Címke: Keleti Kárpátok

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Csíki-havasok

A Békás-szoros, távol a Kis-Cohárd

Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park

A Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok központi csoportjában  helyezkedik el, a Hagymás hegységben. A Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkot átszeli az a  transzkárpatikus út, amely összeköti a Gyergyói-medencében elhelyezkedő Gyergyószentmiklóst Békással. Itt találhtó a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, valamint a Súgó-szoros, a Likas-zsomboly és a Nagyhagymás- Feketehagymás-Egyeskő. A Terkőtől a Vit-havasig terjed, magába foglalva a Békás-szorost is. Összhosszúsága 70 km, szélessége 10-15 km.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – A Csomád-hegy ölelésében

A kráter mélyén tündököl a Szent Anna-tó

A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó

Amint a tusnádi regényes fürdők jóltevő nimfájától búcsút veszünk, balra napkelet felé óriási bércek birodalma terjeszkedik elénk, melynek utolsó pontjai messze Kézdivásárhelynél végződnek. A térkép nem mutat e helyen sem falvat, sem majort, ősrengeteggel koszorúzott hegyek feküsznek egymáson, miket mindkét felől elkerül az országút, vadászösvényeknek hagyva az ősvadont, mely most járatlanabb, mint volt azelőtt kilencszáz évvel, mikor még azoknak a váraknak urai éltek, miken most az a vad fa terem, melyet a vihar vet és a vihar tép le. (…) Jókai Mór
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Háromszéki-havasok

A Tündérvár nyomai, távol a Háromszéki-medence

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig

Még el sem hagytuk a Kárpát-kanyart, máris emelkednek a festői Háromszéki-havasok Zágont övező festői hegyei. Zágon közelében kutatunk emlékeinkben, mit is tudhatunk a nagyszerű szülöttről, Mikes Kelemenről, akinek élete és sorsa 1707-től elválaszthatatlan volt szeretett fejedelmétől. A hűséges apród tevékeny részese volt a függetlenségi harc eseményeinek, majd a bukás után követte II. Rákóczi Ferencet az emigrációba. Itt születtek – számos egyéb műve mellett – a Törökországi levelek, a magyar széppróza büszkeségei.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

A települést jelző kő

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca

A Persányi hegység észak-keleti lábánál, Brassó várostól 37 km távolságra fekszik a Barcaság egyik végvára az Olt bal partján. Nagy szülötte tette híressé: Apáczai Csere János (1625-1659) jóvoltából lett neve ismert. A 966 m magas Fekete-hegy lábainál, 560 m tengerszint feletti magasságban, dombvidéki tölgy és bükkerdők ölelésében telik mindennapi élete a 17. század végéig még szabad határőrként élő lakosságnak.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Barcaújfalu evangélikus temploma

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu

Barcaság tájain a szórványmagyarság még napjainkban is jelentős szerepet tölt be. A Barcasági-medencét az Olt kanyarulata és a Dél-Erdélyi-havasok, illetve a Kárpátok hegyei fogják közre.
A barcasági csángókhoz szokták sorolni a Brassótól északra fekvő Barcaújfalu, Krizba és Apáca települések lakót is, noha ez a három település néprajzilag nem tartozik a barcasági falvakhoz, másik egységet képeznek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Az evangélikus templom mögött a muszka asztal

A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók

A mai települések a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket. A három település – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz. A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző lakosságot. Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

A Cenk körül terül el Brassó városa

A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke

Áprily Lajos szülővárosa, Brassó – ahol költő őse ötvös volt – Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
Tovább >>

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – a Bucsecstől keletre

A Báj-havas a Bustyén felette felvonóról

A Bucsecstől keletre – A Báj-havas

A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk: a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk.
Tovább >>

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Bucsecs

Közeledünk a Déli-Kárpátok felé, távolban a Bucsecs

A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs

A Keleti-Kárpátok megjelenítését a Kárpát-kanyar – a Törcsvári-hágótól délkeletre emelkedő, a maga nemében páratlan szépségű és vadságú Bucsecs – bemutatásával kezdjük. A hegység csúcsának legmagasabb pontja a 2505 méter magas Omu (Ember), melyen keresztül húzódott egykor (ezeréves) történelmi határunk.
Tovább >>