A mohácsi csatvesztés után Magyarország megszűnt nagyhatalom lenni, s a Kárpátokon kívül rekedt magyarság védelem nélkül maradt. Havasalföldön a katolikus vallási élet korlátozódott, melynek következménye a korai évszázadokban való elrománosodás. Az egykori székely megyét Hétfalu irányából is meg lehet közelíteni: a Bratocsa-hágón (Tatrang-főhágón 1263 m) keresztül, valamint a Bodza-szoroson át.
Tovább >>
Latorvárnál állítottak föl először vámhivatalt és karantént, majd miután 1773-ban a határt a korábbitól délre húzták meg, mindkét intézmény Lazaretnél működött. 1896-ban épült meg a vasút Porcsesd és a határ közötti, 15 kilométeres szakasza, amely a román államvasutakhoz csatlakozott. 1849. március 16-án és 28-án Ihász Dániel vezette egység meghiúsította Szkarjatyin orosz seregének betörését. Később azonban Alekszandr Nyikolajevics von Lüders az intervenciós csapatok egyik hadseregparancsnoka július 20-án a szoroson keresztül hatolt be Erdélybe.
Tovább >>
A Vöröstoronyi-szoros látványosságainak sorát a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége, a már-már legendássá vált Fogarasi-havasok bemutatásával folytatjuk. A Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja 70 km-es hosszúságával, 40 km-es szélességével, mintegy 3000 négyzetkilométeres területével, számos – 2400-2500 méter feletti – csúcsával méltán vívta ki magának a tekintélyes Erdélyi-Alpok címet. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medence öleli, nyugatról a Vöröstorony-szoros határolja az Olt folyóval, délen a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel határos.
Tovább >>
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.