Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (11.)

Tartalom

  1. Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” A születés – 1896. augusztus 28.
  2. Márton Áron emlékezete – műalkotások tükrében
  3. Márton Áron emlékezete – Két jó barát, a két Áron
  4. Márton Áron emlékezete – „Ha majd Márton Áron ad össze minket!”
  5. Márton Áron emlékezete – Az Emberkatedrális és a poeta angelicus
  6. Márton Áron emlékezete – Csíksomlyói Szűzanyánk, hazajöttünk! – Hajdó István
  7. Márton Áron emlékezete – Az iskolaépítő esperes-plébános
  8. Márton Áron emlékezete – Az első erdélyi érsek, Bálint Lajos
  9. Márton Áron emlékezete – Jakab Gábor, kolozsvár-kerekdombi lelkipásztor
  10. Márton Áron emlékezete – a püspöki titkár, Bara Ferenc
  11. Márton Áron emlékezete – Ferenczes István: Csíkszentdomokos balladái (aktuális oldal)
  12. Márton Áron emlékezete – 1896. augusztus 28., Csíkszentdomokos

 

Márton Áron emlékezete – Ferenczes István: Csíkszentdomokos balladái

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.

A Márton Áron Általános Iskola falfestménye, 1996 - a püspök születésének 100. évfordulójára készítette Szabó Zoltán, rajztanár
A Márton Áron Általános Iskola falfestménye, 1996 – a püspök születésének 100. évfordulójára készítette Szabó Zoltán, rajztanár

Márton Áron emlékére

diófában három árva
sír a szelek jégvirága
árvalányt hajt bujdosásra
h
osszú útra hantmadárba
vérrel virágzó nyírfába
kiátkozott táncolásba
örök böjtnek hazájába
örök hónak határára
Szentdomokos hétszer gyászol
pusztul pernye áradásából
pásztorbükkös árulásba
sziklába ölt zokogásba
mikor szent lesz rozskenyere
holló száll a vízkeresztre
mikor fehér hó lesz inge
vér hull gáborkertjeire
vércsevér gyúl a szívekben
bányarém a kék szemekben
Szentdomokos székely bánat
aláaknázott bocsánat
jeleneddé ég a volt is

hűtlenül elhagy az Olt is
hazád is van de mostoha
országod is de ostoba
ha kenyeret ad a kézbe
hét ördög gyűl a szemébe
előbb megver letérdeltet
óbor helyett szesszel éget
tengerszennyessel egybemos
kiárusít visz a Maros
száműzetésed az álom
tetemrehívás a lázon
októberi vasárnapok
meggyaláznak a gyásznagyok
Felcsík fölött Gyergyó alatt
mondhatatlan hó hull szakad
Holdba sápad fordul a Nap
kenyér s borrá váltott szavak
testesülnek kőoltárba
diófából cserefába
Isten nyitott kapujára
úrvacsorás asztalára
küldnek fiút egy szelídet
áldozatos gyopáringest
kálváriás szolgálatra
alku-nincsen alázatra
tiszták közé tisztaságra
boldogságos Áronságra
m
eghallónak megvallónak
népe bűnét megbánónak
ő a part és ő a tenger
forrás titok ő az ember
erős várunk Márton Árva
csillag Hold és Nap a társa
erdélyi föld harang áldja
s diófának három ága

Napfelkelte a Tarkő felett, Csíkszentdomokos határában.
Napfelkelte a Tarkő felett, Csíkszentdomokos határában

Márton Áron bölcsőhelye ez a kedves, székely település, titkok és balladák földje. A Csíki-medence legmagasabban, 640 m tengerszint felett fekvő, legnépesebb faluja. Az Olt forrásvidéke a határban található, közel a Maros forrásához, s a település az Olt folyó felső völgyében terül el Csíkszereda és Gyergyószentmiklós városok között félúton. A falu az Olt felső szakasza mentén mintegy 10 km-es hosszúságban nyújtózik végig, a Keleti-Kárpátok alatt. Hűvös hegyvidéki éghajlat jellemzi, az emberek kemény munkával keresik meg a mindennapi kenyerüket. Mégis Erdély egyik legnépesebb székely-magyar települése.

A „pásztorbükkös árulás”

A bölcsőhely nem egyszerű szülőfalu. Mítikus terület, legendákkal, balladákkal átitatott történelmi helyszín. A múlt előnytelen történései, gyászos-véres-harcos események színterévé tették Csíkszentdomokost:

„Szentdomokos hétszer gyászol
pusztul pernyeáradásból
pásztorbükkös árulásba
sziklákba ölt zokogásba

A sok-sok fájdalom egyesült a faluban gyásszal, lemondással, bujdoklással, természeti katasztrófákkal, pusztító sáskajárással tűzvésszel, árvízzel, aszállyal, átokkal, megalázással, elnyomással. A krónikák szerint történelme során sok-sok természeti csapást és embernek ember általi megalázását kellett elviselnie Csíkszetndomokos népének.

