Barangolás Dél-Erdély tájain 6.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Ada-Kaleh-patakot jelző tábla.

Az Al-Duna (4.) – Ada-Kaleh

Ada Kaleh Orsovától körülbelül három kilométerre helyezkedett el, az al-dunai hajózás fontos ellenőrzőpontja volt. Az 1,75 kilométer hosszú, 4-500 méter széles szigetet már Hérodotosz is említette, a görögök a „vad olajbogyók földjeként” hivatkoztak rá. 1444-ben Hunyadi János földvárral erősítette meg a szigetet a törökök ellen, ezt később erőddé alakították. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel bevette a területet, de nem sokkal később a Habsburgok visszafoglalták azt.
Tovább >>

Húsvéti köszöntő – 2022

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Kolozsvár - nagypéntek 2013

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!

2015. húsvétja alkalmából készült videóval kívánunk áldott húsvéti ünnepeket. A felvétel az Echo Tv-ben Szőnyi Kinga vezetésével valósult meg. Szeretettel ajánljuk megtekintésre!
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 5.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Orsova kikőtőváros a Duna mentén.

Az Al-Duna (3.) – Orsova

Túránk izgalmas, változatos tájban folytatódik, mely történelmi ismereteinket is kibővíti.
Miután a Duna elhagyja  a Kazán-szorost, a meder irányt változtat és kiszélesedik. Kicsivel lejjebb máris elérjük Orsovát, az Al-Duna legjelentősebb városát. Orsova alatt a folyó egy jobb kanyarulatot vesz, s hamarosan a Vaskapuhoz érkezik.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 4.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Kis-Kazán-szoros bejárata. A szerb oldalon alagút-őrző állomás, lejjebb hajómegfigyelő.

Az Al-Duna (3.) – Kis-Kazán-szoros

A Vaskapu-szoros több szorosból álló, 134km hosszú folyami szűkület, melynek legismertebb tagja a lenyűgöző szépségű Kazán-szoros, Románia és Szerbia határvonala. Az Al-Duna vidéke a történelmi Magyarország és egyben Erdély legdélebbi része volt, amely elválasztotta a Kárpátok déli vonulatát a Szerb-Érchegységtől. Az Orsova után következő Szörényvár már Havasalföld kapuján fekszik.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 3.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Dunatölgyes. A Duna kiöblösödésénél - szemközt - a Kis-Kazán-szoros bejárata.

Az Al-Duna (2.) – A Dunatölgyesi-öböl

Ha tovább utazunk az Al-Dunán, elénk tárul a tájat uraló teljes Kazán-szoros, mely a Nagy-Kazán-  és a Kis-Kazán-szorosokból, valamint a közöttük elterülő Dunatölgyesi-öbölből áll. Legkeskenyebb pontja 170 m, legmélyebb pedig 80 m-rel a Duna vízszintje alatt rejtőzik. A Nagy-Csukár 316 méteres függőleges sziklafallal emelkedik a Duna fölé. A terület a Vaskapu Nemzeti Park legféltettebb része. Itt tartózkodásunkkor áthat a múlt emléke, mivel a Naszádos nevű faluban tartózkodott Széchenyi és Vásárhelyi Pál az első Duna-szabályozás és a nevezetes Széchenyi-út idején.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 2.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Nagy-Kazán-szoros jobb partja Szerbiához tartozik, az innenső Romániához.

Az Al-Duna (1.) – A Nagy-Kazán-szoros

Az Al-Duna 135 km, legkeskenyebb szakasza a 9 km hosszúságú Kazán-szoros, melynek felső és alsó összetevői a Nagy-Kazán-szoros és a Kis-Kazán-szoros. (A Kazán szó török eredetű, több jelentéssel bíró szó. Jelenthet fortyogást, kavarást, ám jelenthet üstöt is.) A Kazán-szoros felső része a hosszabb és keskenyebb Nagy-Kazán, míg az alsó valamivel szélesebb, de rövidebb Kis-Kazán. A kettőt a dubovai kiöblösödés választja el egymástól. A szoros szélessége alig haladja meg a 170 métert. A víz mélysége Dubovánál 80 méter, ez a Duna teljes hosszának legmélyebb pontja. A Kazán-szoros után a meder ismét kiszélesedik és irányt változtat. Valamivel lejjebb helyezkedik el Orsova, az egész szakasz legfontosabb települése.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 1.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Duna kiöblösödött torkolata a Kazán-szoros előtt. Bal oldalon a Szent Laszló-vár maradványa. A vízből a neves Babakaj-szirt emelkedik ki, jobbról Galambóc-vár látható.

Vízi úton a Kazán-szoros felé – Az Al-Duna és ősvárai

A vadregényes, zordon hegyek szorításában hömpölygő Al-Duna bal partján, alig néhány méternyire a forgalmas közúttól magas kőtornyok pártázatos sziluettje vonja magára a történelmi múlt búvárainak figyelmét.
Erre a mesebeli tájra barangolunk el gondolatban, s hívunk minden történelmet, földrajzot, kedvelő-tudakoló természetszeretőt. De érdemes felvenni a túrabakancsot, s a valóságban is követni a vadregényes vidéket.
Tovább >>

Kis-Balaton 47. – A Kányavári-sziget 45.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A mély iszap lehúzza az elgyengült rétisas-fiókát.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 6.

A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg. Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket. Gyakran kisebb facsoportokban, fasorokban, magányos fákon is költ. Magyarországon főleg ártéri erdőkben, illetve a Dél-Dunántúl erdei tavas területein telepszik meg. Költőhelyéhez rendkívül hűséges. Ha az zavartalan, akár évtizedekig is helyben maradnak a párok. Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
Tovább >>

Kis-Balaton 46. – A Kányavári-sziget 44.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A tojó a fiókájával is harcba száll a megszokott helyért.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 5.

Évente egyszer költ. A fiatal párok költésének kezdete március közepéig is kitolódhat. A tojások lerakása többnapos különbséggel történik, s a tojó az első tojás lerakása után megkezdi a kotlást. A fészekalj 1-3 tojásból áll. Többnyire a tojó kotlik, de kisebb időszakokra a hím is besegít.
Tovább >>