Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Barcasági-medence

Tartalom

  1. A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs
  2. A Bucsecstől keletre – A Báj-havas
  3. A Barcasági-hegyek – A Keresztény-havas
  4. A Barcasági-hegyek – Brassó és környéke
  5. A Barcasági-medence – Négyfalusi csángók
  6. A Barcasági-medence – Háromfalusi csángók
  7. A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba (aktuális oldal)
  8. A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Barcaújfalu
  9. A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Apáca
  10. A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye

 

A Barcasági-medence – A Barcaság északi pereme – Krizba

A tízfalusi csángó (további három – Apáca, Krizba, Barcaújfalu – távolabb, Brassótól északra fekszik) magyarok eredetéről sokat vitatkoztak, és vitatkoznak a történészek. Többen a moldvai csángókkal azonosítják. A „csángó” jelző az elcsángálást (elvándorlást, vonulást) jelenti és ebben a formában érvényes a moldvai csángókra. A hétfalusiak is csángók, de ők nem a csángálás miatt kapták e nevet, hanem a sajátos vészjelzési formájukról. Tűzvész, vagy bármiféle veszedelem esetén a harangnyelvet félre verték egy egyedi ritmusban: csángattak. Ezt a csángatást nem tudta bárki megtenni, csak a falu harangozója. A csángatás technikája úgymond „apáról fiúra” szállt. Az idős harangozó megtanította az újoncot csángatni. A csángatásnak több formája is létezett, minden veszélynek megvolt a csángatási formája. A hétfalusiak (tízfalusiak) tehát nem csángáltak-elcsángáltak, hanem csángattak. E nép székely eredetét a székelyek beszédmodorával összhangzó nyelv sajátosságai mellett leginkább az ottani családnevek bizonyítják: Székely, Gödri, Veres, Simon, Bacsó, Boldi, Rab, Pajor, Mózes, Illyés, Sala, Foris. E családneveket megtaláljuk a Székelyföldön is, ez lévén a hétfalusiak székely eredetének legbiztosabb tanúsága. A szászok valamikor a Hétfalut Zeikelische dörfernek nevezték, ami magyarul székely falvakat jelent. E nép tehát nemcsak most, hanem eredetileg is magyar volt. Az említettek alapján nyilvánvaló, hogy a barcasági magyar falvakban székelyek éltek, ők voltak a Barcaság őslakói, akiket Szent László király, mint határőröket telepített a végvárakhoz tartozó védelmi területre.

Krizba, Barcaújfalu, Apáca térsége a Barcaság északi peremén
Krizba, Barcaújfalu, Apáca térsége a Barcaság északi peremén
Krizba evangélikus temploma
Krizba evangélikus temploma
A krizbaiak székely eredetre utalva állították a templom elé a székely kaput
A krizbaiak székely eredetre utalva állították a templom elé a székely kaput
Hagyományos disznópörzsölés Krizbán
Hagyományos disznópörzsölés Krizbán
A Fő utca
A Fő utca
A krizbai vár megmaradt tornyának csonkja
A krizbai vár megmaradt tornyának csonkja
Egykori, Krizbát idéző festmény
Egykori, Krizbát idéző festmény
Krizba határából a Barcaságra visszatekintve látszik a hatalmas Bucsecs masszívum hófödte orma
Krizba határából a Barcaságra visszatekintve látszik a hatalmas Bucsecs masszívum hófödte orma

Kapcsolódó fotóalbum: Keleti Kárpátok – Ősvárak 1.

Folytatjuk…

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .