Címke: Makfalva

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 25.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A makfalvi repülőtérről indulva a Kis-Küküllő völgyében haladunk Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely irányába.

ERDÉLY – Székelyudvarhely felé

Tamási Áron „angyali” faluja a Székelyföld szívében Szováta és Székelyudvarhely között a 13A jelzésű műút mellett húzódik a gyermekien szelíd Fehér-Nyikó völgyében. Az út Korond után felkapaszkodik a 845 méter magas Kalondára: a tetőről már látszik a békés székely település. A község természeti környezetét a Hargita hegység vulkanikus platója adja.  A lágy dombok között kiemelkedik a falutól észak-keletre elhelyezkedő 953 méter magas Gordon hegy, melynek lábánál a szájhagyomány szerint a község első települése: Péterfalva lehetett. (A Tamási Áron című irodalmi fotóalbum örökíti meg a nagy szülött emlékét)
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 21.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Ég és föld között szép időnek néz ki, de a pára csak 500 m fölött oszlik szét. Jelen esetben a hidegpárna jelenség a nap múltával eltűnik.

ERDÉLY – Makfalvától a Retyezátig

A Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség. Hidegpárna kialakulásakor rendszerint tartósan anticiklon uralja a térséget, a talaj közelében hőmérsékleti inverzió alakul ki.  A tipikus forgatókönyv szerint kezdetben csak a felszín közelében sűrű köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul át. A felhőzet teteje rendszerint 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A felhőzet alatti egyhangú, hideg, párás, szürke idővel szemben a felhőzet fölé nyúló hegycsúcsokon derült, napos, a lentinél melegebb időt tapasztalhatunk.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 20.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Közeledünk a Vöröstoronyi-szoroshoz. A Fogarasi-havasok balról, jobbról a havas csúcsok a Szebeni-havasok, előtérben Nagytalmács település.

ERDÉLY – A Vöröstoronyi-szoros

Latorvárnál állítottak föl először vámhivatalt és karantént, majd miután 1773-ban a határt a korábbitól délre húzták meg, mindkét intézmény Lazaretnél működött. 1896-ban épült meg a vasút Porcsesd és a határ közötti, 15 kilométeres szakasza, amely a román államvasutakhoz csatlakozott. 1849. március 16-án és 28-án Ihász Dániel vezette egység meghiúsította Szkarjatyin orosz seregének betörését. Később azonban Alekszandr Nyikolajevics von Lüders az intervenciós csapatok egyik hadseregparancsnoka július 20-án a szoroson keresztül hatolt be Erdélybe.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 19.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Fogarasi-havasok északi része meredek, magas, nehezen járható. A Hátsó-Árpácska-katlan a hason nevű patak vízgyűjtője.

ERDÉLY – A Fogarasi-havasok

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medencével határos, nyugatról a Vöröstorony-szorossal és az ott keresztülfolyó Olt folyóval, délről a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 11.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Az első szomszédos település Kibéd, a Kis-Küküllő partján.

Erdély – Makfalvától a Kászonokig

Kibéd szomszédságában emelkedett egykor Maka vezér vára. Ma már nyoma sincs az erősségnek, de nevét még őrzi a völgyben ülő falucska, Makfalva. És őrzi a vár köveit a templom és az iskola. Történt, még a reformkorban, 1834-ben, hogy az országjáró Wesselényi Miklósba egy marosszéki közgyűlésen a kormánybiztos belefojtotta a szót, mondván, nincs is birtoka Marosszéken, így nincs joga felszólalni. Mit tesz erre a székely Dósa Elek?
Tovább >>