Címke: Kolozsvár

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (5.)

Márton Áron, az eskető főpap

Márton Áron emlékezete – Az Emberkatedrális és a poeta angelicus

2015-ben jelent meg a Magyar Zsoltár című albumunk, mely Dsida Jenő életéből és munkásságából adott ízelítőt. A könyv anyagának gyűjtésekor tudtuk meg, hogy a költő 1928 júliusában részt vett Marosvásárhelyt egy fiúkongresszuson, A vers és a lélek című előadásával. Itt ismerkedett meg a helyi római katolikus főgimnázium és fiúnevelő intézet akkori hittanárával, Márton Áronnal. Találkozásuk sorsdöntőnek bizonyult Dsida Jenő későbbi életében. Márton Áron a kolozsvári egyetem lelkipásztora lett, ő vezette az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség egyetemi szakosztályát is, majd 1934 és 1936 között ő volt az országos igazgatója.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (4.)

Márton Áron hívei között, 1969

Márton Áron emlékezete – „Ha majd Márton Áron ad össze minket!”

Kányádi Sándorról 2011-ben készített albumunk gyűjtése közben 11 napot töltöttünk Sándor bácsival Székelyföldön. Együtt utaztunk életének helyszínein, egyik településről a másikba, mindent megmutatott, ami az ő számára fontos volt szülőföldjén. Ekkor mesélte el házasságkötésének történetét, s találkozását Márton Áronnal. Egymás tiszteletén alapuló szép keresztényi kapcsolat alakult ki közte és Márton Áron között, aki szívesen fogadta a protestáns költőt. „Mi más felekezeteket is szívesen látunk!” – mondta a katolikus püspök.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (3.)

Tamási Áron első iskolája felújítva, az író szobrával - Farkaslaka

Márton Áron emlékezete – Két jó barát, a két Áron

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Néhány gondolat Tamási Áronnal kötött barátsága történetéről:
Tamási Áronról 2010-ben készítettünk könyvet, s a gyűjtőmunka közben örömmel szembesültünk a két Áron barátságával. Márton Áron és a nála egy évvel fiatalabb Tamási Áron még a régi Magyarország szülöttei voltak, fiatal felnőttkorukig a történelmi Magyarország polgáraiként éltek, de mindketten a kisebbségi sorsban teljesedtek naggyá.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (2.)

A Márton Áron-szobor Kolozsváron, Bocskay Vince alkotása

Márton Áron emlékezete – műalkotások tükrében

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Dsida Jenő (3.)

Dsida-prtré, Kádár Tibor alkotása

Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (3.)

Dsida Jenő 1928 júliusában részt vett Marosvásárhelyt egy fiúkongresszuson, A vers és a lélek című előadásával. Itt ismerkedett meg a helyi római katolikus főgimnázium és fiúnevelő intézet akkori hittanárával, Márton Áronnal. Találkozásuk sorsdöntőnek bizonyult Dsida Jenő későbbi életében.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Dsida Jenő (2.)

"Félálom-emlékeim"

Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (2.)

Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, melynek kitörésekor édesapját az orosz frontra vezényelték. Apai nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. A kisgyermeki lélek nehezen tudta feldolgozni a körülötte történt szörnyűségeket.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Dsida Jenő (1.)

Kolozsvár, Fürdő u. 28. Ebben a házban élt a Dsida-család

Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (1.)

Dsida Jenő rövid életével és tartalmas munkásságával, gyönyörű költészetével ismerkedtünk, hogy a Magyar Zsoltár című irodalmi fotóalbumunk a 2015-ös Ünnepi Könyvhétre elkészülhessen. Többször megfordultunk Szatmárnémetiben, a költő szülővárosában.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Reményik Sándor (4.)

Van egy világ Idő s embertörténelem felett!

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (4.)

Áprily Lajos 1936. május 20-án keltezett levelében arra kérte barátját, hogy tartson vele egy kéthetes erdélyi kiránduláson, ahová pár végzett „Baár-Madas leánnyal” július közepe táján indul.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Reményik Sándor (3.)

: Egy kis kopogtatás, Jel az elveszett tündérvilágból,

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (3.)

Áprily Lajossal olyan szoros költőbarátság fűzte össze Reményik Sándort, mint Petőfi Sándort Arany Jánossal. Az Erdélyi Helikon első szerkesztője, Jékely (Áprily) Lajos a kolozsvári Református Kollégiumban iskolatársa volt Reményiknek.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Reményik Sándor (2.)

Szeretlek mindhalálig, nemzetem!

Erdély – Székelyföld – Csendes csodák (2.)

Reményik Sándor neve az 1980-as évekig viszonylag ismeretlen volt (vagy csak irodalmi körökben ismerték) Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – politikai, ideológiai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Mindez jelentősen megváltozott. A 20. század végén indult kutatások és az azóta folyamatosan elérhető, újra és újra kiadott verseskötetek bizonyítják: az erdélyi költőfejedelemnek kiemelkedő szerepe és előkelő helye van a magyar irodalomban.
Tovább >>