Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!
2015. húsvétja alkalmából készült videóval kívánunk áldott húsvéti ünnepeket. A felvétel az Echo Tv-ben Szőnyi Kinga vezetésével valósult meg. Szeretettel ajánljuk megtekintésre!
Tovább >>
Húsvéti köszöntő – 2022
Címke: Kolozsvár
ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 29.
ERDÉLY – Szék és vidéke
Szék település a Kis-Szamos jobb partján húzódik meg, a magyarok által legkorábban benépesített mezőségi területek közé tartozik. Az 1291-ben keletkezett krónika Zeek névalakban örökítette meg, a Szék névalak 1612-től használatos. A középkorban viszonylag sűrűn lakott vidék volt. IV. Bélától szabad királyi város rangot kapott, kiváltságait 1884-ig őrizte, amikor községgé minősítették vissza.
Tovább >>
ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 27.
ERDÉLY – Mezőség – „Holttenger”
A Mezőség az egyre nagyobb számban betelepülő és egyébként is szapora oláhok révén először vegyes lakosságúvá, majd román többségűvé vált. Magyarok már csak szórványban maradtak. Ezt a szomorú folyamatot jeleníti meg többek között Makkai Sándor: Holttenger című regénye is, de Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért című művének is ez adja a fő ideológiai mondanivalóját, és erről a tájról, s a táj fájdalmas pusztulásáról adnak képet Wass Albert regényei is. A Holt-tenger tükrében című honismereti fotóalbumunk részletesen bemutatja a tájat és az ott élő embereket.
Tovább >>
A Partium jeles városa – Nagyvárad (18.)
Nagyvárad – A városi strand
A huszadik század elején a Sebes-Körös jobb partján, egy lápos területen alakították ki a városi parkot, amely később Munkásliget, majd a Bunyitay-liget nevet kapta. Ez a város legnagyobb parkja, amely alatt több termálvizes forrás is található, amelyek a közeli városi strand vizét is melegítik. A régi, hangulatos nagyváradi városi strand helyére akvaparkot létesítettek.
Tovább >>
Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (2.)
Márton Áron a vádlottak padján – A felcsíki bérmaút
Mint román állampolgár, csak útlevéllel látogathatta meg észak-erdélyi híveit. Így érkezett 1944 májusában is Kolozsvárra, papszentelésre. Ekkor azonban Magyarországon már folyt a zsidóság deportálása. Márton Áron a Szent Mihály templomban, de másutt is, a magyar főpapság körében egyedülálló élességgel kelt ki az antiszemitizmus ellen.
A vesztes háború után, 1944 őszén körlevelet adott ki, melyben a várható rendszerváltásra készítette fel papjait, akiket óvatosságra intett. Ő azonban nem hallgatott: felemelte szavát, hogy a párizsi béketárgyaláson ne ismétlődjenek meg 1919 igazságtalanságai.
Tovább >>
Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából
Ki volt Márton Áron? – EMBERKATEDRÁLIS
A kisebbségellenes román politika ellen Márton Áron félelmet nem ismerve harcolt. Hamarosan nagy tekintélynek örvendett Erdély-szerte, nem csak a katolikusok körében. A magyarság örömére XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront. A következő évben, 1939.február 12-én történt az ünnepélyes felszenteltés, melyet Andrea Cassulo, apostoli nuncius, a kolozsvári Szent Mihály templomban végzett el. Így szóltak szívből jövő szavai szentelése napján:
Tovább >>
A Partium jeles városa – Nagyvárad (11.)
Nagyvárad – A Bémer tér keleti oldala
„Nagyvárad-Olaszi hangulatos, elvitathatatlan építészeti értékeket felvonultató kis térsége, a Bémer tér, amely irodalom- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős. 1888 tavaszán bontották le a közepén terpeszkedő ódon Gireth-házat, kialakítva ezzel a teret, amely a 20. század hajnalára a felfokozott építkezési kedvnek köszönhetően elnyerte azt az eklektikus képét, amely szerencsére még ma is jellemző rá. A bő száz év alatt többször is változott a tér neve: kialakításakor Bémer László püspökről nevezték el, 1923-ban Regina Maria lett, 1940-ben visszakapta eredeti nevét; 1945–1966 között az utcasarki névtáblákról Sztálin nevét lehetett leolvasni, majd 1995-ig Köztársaság (Republicii) tér volt. A Helyi Tanács 1995-ben a Regele Ferdinand névre „keresztelte”, noha Ferdinánd román király nevét a két világháború között a Fő utca viselte, nem ez a tér. De ezen már nincs mit csodálkozni, hiszen a rendszerváltás utáni egyik önkormányzatnak sem volt erőssége a helytörténeti ismeret és a következetesség az utcák és terek nevének megváltoztatásakor.” (Péter I. Zoltán)
Tovább >>
Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (5.)
Márton Áron emlékezete – Az Emberkatedrális és a poeta angelicus
2015-ben jelent meg a Magyar Zsoltár című albumunk, mely Dsida Jenő életéből és munkásságából adott ízelítőt. A könyv anyagának gyűjtésekor tudtuk meg, hogy a költő 1928 júliusában részt vett Marosvásárhelyt egy fiúkongresszuson, A vers és a lélek című előadásával. Itt ismerkedett meg a helyi római katolikus főgimnázium és fiúnevelő intézet akkori hittanárával, Márton Áronnal. Találkozásuk sorsdöntőnek bizonyult Dsida Jenő későbbi életében. Márton Áron a kolozsvári egyetem lelkipásztora lett, ő vezette az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség egyetemi szakosztályát is, majd 1934 és 1936 között ő volt az országos igazgatója.
Tovább >>
Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (4.)
Márton Áron emlékezete – „Ha majd Márton Áron ad össze minket!”
Kányádi Sándorról 2011-ben készített albumunk gyűjtése közben 11 napot töltöttünk Sándor bácsival Székelyföldön. Együtt utaztunk életének helyszínein, egyik településről a másikba, mindent megmutatott, ami az ő számára fontos volt szülőföldjén. Ekkor mesélte el házasságkötésének történetét, s találkozását Márton Áronnal. Egymás tiszteletén alapuló szép keresztényi kapcsolat alakult ki közte és Márton Áron között, aki szívesen fogadta a protestáns költőt. „Mi más felekezeteket is szívesen látunk!” – mondta a katolikus püspök.
Tovább >>
Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (3.)
Márton Áron emlékezete – Két jó barát, a két Áron
Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Néhány gondolat Tamási Áronnal kötött barátsága történetéről:
Tamási Áronról 2010-ben készítettünk könyvet, s a gyűjtőmunka közben örömmel szembesültünk a két Áron barátságával. Márton Áron és a nála egy évvel fiatalabb Tamási Áron még a régi Magyarország szülöttei voltak, fiatal felnőttkorukig a történelmi Magyarország polgáraiként éltek, de mindketten a kisebbségi sorsban teljesedtek naggyá.
Tovább >>