Hónap: 2020 június

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – a Bucsecstől keletre

A Báj-havas a Bustyén felette felvonóról

A Bucsecstől keletre – A Báj-havas

A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk: a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk.
Tovább >>

Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyar – A Bucsecs

Közeledünk a Déli-Kárpátok felé, távolban a Bucsecs

A Törcsvári-hágótól délre – A Bucsecs

A Keleti-Kárpátok megjelenítését a Kárpát-kanyar – a Törcsvári-hágótól délkeletre emelkedő, a maga nemében páratlan szépségű és vadságú Bucsecs – bemutatásával kezdjük. A hegység csúcsának legmagasabb pontja a 2505 méter magas Omu (Ember), melyen keresztül húzódott egykor (ezeréves) történelmi határunk.
Tovább >>

Felvidék.ma – Cservenka Judit interjúja a szerzőkkel

Márton Áron kollázs

Cservenka Judit készített egy interjút a szerzőparossal abból az alkalomból, hogy megjelent az Emberkatedrális Márton Áron, erdélyi püspököt bemutató honismereti fotóalbum. A könyv a szülőfalut is megjeleníti, mivel Csíkszentdomokos hitvallójáról van szó Márton Áron személyében.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 2. – A Vöröstoronyi-szorostól a Fogarasi-havasokig

A Balea-vízesés lentről

A Fogarasi-havasok a Balea és környékén

A Vöröstoronyi-szoros  látványosságainak sorát a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége, a már-már legendássá vált Fogarasi-havasok bemutatásával folytatjuk. A Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja 70 km-es hosszúságával, 40 km-es szélességével, mintegy 3000 négyzetkilométeres területével, számos – 2400-2500 méter feletti – csúcsával méltán vívta ki magának a tekintélyes Erdélyi-Alpok címet. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medence öleli, nyugatról a Vöröstorony-szoros határolja az Olt folyóval, délen a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel határos.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 2. – A Szebeni-havasoktól a Vöröstoronyi-szorosig

A Vöröstoronyi -szoros Nagy-Talmácsnál

A Vöröstoronyi-szoros

A Szebeni-havasok és a Szászföld bemutatása után a Lator-havas csodálatos tájaira kalandozunk el, ahol a patinás Lator várának nyomait is bemutatjuk, mely átvezet bennünket a Vöröstoronyi-szoros festői világába: itt láttatjuk Nagytalmácsot, a Vöröstorony (Bojca) környékét, bemutatjuk a Törttorony, a Latorvár, valamint Arxavia világát.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 2. – A Transalpintól keletre

Útban a Szebeni-havasok felé, a mélyben a Vidra-vízgyűjtő, egykori határvidékünk.

A Transalpintól keletre – A Szebeni-havasok

A táj képét kelet felé a Sebes folyó völgye és a Déli-Kárpátokat átszelő Transzalpin zárja, melynek legmagasabb pontja a 2145 méter magas Urdela. Ennek bemutatásával zártuk előző kötetünket s jelen albumunkban innen folytatjuk a Déli-Kárpátok bemutatását.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Transalpin

A Páring-hegységen átvezető Transalpin közelében csillognak a csodálatos tengerszemek, a Piros- és a Mandra-tavak

Transalpin – Király útja

A Páring-hegységben, a Déli-Kárpátok  második legmagasabb hegységében halad ez az út: van olyan pontja, ahol 2145 méteres magasságban találja magát a kiránduló. Vetekszik a Transzfogarasi uttal, sőt túl is haladja azt. A Transzalpin 137 kilométer hosszú, mintegy 3 óra alatt lehet eljutni az egyik végéből a másikba Egy jó része (kb. 30 km) a hegyek gerincén, mintegy 2000 méter magasan halad. Ez a legszebb része: a kígyózó aszfalt felfelé halad,  sok-sok helyen még korlát sincs az út szélén.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Retyezát északi medencéje

A Hátszegi-medence a Retyezát és a Ruszka-havas ölelésében

A Hátszegi-medence

A Kárpátok egyik legnagyobb hegyközi medencéje, melyet délről a Retyezát hegység, nyugaton a Ruszka-havasok, keleten a Kudzsiri-havasok (Surján hegység) határolnak. Erdély déli része, annak egyik legszebb terüle­te, egyik leggazdagabb is természeti és a történelmi emlékek tekintetében. Kö­zelében két nagy nemzeti park található: a Retyezáti és a Gredistye-Csoklovinai Nemzeti Park. Önmagában is egy nagy nemzeti park lehetne, mivel majdnem lefedi a Dinoszaurusz Geopark területét.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Retyezáttól a dák várakig

Bildar dák vár, kötőanyag nélkül, faragott kőből rakott falmaradvány

Dák várak a Déli-Kárpátokban

Az Európában egyedülálló dák települések és erődítmények a dák civilizáció rendkívüli megvalósításai, amelyeknek kulturális értéke felbecsülhetetlen.
A dák erődítmények a történelmi Erdély délnyugati részén találhatók, Hunyad és Fehér megyében. A XIX. század elején az osztrák állam szervezett keresést indított a Sarmizegetusa-i antik nyomok, leletanyagok felkutatására, ezzel új korszakot indítva el a Szászvárosi Hegyek műemlékeinek megismerésében.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – A Cserna-szorostól a Retyezátig

A Bucura-tó, Románia legnagyobb tengerszeme

A Retyezát hegység

Zerge-havasok néven is emlegetett hegy a Déli-Kárpátok Retyezát-Godján csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsíl határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, délnyugaton a Godján-hegység , délen a Vulkán-hegység. A hegység legfontosabb része kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát, a déli, mészkőből álló eleme a Kis-Retyezát, s ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb hegye.
Tovább >>