyar irodalomban.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Reményik Sándor (1.)

Csendes csodák Kolozsvár felett

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (1.)

Reményik Sándor életének tanulmányozásából is több mindent megtudtunk a Déli-Kárpátok lélegzetelállító csúcsairól, mivel párhuzamosan készült a Csendes csodák című irodalmi fotóalbumunk, mely a költő munkásságát, gyönyörű költeményeit, a Déli-Kárpátokhoz való vonzódását is bemutatta.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Tamási Áron (3.)

A Katolikus Főgimnázium, Székelyudvarhely - Ma Tamási Áron Líceum

Törzsében székely volt – Tamási Áron (3.)

Itt ringott tehát a bölcsője az 1897 szeptemberének 19. napján született gyermeknek, akinek édesapja, Tamási Dénes, a János nevet adta. Az édesanya, Fancsali Márta azonban aggódott eme névválasztás miatt, ő azt szerette volna, hogy kereszteljék Áronnak.
Tovább >>