Címke: Nagyvárad

Nagyvárad a végállomás? – Népújság

Népújság - Maros megye legolvasottabb napilapja

A marosvásárhelyi Népújság 2021. szeptember 17-i számában jelent meg a “Nagyvárad − A Partium fővárosa” című fotóalbum bemutatása

A veszprémi PéterPál Kiadó bejelentette, hogy zárul az Erdély honismereti fotóalbum-sorozatuk. A napokban látott napvilágot a népszerű könyvciklus 50. kötete, a Váradi Nagy Pál – Lőwey Lilla szerzőpáros a 92. budapesti Ünnepi Könyvhéten ennek dedikálásával búcsúzott közönségétől. A kiadvány címe: Nagyvárad – A Sebes-Körös partjának ékköve – A fotográfus szülővárosa.
Tovább >>

Ötvenkötetnyi honismeret – Magyar Nemzet

Magyar Nemzet - Polgári napilap és hírportál

A Magyar Nemzet 2021. szeptember 11-i számában jelent meg a „Nagyvárad − A Partium fővárosa” című fotóalbum bemutatása

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla gyökerei Erdélybe nyúlnak. Nagyon is élő gyökerek ezek: több mint negyedszázad eltelt azóta, hogy kézbe vettem a Veszprémben élő házaspár és szerzőpáros Erdély című fotóalbum-sorozatának első kötetét. Az évről évre megjelenő honismereti munkák utazásra és felfedezésre hívnak, ráadásul kötődéseket is megerősítenek az olvasóban.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (25.)

A Teleki utca a kéttornyú református templom tornyából. A kanyar bal oldalán volt a katolikus legényegylet háza.

Nagyvárad – A Teleki utca és környéke

A Teleki utca egyik jelentős építménye az újvárosi református templom. Téglalap alaprajza szimmetrikus kialakítású, mind a négy sarkánál rizalitszerűen ugrik ki a homlokzat. A főtengelyben nyílik a főbejárat, a két rövid oldalon pedig egy-egy oldalsó kapu.
A Teleki utcai héttengelyes főhomlokzat közepe klasszikus görög templomhomlokzatot idéz, a négy dór féloszlopon háromszögű timpanon nyugszik. Közeikben három félköríves ablak nyílik süllyesztett falmezőben, hasonlóak, mint amilyenek a toronyaljakban illetve a két ezekkel összekötő falszakaszban vannak.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (24.)

A nagyváradi Városháza és a Szent László templom, amint tükröződik a Sebes-Körös vizében.

Nagyvárad – A Szent László tér 2.

A Szent László tér éke az előző részben bemutatott szecessziós stílusban épített Fekete Sas palota. A tér azonban még számos épített szépséget rejt, négyszög alakzatán körben emelkednek az épületek: a pompázó Városháza,  a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (23.)

A Fekete Sas palota a Kis-hídról

Nagyvárad – A Szent László tér

A Szent László tér a Körös bal partján, Újvárosban található. Szent László-hídon (Kis-hídon) kell átgyalogolnunk, hogy a tér négyszög alakzatára jussunk. Körben emelkednek az épületek: a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia. A térre kitorkolló utcákon található Várad iparának és kereskedelmének gócpontja. A földszintet s néhol már az emeletet is műhelyek, boltok, fényes kirakatok foglalják el.
A Szent László tér éke a Sas Szálló helyére felépített, a város meghatározó szecessziós épülete, a Fekete Sas palota.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (22.)

A Szent László templom mögött kezdődik a Kossuth utca, jobb oldal a Fekete Sas palota. A kép a Városháza magas tornyából készült.

Nagyvárad – A Kossuth utca

A nagyváradi Kossuth utca egykori neve Sas utca volt, akkori nevét a különleges épületéről, a Sas Szállóról kapta.
A Szent László templom mögött kezdődő utcát később nevezték át Kossuth Lajos utcára. A Sas Szálló helyére egy impozáns épület került, a a Fekete Sas palota.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (21.)

A Gojdu Líceum a Körös partján. A bal oldali zöld övezet helyén volt a vásártér

Nagyvárad – A Nagyvásártér és környéke

A vártól keletre – délkeletre Várad-Velence terül el, benne a szeszgyár, míg a vár közvetlen környéke a Váralja. A vártól nyugatra található a Nagyvásártér, mellette áruraktárak, a kapucinusok kolostora és a főreáliskola. A teret dél felől a Pece-patak mossa, innen nyugatra az Újváros terül el, melynek központja a Szent László tér.
A Nagyvásártér egyik oldalát a Pece-pataktól, másikat a Köröstől csak néhány ház- és telektömb választja el. Váralján a régi várat körülvevő tér a sertésvásártér volt, mely a Pece-patak és a vár között terült el.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (19.)

A Bunyitay-ligeten túl a váradi Vár.

Nagyvárad – Panoráma a Kálvária-dombról

A nagyváradi Kálvária-dombon egykor kápolna állt, mely 1839-1840-ben épült, Lajcsák püspök megrendelésére, Barthel György alkotása volt. Hajdan úrnapi körmenet indult fel a Barátok templomából a Kálvária-dombra, a kápolnához. Ám a kommunista átalakulás a kápolna végét is jelentette, 1955-ben lerombolták. A helyén ma a Gomba Vendéglő áll.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (18.)

A gépkocsival Kolozsvár felől érkezők a modern strandot láthatják, távol a Kálvária-domb a Gomba Étteremmel a tetején.

Nagyvárad – A városi strand

A huszadik század elején a Sebes-Körös jobb partján, egy lápos területen alakították ki a városi parkot, amely később Munkásliget, majd a Bunyitay-liget nevet kapta. Ez a város legnagyobb parkja, amely alatt több termálvizes forrás is található, amelyek a közeli városi strand vizét is melegítik. A régi, hangulatos nagyváradi városi strand helyére akvaparkot létesítettek.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (17.)

A zöldövezet, a Bunyitay-park, az emeletes épület, a Continental az egykori Dacia Szálló, előtte csónakázó hely és a Sirály Vendéglő - Pescarus állt

Nagyvárad – A Bunyitay-liget és környéke

A Sebes-Körösön egykor volt egy sziget Nagyváradon.  A folyó rendszeresen el is árasztotta a jobb parton fekvő lakóházakat, ám a várban élőknek védelmet nyújtott. A két part között egy nagyobb sziget is kialakult, amelyet a helyiek Dőry-szigetnek neveztek el. Itt található ma a Bunyitay-liget.
A sziget neve először egy 1792-es iratban jelent meg, majd egy 1897-ből származó térképen is látható, amely nem csupán a szigetet tüntette föl, hanem a körülötte lévő zöldövezetet is, Városliget néven. A sziget valódi gyöngyszeme volt a városnak, sajnálatos, hogy egy városrendezés nyomán eltűnt. Az akkori városvezetés parkot létesített helyén, ma már nem láthatók a folyó egykori nyomai. (Horváth Krisztián nyomán)
Tovább >>