A „pásztorbükkös árulás” talán a legtragikusabb, megbocsáthatatlan bűnnek bizonyult: 1599. október 31-én csíkszentdomokosi székelyek ölték meg Báthory Endre erdélyi bíboros-fejedelmet, aki mindössze hét hónapot töltött a fejedelmi székben. A főpap politikai ballépések sorozatának lett áldozata. Elődje, Báthory Zsigmond kiszámíthatatlan és erőszakos politikát folytatott, senkivel sem tett kivételt. Endre nem ártotta bele magát az egyre kaotikusabbá váló belpolitikai küzdelmekbe, ám Zsigmond 1599-es lemondása után őt választotta fejedelemmé a medgyesi országgyűlés. Báthory Zsigmond székelyellenes politikája miatt zsigeri gyűlölet élt a Báthory család tagjai iránt a székelységben, így a bíborosnak, Báthory Endrének, esélye sem volt a menekülésre. Mihály vajda szavát megszegve Erdélyre támadt, és október 28-án Schellenbergnél megvívta azt az ütközetet, amelyet az oldalára állt székelyek az ő javára döntöttek el. A vesztes Báthory Lengyelországba indult, ám Csíkszentdomokosnál nem jutott tovább. A fellázadt falubeliek Pásztorbükkön érték utol, ahol Ördög Balázs és Nagy Kristály András halálos csapást mért Báthory András fejére. A bíboros levágott fejét elküldték Mihály vajdának, aki később elhozatta Báthory testét is, hogy díszes temetést rendeztessen – látványosan demonstrálva „kegyességét” -, amely később szenvedéssel teli időszakot hozott Erdély számára.

Csíkszentdomokos lakóit, mint a bíboros-fejedelem halálában közreműködőket, egyházi átokkal és száz évre szóló, pénteken és szombaton tartandó böjttel sújtotta VIII. Kelemen pápa. Pásztorbükk vezeklő búcsújáró hellyé vált, Báthory András pedig számos monda hősévé lett. A legenda szerint a gyilkosság helyszínén vérforrás fakadt, Csíkszentdomokost pedig hét évig aszály és éhínség sújtotta. 1999-ben, a szomorú esemény 400. évfordulóján márványlapos, kőből készült síremléket állított a falu népe. Báthory András emlékét ma kis kápolna őrzi Pásztorbükkön, melyet 2012-ben építettek újjá. A vezeklő hagyomány ma is él.

Pásztorbükki áhítat, 2018
Pásztorbükki áhítat, 2018

A Maniu-gárdisták rémtettei

A csíkszentdomokosi múlt lakosságot alázó előnytelen történései visszatértek, illetve tovább folytatódtak:

 mikor fehér hó lesz inge
vér hull gáborkertjeire
(…)
száműzetésed az álom
tetemrehívás a lázon
októberi vasárnapok
meggyaláznak a gyásznagyok
(…)
Szentdomokos székely bánat
aláaknázott bocsánat (…)

 

A Iuliu Maniu vezetésével a 2. világháborúban román önkéntes, félkatonai szervezeteket alakítottak. 1944 őszén partizánvadászat és elrejtett fegyverek összegyűjtése címén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el az erdélyi magyar lakosság ellen. 1944.október 8-án Csíkszentdomokoson 11 embert öltek meg, köztük nőket. A tizenegy mártír neve: Albert Péter, 31 éves, Bács Anna 39 éves, Biró Lajos 54 éves, György Ágnes 84 éves, Kedves Ferenc 29 éves, Kósa János 31 éves, Kurkó József 27 éves, Szakács Antal 52 éves, Szakács Imre 18 éves, Timár Sándor 19 éves és Zsók Lajos 32 éves.

A Gábor-kertben évről évre szomorú megemlékezést tart Csíkszentdomokos lakossága. A gyalázatos tragédiára emlékeznek hozzátartozók, könnyes szemű idős emberek, iskolás gyerekek, a község intézményeinek vezetői, az egyházközség papjai s a meghívott vendégek. Az 1970-es években Márton Mózes esperes volt az, aki nem hagyta veszni az elhunytak emlékét, az áldozatok családtagjaival együtt egy vaskeresztet és kerítést állíttatott a közös sírra, melyre ráírták a kivégzés dátumát és a meggyilkoltak nevét. A tragikus esemény 50. évfordulóján, 1994-ben a kert melletti dombra egy új, csonka keresztes emlékmű került, egy mementó, örök jeléül az áldozatok emlékének.

 

A Maniu-gárdisták áldozatainak emlékhelye a Gáborkert felett
A Maniu-gárdisták áldozatainak emlékhelye a Gáborkert felett

 

A ballada ekképpen folytatódik:

Isten nyitott kapujára
úrvacsorás asztalára
k
üldnek fiút egy szelídet
áldozatos gyopáringest
kálváriás szolgálatra
alku nincsen alázatra
(…)
meghallónak, megvallónak
népe bűnét megbánónak

A bíboros-gyilkosságot követő 300 év elteltével megszületett Márton Áron, aki csaknem fél évszázadon keresztül volt az erdélyi egyházmegye hitvalló, példaadó püspöke. A két esemény egymástól látszólag független, mégis, a legendában eggyé olvadt: a három-évszázados bűnhődésért és vezeklésért, az isteni irgalom megnyilvánulását jelezve, született éppen e helyen a népéért önmagát is feláldozó szentéletű egyházfő.

ő a part és ő a tenger
forrás titok ő az ember
erős várunk Márton Árva
csillag hold és nap a társa
erdélyi föld harang áldja
(…)

Márton Áron született: Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28.

 

Születésnapra - illatos cserevirág a domokosi Garados-tetőn, 2019 augusztus
Születésnapra – illatos cserevirág a domokosi Garados-tetőn, 2019 augusztus

 

Folytatjuk…

 

Kapcsolódó fotóalbum és tartalom:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .