Címke: Orsova

Barangolás Dél-Erdély tájain 6.

Ada-Kaleh-patakot jelző tábla.

Az Al-Duna (4.) – Ada-Kaleh

Ada Kaleh Orsovától körülbelül három kilométerre helyezkedett el, az al-dunai hajózás fontos ellenőrzőpontja volt. Az 1,75 kilométer hosszú, 4-500 méter széles szigetet már Hérodotosz is említette, a görögök a „vad olajbogyók földjeként” hivatkoztak rá. 1444-ben Hunyadi János földvárral erősítette meg a szigetet a törökök ellen, ezt később erőddé alakították. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel bevette a területet, de nem sokkal később a Habsburgok visszafoglalták azt.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 5.

Orsova kikőtőváros a Duna mentén.

Az Al-Duna (3.) – Orsova

Túránk izgalmas, változatos tájban folytatódik, mely történelmi ismereteinket is kibővíti.
Miután a Duna elhagyja  a Kazán-szorost, a meder irányt változtat és kiszélesedik. Kicsivel lejjebb máris elérjük Orsovát, az Al-Duna legjelentősebb városát. Orsova alatt a folyó egy jobb kanyarulatot vesz, s hamarosan a Vaskapuhoz érkezik.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Retyezát északi medencéje

A Hátszegi-medence a Retyezát és a Ruszka-havas ölelésében

A Hátszegi-medence

A Kárpátok egyik legnagyobb hegyközi medencéje, melyet délről a Retyezát hegység, nyugaton a Ruszka-havasok, keleten a Kudzsiri-havasok (Surján hegység) határolnak. Erdély déli része, annak egyik legszebb terüle­te, egyik leggazdagabb is természeti és a történelmi emlékek tekintetében. Kö­zelében két nagy nemzeti park található: a Retyezáti és a Gredistye-Csoklovinai Nemzeti Park. Önmagában is egy nagy nemzeti park lehetne, mivel majdnem lefedi a Dinoszaurusz Geopark területét.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Retyezáttól a dák várakig

Bildar dák vár, kötőanyag nélkül, faragott kőből rakott falmaradvány

Dák várak a Déli-Kárpátokban

Az Európában egyedülálló dák települések és erődítmények a dák civilizáció rendkívüli megvalósításai, amelyeknek kulturális értéke felbecsülhetetlen.
A dák erődítmények a történelmi Erdély délnyugati részén találhatók, Hunyad és Fehér megyében. A XIX. század elején az osztrák állam szervezett keresést indított a Sarmizegetusa-i antik nyomok, leletanyagok felkutatására, ezzel új korszakot indítva el a Szászvárosi Hegyek műemlékeinek megismerésében.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Cserna-szorostól a Retyezátig

A Bucura-tó, Románia legnagyobb tengerszeme

A Retyezát hegység

Zerge-havasok néven is emlegetett hegy a Déli-Kárpátok Retyezát-Godján csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsíl határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, délnyugaton a Godján-hegység , délen a Vulkán-hegység. A hegység legfontosabb része kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát, a déli, mészkőből álló eleme a Kis-Retyezát, s ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb hegye.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Orsovától a Cserna-szorosig

A Maderscpach Károly által tervezett és épített alsókötésű vashíd a Cserna felett

Herkulesfürdő

Erdélyt a Havasalföld síkjától elválasztó Mehádiai-hegység (Muntii Mehedinti) érintetlen erdőségek, barlangok és gyönyörű vízesések hazája. A túlnyomó részt mészkőből felépülő hegyvonulat a sebes folyású Cserna-patak völgyét övezi. A hegység csúcsai 1000-1400 méteres magasság körül mozognak, a legmagasabb pont a Péter-csúcs (Varful lui Stan) 1466 méteren.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Tullntól Orsováig

A Kárpátok déli és keleti vonulata, középen a Bihar-hegység

Válogatás a fotóalbum képeiből – 1. rész

A Kárpát-medencét ajándékba kaptuk a természettől, honfoglaló őseink segítségével vált hazánkká. Elég ránéznünk a domborzati térképre, hogy megbizonyosodjunk: igen, ez a változatos táj az otthonunk. A Kárpátok koronája csipkézte egykor országunk déli és keleti határvidékét, a magas hegyek ormain ősi, patinás várak falmaradványai és nyomai jelzik romlásukban is egykori fontos szerepüket. A meredek falú szurdokvölgyekben kanyargó utak őrzik eleink küzdelmeit, mint ahogy a hatalmas erdőségek barlangjai az akkori otthont adó meleget. A végtelen havasi legelőkön, az alpesi jellegű, sziklás hegységi vidékeken, a csillogó tengerszemek környékén is megfordultak. 
Tovább >>