A Partium jeles városa – Nagyvárad (12.)

A Bémer tér - a háttérben a Körös túloldalán a városháza épülete, balra a Poynár-ház, szemben a Pannónia Szálló és a Sztarill palota - ma Astoria.

Nagyvárad – A Bémer tér nyugati oldala

1888 májusában bontották le a Gireth-házat. De még előtte Lojanek János fotográfus megörökítette azt a Bazár-szoros irányából, valószínűleg a Szépítési Egylet megrendelésére. (A három példányban elkészített képből egy a városi levéltárba, egy a Szépítési Egylet irattárába, egy pedig Bémer Pál kanonokhoz került. Ezekből egy a véletlen folytán előkerült, ennek másolata 2002-ben megjelent nyomtatásban is a Mesélő képeslapok, Nagyvárad 1885–1915 című könyvben.) Nagyvárad közgyűlése 1888 nyarán elhatározta, hogy az új tér báró Bémer László néhai nagyváradi római katolikus püspök nevét viseli majd. A decemberi közgyűlésen felolvasták báró Bémer Pál apátkanonok köszönőlevelét, amelyben többek között ez olvasható: „Nagybátyámnak, báró Bémer László nagyváradi püspöknek neve arra a dicső időre emlékeztet, midőn a magyar nemzet azt az alapot tette, melyen újra felépülhetett.” (Péter I. Zoltán)
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (11.)

Az úgy nevezett "Bazár-szorosban" a Bémer tér felé nézve áll a Guttman-ház, utána a Kolozsváry palota, mely 1912-ben Sterill Ferenc tervei alapján épült.

Nagyvárad – A Bémer tér keleti oldala

“Nagyvárad-Olaszi hangulatos, elvitathatatlan építészeti értékeket felvonultató kis térsége, a Bémer tér, amely irodalom- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős. 1888 tavaszán bontották le a közepén terpeszkedő ódon Gireth-házat, kialakítva ezzel a teret, amely a 20. század hajnalára a felfokozott építkezési kedvnek köszönhetően elnyerte azt az eklektikus képét, amely szerencsére még ma is jellemző rá. A bő száz év alatt többször is változott a tér neve: kialakításakor Bémer László püspökről nevezték el, 1923-ban Regina Maria lett, 1940-ben visszakapta eredeti nevét; 1945–1966 között az utcasarki névtáblákról Sztálin nevét lehetett leolvasni, majd 1995-ig Köztársaság (Republicii) tér volt. A Helyi Tanács 1995-ben a Regele Ferdinand névre „keresztelte”, noha Ferdinánd román király nevét a két világháború között a Fő utca viselte, nem ez a tér. De ezen már nincs mit csodálkozni, hiszen a rendszerváltás utáni egyik önkormányzatnak sem volt erőssége a helytörténeti ismeret és a következetesség az utcák és terek nevének megváltoztatásakor.” (Péter I. Zoltán)
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (10.)

A Szent Anna templom és az egykori Orsolya rendház

Nagyvárad – Az Orsolya zárda és környéke

Az Orsolya zárda 1771-ben épült Szentzy István kanonok kezdeményezésére, aki egy régebben itt működő klastrom telkét vásárolta fel. Felépítése több szakaszban történt, ennek megfelelően az építészeti megoldások igencsak változatosak. Így az L alakú épületegyüttes mind a barokk (főleg belül), mind pedig a neogótikus elemekkel tűzdelt romantikus (főleg az ajtó és ablakkeretek esetében figyelhető meg) stílus jegyeit hordozza. Az építkezést, úgy tűnik, 1877-ben fejezték be, amikor a Fő utcai szárnyhoz hozzá csatolták az Apáca utca 1-3. szám alatti épületrészt, amelyben jelenleg az Ady Endre középiskola működik.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (9.)

A Bartsch-ház, mely 1888-ban épült. Jobbra a Széchenyi térre lehet jutni az Ady Múzeum felé - távol a Moskovits-palota

Nagyvárad – A Fő utca és az Úri utca kereszteződése

Nagyvárad regélő Fő utcája igazi múltbéli hangulatot sugall, különösen kedvesek a Fő utcából nyíló patinás kis mellékutcák. Érdemes megállni az Úri utcának a sarkán, s bepillantani az ódon hangulatú szűk utcába. Az élmény felejthetetlen!
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (12.)

