Hónap: 2020 június

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Háromszéki-havasok

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Tündérvár nyomai, távol a Háromszéki-medence

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig

Még el sem hagytuk a Kárpát-kanyart, máris emelkednek a festői Háromszéki-havasok Zágont övező festői hegyei. Zágon közelében kutatunk emlékeinkben, mit is tudhatunk a nagyszerű szülöttről, Mikes Kelemenről, akinek élete és sorsa 1707-től elválaszthatatlan volt szeretett fejedelmétől. A hűséges apród tevékeny részese volt a függetlenségi harc eseményeinek, majd a bukás után követte II. Rákóczi Ferencet az emigrációba. Itt születtek – számos egyéb műve mellett – a Törökországi levelek, a magyar széppróza büszkeségei.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyaron túl – Egykori székely megye

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Bodzai-havasok - délebbre gyümölcstermő vidék, innen ered a megye címerében a szőlő.

A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye

A kialakuló magyar királyság határa a Kárpátokon túli havasi területekre is kiterjedt, az 1200-as évek elejétől elkezdődött e területek egységesítése. A Kárpát-kanyaron túl a Német Lovagrend is jelentős teret hódított, s a magyar királyok hódításai a Dunáig nyúltak. A mai Bodza és Prahova megye területén létrejött Saac-nak (Saaka), illetve Secuieni-nek nevezett Székely megye, a Havasalföld legjelentősebb gyümölcs- és szőlőtermő területe volt.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A települést jelző kő

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca

A Persányi hegység észak-keleti lábánál, Brassó várostól 37 km távolságra fekszik a Barcaság egyik végvára az Olt bal partján. Nagy szülötte tette híressé: Apáczai Csere János (1625-1659) jóvoltából lett neve ismert. A 966 m magas Fekete-hegy lábainál, 560 m tengerszint feletti magasságban, dombvidéki tölgy és bükkerdők ölelésében telik mindennapi élete a 17. század végéig még szabad határőrként élő lakosságnak.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Barcaújfalu evangélikus temploma

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu

Barcaság tájain a szórványmagyarság még napjainkban is jelentős szerepet tölt be. A Barcasági-medencét az Olt kanyarulata és a Dél-Erdélyi-havasok, illetve a Kárpátok hegyei fogják közre.
A barcasági csángókhoz szokták sorolni a Brassótól északra fekvő Barcaújfalu, Krizba és Apáca települések lakót is, noha ez a három település néprajzilag nem tartozik a barcasági falvakhoz, másik egységet képeznek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Krizba evangélikus temploma

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba

A tízfalusi csángó (további három – Apáca, Krizba, Barcaújfalu – távolabb, Brassótól északra fekszik) magyarok eredetéről sokat vitatkoztak, és vitatkoznak a történészek. Többen a moldvai csángókkal azonosítják. A „csángó” jelző az elcsángálást (elvándorlást, vonulást) jelenti és ebben a formában érvényes a moldvai csángókra. A hétfalusiak is csángók, de ők nem a csángálás miatt kapták e nevet, hanem a sajátos vészjelzési formájukról.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Az evangélikus templom mögött a muszka asztal

A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók

A mai települések a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket. A három település – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz. A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző lakosságot. Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A négyfalusi települések Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu. Távolban a Tatrangi-víztározó, mögötte a Csukás-hegység.

A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók

Erdély e kicsiny, különleges világában, a Barcaságban, öt szoros torkollik: a törcsvári, a tömösi, az ó-sánci, a bratocsai és a bodzai. A magasodó, kékes hegyek által körülvett völgyekben tíz csángó-magyar falu kis házai tündökölnek. Ezek közül négy – Bácsfalu,  Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu teljesen összeépült – és Négyfalut alkotják. Másik három – Tatrang, Zajzon, Pürkerec – nagyon közel vannak egymáshoz és Négyfaluhoz is, így együtt Hétfalut képezik. További három – Apáca, Krizba, Barcaújfalu – pedig távolabb, Brassótól északra fekszenek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Cenk körül terül el Brassó városa

A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke

Áprily Lajos szülővárosa, Brassó – ahol költő őse ötvös volt – Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
Tovább >>

Emberkatedrális − Márton Áron és bölcsőhelye című fotóalbum a marosvásárhelyi Népújságban

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Népújság - Maros megye legolvasottabb napilapja

A marosvásárhelyi Népújságban olvasható a hír, hogy megjelent az Emberkatedrális Márton Áron, erdélyi püspököt bemutató honismereti fotóalbum. A könyv a szülőfalut is megjeleníti, mivel Csíkszentdomokos hitvallójáról van szó Márton Áron személyében.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-hegyek

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Keresztény-havas - Brassó külterülete, óriási síközpont, 3 felvonóval

A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas

Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között emelkedik, a Nagykő-havassal együtt a képezi a Barcasági-hegyeket. 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé. Legmagasabb csúcsa 1799 méter, ehhez észak-keletről és dél-nyugatról alacsonyabb gerincek kapcsolódnak. A délnyugati gerinc meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez.
Tovább >>