Címke: Erdély

Erdélyi őszök – Ősz a Bucsinban

Ősz

Ősz a Bucsinban – „Ősz nem sodort még annyi árva lombot…”

Ősz. Búskomor és keserédes, színes és borongós, elmélázó és újrakezdő, kirándulós és plédbe bújós. Sokszínű és sokféle, így szeretjük mi is és ezért ihleti meg időről időre az írókat, költőket is.
Tölts egy teát, bújj meleg pulcsiba és jöhetnek az őszi versek: – költői képek és versköltemények.
Tovább >>

Erdély – Ősz a Bucsinban – „Itt van az ősz, itt van újra…”

Őszi táj 3.

„Itt van az ősz, itt van újra…” – Őszi képek a múltból

„… Nézd ezt a fát. Látod a sok falevelet rajta? Mindegyiknek, még a legkisebbiknek is van mélyen lent a földben egy kis hajszálgyökerecskéje, mely élettel látja el. Ősszel lehull a levél, igaz. Minden ősszel lehull. De annak a kis hajszálgyökerecskének a jóvoltából visszatér újra minden tavasszal. Ha azonban a gyökérszál pusztul el ott a föld alatt, a levelecske nem tér vissza többé, s idő múltával elpusztul a fa is. Mert a gyökérben van az élet, érted? Aki pedig elmegy, nem viheti magával a gyökereket. S akinek nincs gyökere, az elvész. Sok magyar veszett el így, nagyon sok. Gondolj a gyökérre.” (Wass Albert)
Tovább >>

Ősz a Bucsinban – „Őszbe csavarodott a természet feje”

Az őszi erdő őre

„Őszbe csavarodott a természet feje” – őszi képköltemények, költői képek

Az őszt sokan a legszebb évszaknak tartják. A sárguló, hulló falevelek hangulatos látványt nyújtanak. A fotózás szerelmeseinek is kedves időszak ez, hiszen remek tájképeket lehet készíteni a fákról, bokrokról vagy a különböző színekben pompázó levélszőnyegről. Az évszak keserédes melankóliája pedig számos költőt megihletett már, és egyikünk lelkét sem hagyja hidegen.
Tovább >>

Erdély tájain – Székelyföldi emlék

Az etetőre igyekvő barnamedve.

Székelyföldi emlék – „… A medve nem játék…”

A medve nem játék, a medvét el kell kerülni! A medvével nem kell barátkozni – bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik!
Tovább >>

Húsvéti köszöntő – 2022

Kolozsvár - nagypéntek 2013

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!

2015. húsvétja alkalmából készült videóval kívánunk áldott húsvéti ünnepeket. A felvétel az Echo Tv-ben Szőnyi Kinga vezetésével valósult meg. Szeretettel ajánljuk megtekintésre!
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 4.

A Kis-Kazán-szoros bejárata. A szerb oldalon alagút-őrző állomás, lejjebb hajómegfigyelő.

Az Al-Duna (3.) – Kis-Kazán-szoros

A Vaskapu-szoros több szorosból álló, 134km hosszú folyami szűkület, melynek legismertebb tagja a lenyűgöző szépségű Kazán-szoros, Románia és Szerbia határvonala. Az Al-Duna vidéke a történelmi Magyarország és egyben Erdély legdélebbi része volt, amely elválasztotta a Kárpátok déli vonulatát a Szerb-Érchegységtől. Az Orsova után következő Szörényvár már Havasalföld kapuján fekszik.
Tovább >>

Ötvenkötetnyi honismeret – Magyar Nemzet

Magyar Nemzet - Polgári napilap és hírportál

A Magyar Nemzet 2021. szeptember 11-i számában jelent meg a „Nagyvárad − A Partium fővárosa” című fotóalbum bemutatása

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla gyökerei Erdélybe nyúlnak. Nagyon is élő gyökerek ezek: több mint negyedszázad eltelt azóta, hogy kézbe vettem a Veszprémben élő házaspár és szerzőpáros Erdély című fotóalbum-sorozatának első kötetét. Az évről évre megjelenő honismereti munkák utazásra és felfedezésre hívnak, ráadásul kötődéseket is megerősítenek az olvasóban.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 30.

Marosvásárhely nyugati része, távolban az „Azomures” műtrágyagyár, azon túl a polgári repülőtér.

ERDÉLY  – Marosvásárhely

„…Íme a város, amelyet székely-magyar mivoltában, a két Bolyai világhírnevének ellenére, és felrúgva a történelmi hagyományokat, megsemmisített a félelem … nehogy valaha is újból egy Magyar Autonóm Tartomány székhelye lehessen….”  (Sütő András)
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 26.

A dombos Valeni falu Mezőpagocsa közelében a Tóháti-tavak északi végében.

ERDÉLY – A Mezőség, Ludastól Pusztakamarásig

A Mezőség az egyre nagyobb számban betelepülő és egyébként is szapora oláhok révén először vegyes lakosságúvá, majd román többségűvé vált. Magyarok már csak szórványban maradtak. Ezt a szomorú folyamatot jeleníti meg többek között Makkai Sándor: Holttenger című regénye is, de Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért című művének is ez adja a fő ideológiai mondanivalóját, és erről a tájról, s a táj fájdalmas pusztulásáról adnak képet Wass Albert regényei is.
Tovább >>