Hatzack-Lukácsovits Magda festőművész képéről készített fotó, a domokosi plébánián.

Márton Áron emlékezete – 1896. augusztus 28., Csíkszentdomokos

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra, a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Tovább >>

Riport a Kossuth Rádió Kalendárium című műsorában

Kossuth Rádió

Csűrös Csilla beszélget a szerzőkkel Márton Áron születésnapja előtt.

Illyés Gyula nevezte emberkatedrálisnak azt a Márton Áron gyulafehérvári püspököt, aki haláláig, börtönt és évtizedes házi őrizetet vállalva is táplálta az erdélyi magyarság hitét, éltetve bennük a szülőföld megtartó erejét.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (11.)

Napfelkelte a Tarkő felett, Csíkszentdomokos határában.

Márton Áron emlékezete – Ferenczes István: Csíkszentdomokos balladái

Márton Áron bölcsőhelye ez a kedves, székely település, titkok és balladák földje. A Csíki-medence legmagasabban, 640 m tengerszint felett fekvő, legnépesebb faluja. Az Olt forrásvidéke a határban található, közel a Maros forrásához, s a település az Olt folyó felső völgyében terül el Csíkszereda és Gyergyószentmiklós városok között félúton. A falu az Olt felső szakasza mentén mintegy 10 km-es hosszúságban nyújtózik végig, a Keleti-Kárpátok alatt. Hűvös hegyvidéki éghajlat jellemzi, az emberek kemény munkával keresik meg a mindennapi kenyerüket. Mégis Erdély egyik legnépesebb székely-magyar települése.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (10.)

Bara Ferenc, esperes, Márton Áron hajdani titkára, a püspök reverendájának cingulumával

Márton Áron emlékezete – a püspöki titkár, Bara Ferenc

Bara Ferenc esperes-plébánossal nemrégen hozott össze az isteni gondviselés. Gáll Jenő barátunkkal látogattuk meg Csíkdánfalván, a plébánián, ahol jelenleg gondozza a hívek lelkét. Ő volt Márton Áron titkára, akit Bálint Lajos, Csíkszentdomokos akkori plébánosa ajánlott a püspök úr szolgálatába. Büszke arra, hogy Márton Áron szentelte pappá, 1976. június 20-án, s az ő szülőfalujába, Csíkszentdomokosra került Bálint Lajos mellé. Kedves emlék számára, hogy a püspök áldást s könyveket küldött, neki, a káplánnak, a későbbi érsekkel, Bálint Lajossal.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (8.)

A Széchenyi tér közepén Ady Endre kőszobra áll, távolabb az Ügyvédi Kamara székháza. A szobrot 1957-ben állították fel - eredetileg a kioszk mögött.

Nagyvárad – A Széchenyi tér és az Ady Endre Múzeum környéke

A Nagyvárad-Olaszi központi tere – a későbbi Széchenyi tér – a 18. század első felében az itteni Szent Egyed templomról kapta a nevét. Később Megyeháza utca lett, 1860-tól Széchenyi tér. A két világháború között Traianus római császár nevét viselte, hogy egy rövid ideig, 1940–1944 között visszakapja a Széchenyi nevet. A második világháború után, az új politikai körülmények hatására ismét Traian park, de egy jó évtizedes megszakítással. 1958-tól 1966-ig ugyanis Ady Endre park lett. Azóta ismét Traian császár neve olvasható az itteni utcanévtáblákon.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (9.)

Jakab Gábor

Márton Áron emlékezete – Jakab Gábor, kolozsvár-kerekdombi lelkipásztor

Jakab Gábor a kolozsvár-kerekdombi közösség lelkipásztora, Farkaslakán ő mutatta be a Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke című honismereti fotóalbumunkat. Rendkívüli emberségét illetően több személyes élményt is őriz a lelkében Márton Áronról. Pappá válásának története a legmeghatározóbb emléke. Harmadéves kispap korában történt, hogy lelkileg válságba került, ennek következtében a teológiai intézetből való eltávozás mellett döntött. A végrehajtás előtt azonban többi papnövendéktársához hasonlóan eleget tett az intézeti hagyománynak: elment a püspökhöz a szokásos év eleji, négyszemközti kihallgatásra.
Tovább >>