A Bucsecstől keletre – A Báj-havas
A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk: a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk.
Tovább >>
Címlap » Archívum június 2020 » 2. oldal
A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk: a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk.
Tovább >>
A Keleti-Kárpátok megjelenítését a Kárpát-kanyar – a Törcsvári-hágótól délkeletre emelkedő, a maga nemében páratlan szépségű és vadságú Bucsecs – bemutatásával kezdjük. A hegység csúcsának legmagasabb pontja a 2505 méter magas Omu (Ember), melyen keresztül húzódott egykor (ezeréves) történelmi határunk.
Tovább >>
Cservenka Judit készített egy interjút a szerzőparossal abból az alkalomból, hogy megjelent az Emberkatedrális Márton Áron, erdélyi püspököt bemutató honismereti fotóalbum. A könyv a szülőfalut is megjeleníti, mivel Csíkszentdomokos hitvallójáról van szó Márton Áron személyében.
Tovább >>
A Vöröstoronyi-szoros látványosságainak sorát a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége, a már-már legendássá vált Fogarasi-havasok bemutatásával folytatjuk. A Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja 70 km-es hosszúságával, 40 km-es szélességével, mintegy 3000 négyzetkilométeres területével, számos – 2400-2500 méter feletti – csúcsával méltán vívta ki magának a tekintélyes Erdélyi-Alpok címet. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medence öleli, nyugatról a Vöröstorony-szoros határolja az Olt folyóval, délen a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel határos.
Tovább >>
A Szebeni-havasok és a Szászföld bemutatása után a Lator-havas csodálatos tájaira kalandozunk el, ahol a patinás Lator várának nyomait is bemutatjuk, mely átvezet bennünket a Vöröstoronyi-szoros festői világába: itt láttatjuk Nagytalmácsot, a Vöröstorony (Bojca) környékét, bemutatjuk a Törttorony, a Latorvár, valamint Arxavia világát.
Tovább >>
A táj képét kelet felé a Sebes folyó völgye és a Déli-Kárpátokat átszelő Transzalpin zárja, melynek legmagasabb pontja a 2145 méter magas Urdela. Ennek bemutatásával zártuk előző kötetünket s jelen albumunkban innen folytatjuk a Déli-Kárpátok bemutatását.
Tovább >>
A Páring-hegységben, a Déli-Kárpátok második legmagasabb hegységében halad ez az út: van olyan pontja, ahol 2145 méteres magasságban találja magát a kiránduló. Vetekszik a Transzfogarasi uttal, sőt túl is haladja azt. A Transzalpin 137 kilométer hosszú, mintegy 3 óra alatt lehet eljutni az egyik végéből a másikba Egy jó része (kb. 30 km) a hegyek gerincén, mintegy 2000 méter magasan halad. Ez a legszebb része: a kígyózó aszfalt felfelé halad, sok-sok helyen még korlát sincs az út szélén.
Tovább >>
A Kárpátok egyik legnagyobb hegyközi medencéje, melyet délről a Retyezát hegység, nyugaton a Ruszka-havasok, keleten a Kudzsiri-havasok (Surján hegység) határolnak. Erdély déli része, annak egyik legszebb területe, egyik leggazdagabb is természeti és a történelmi emlékek tekintetében. Közelében két nagy nemzeti park található: a Retyezáti és a Gredistye-Csoklovinai Nemzeti Park. Önmagában is egy nagy nemzeti park lehetne, mivel majdnem lefedi a Dinoszaurusz Geopark területét.
Tovább >>
Az Európában egyedülálló dák települések és erődítmények a dák civilizáció rendkívüli megvalósításai, amelyeknek kulturális értéke felbecsülhetetlen.
A dák erődítmények a történelmi Erdély délnyugati részén találhatók, Hunyad és Fehér megyében. A XIX. század elején az osztrák állam szervezett keresést indított a Sarmizegetusa-i antik nyomok, leletanyagok felkutatására, ezzel új korszakot indítva el a Szászvárosi Hegyek műemlékeinek megismerésében.
Tovább >>
Zerge-havasok néven is emlegetett hegy a Déli-Kárpátok Retyezát-Godján csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsíl határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, délnyugaton a Godján-hegység , délen a Vulkán-hegység. A hegység legfontosabb része kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát, a déli, mészkőből álló eleme a Kis-Retyezát, s ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb hegye.
Tovább >>
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.