Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – A Gyimesi-szoros

A Tatros, a vasút és az országút kereszteződésénél állt az ezeréves határ a Rákóczi-várral

A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén

Elérkeztünk a történeti Erdély és Moldva határvidékéhez, ahol a Tatros déli irányt vesz fel. A Gyimesi-szoros völgye egyre szűkül, miközben megőrzi erőteljes felső-szakasz jellegét. Gyimesbükk szűk belterületének délre forduló, 707 méter magas tengerszint feletti magassága a szoros legszebb része. Itt adja át vizét az Áldomás-pataka jobb oldalról a Tatrosnak, s az egyesüléstől keletre fekvő terület a Gyimes-Palánkai-szoros, a Tatros völgyének legérdekesebb, legpatinásabb vidéke.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Kászonok vidéke

A Kászonok - Újfalu, Feltíz, Impér, Jakabfalva - a távolban a Nemere, mögötte Moldva

Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány

A Keleti-Kárpátokban, a Csíki-havasok déli részén húzódik végig a tájegység. A Csíki hegyek és a Nemere között meghúzódó települések: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, melyek együtt a Nagykászon  elnevezést kapták.  További kászoni falvak: Kászonjakabfalva és Kászonújfalu. E vi­dék minden települése a nagykászoni (ká­szonaltízi) önkormányzat közigazgatása alá tartozik, s többé-kevésbé összefüggő településrendszert ké­pez.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – A Csomád-hegy ölelésében

A kráter mélyén tündököl a Szent Anna-tó

A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó

Amint a tusnádi regényes fürdők jóltevő nimfájától búcsút veszünk, balra napkelet felé óriási bércek birodalma terjeszkedik elénk, melynek utolsó pontjai messze Kézdivásárhelynél végződnek. A térkép nem mutat e helyen sem falvat, sem majort, ősrengeteggel koszorúzott hegyek feküsznek egymáson, miket mindkét felől elkerül az országút, vadászösvényeknek hagyva az ősvadont, mely most járatlanabb, mint volt azelőtt kilencszáz évvel, mikor még azoknak a váraknak urai éltek, miken most az a vad fa terem, melyet a vihar vet és a vihar tép le. (…) Jókai Mór
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Háromszéki-havasok

A Tündérvár nyomai, távol a Háromszéki-medence

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig

Még el sem hagytuk a Kárpát-kanyart, máris emelkednek a festői Háromszéki-havasok Zágont övező festői hegyei. Zágon közelében kutatunk emlékeinkben, mit is tudhatunk a nagyszerű szülöttről, Mikes Kelemenről, akinek élete és sorsa 1707-től elválaszthatatlan volt szeretett fejedelmétől. A hűséges apród tevékeny részese volt a függetlenségi harc eseményeinek, majd a bukás után követte II. Rákóczi Ferencet az emigrációba. Itt születtek – számos egyéb műve mellett – a Törökországi levelek, a magyar széppróza büszkeségei.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyaron túl – Egykori székely megye

A Bodzai-havasok - délebbre gyümölcstermő vidék, innen ered a megye címerében a szőlő.

A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye

A kialakuló magyar királyság határa a Kárpátokon túli havasi területekre is kiterjedt, az 1200-as évek elejétől elkezdődött e területek egységesítése. A Kárpát-kanyaron túl a Német Lovagrend is jelentős teret hódított, s a magyar királyok hódításai a Dunáig nyúltak. A mai Bodza és Prahova megye területén létrejött Saac-nak (Saaka), illetve Secuieni-nek nevezett Székely megye, a Havasalföld legjelentősebb gyümölcs- és szőlőtermő területe volt.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

A települést jelző kő

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca

A Persányi hegység észak-keleti lábánál, Brassó várostól 37 km távolságra fekszik a Barcaság egyik végvára az Olt bal partján. Nagy szülötte tette híressé: Apáczai Csere János (1625-1659) jóvoltából lett neve ismert. A 966 m magas Fekete-hegy lábainál, 560 m tengerszint feletti magasságban, dombvidéki tölgy és bükkerdők ölelésében telik mindennapi élete a 17. század végéig még szabad határőrként élő lakosságnak.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Barcaújfalu evangélikus temploma

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu

Barcaság tájain a szórványmagyarság még napjainkban is jelentős szerepet tölt be. A Barcasági-medencét az Olt kanyarulata és a Dél-Erdélyi-havasok, illetve a Kárpátok hegyei fogják közre.
A barcasági csángókhoz szokták sorolni a Brassótól északra fekvő Barcaújfalu, Krizba és Apáca települések lakót is, noha ez a három település néprajzilag nem tartozik a barcasági falvakhoz, másik egységet képeznek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Krizba evangélikus temploma

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba

A tízfalusi csángó (további három – Apáca, Krizba, Barcaújfalu – távolabb, Brassótól északra fekszik) magyarok eredetéről sokat vitatkoztak, és vitatkoznak a történészek. Többen a moldvai csángókkal azonosítják. A „csángó” jelző az elcsángálást (elvándorlást, vonulást) jelenti és ebben a formában érvényes a moldvai csángókra. A hétfalusiak is csángók, de ők nem a csángálás miatt kapták e nevet, hanem a sajátos vészjelzési formájukról.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Az evangélikus templom mögött a muszka asztal

A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók

A mai települések a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket. A három település – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz. A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző lakosságot. Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

A négyfalusi települések Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu. Távolban a Tatrangi-víztározó, mögötte a Csukás-hegység.

A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók

Erdély e kicsiny, különleges világában, a Barcaságban, öt szoros torkollik: a törcsvári, a tömösi, az ó-sánci, a bratocsai és a bodzai. A magasodó, kékes hegyek által körülvett völgyekben tíz csángó-magyar falu kis házai tündökölnek. Ezek közül négy – Bácsfalu,  Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu teljesen összeépült – és Négyfalut alkotják. Másik három – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz és Négyfaluhoz is, így együtt Hétfalut képezik. További három – Apáca, Krizba, Barcaújfalu – pedig távolabb, Brassótól északra fekszenek.
Tovább >>