Kis-Balaton – Jégmadarak násza 2.

A tojó a sűrű bokrok között várja leendő párját.

Jégmadárnász

Minden évben lenyűgöző párzási szokásaikkal kápráztatják el a megfigyelőket a Kis-Balaton varázslatos környezetében. A párzási időszak során a hímek és a nőstények között bonyolult és látványos rituálék zajlanak, amelyek során a hímek nászajándékkal, gyakran egy kis hallal próbálják megnyerni a nőstények kegyeit. A sűrű bokrok és a csendes vizek ideális helyszínt biztosítanak ezeknek az eseményeknek, ahol a madarak zavartalanul végezhetik udvarlási táncukat.
Tovább >>

Kis-Balaton – Jégmadarak násza 1.

A beszálló ágakról óriási sebességgel csapódnak a vízbe

A Kis-Balaton hűséges lakói – a jégmadarak

A hazai jégmadarak (Alcedo atthis), különösen a Kis-Balaton területén élő példányok lenyűgözők és különlegesek, vonzzák a természetkedvelőket. Élénk színei és fürge mozgásuk miatt könnyen felismerhetők. Kékes-zöld tollazatuk és vöröses-barna mellük igazi színpompát varázsol a vízpartok közelébe. E madarak főként halakkal táplálkoznak, amelyeket ügyesen kapnak el, miután merész zuhanórepüléssel csapnak le rájuk a vízfelszínről.
Tovább >>

 Székelyföld 1000 pillanata

Székelyföld 1000 pillanata - Fotókiállítás

Székelyföld 1000 pillanata – Kiállítás

A szárhegyi Lázár-kastély egyik örökösének, Vormair Tivadarnak köszönhetjük, hogy a Székelyföld ezer pillanata című kiállítási anyagunk végre elnyerte méltó helyét. A farkaslaki Tamási Áron Egyesület a Kultúrcsűr emeletét helyi célra használja, s az 1077 fotóból álló kiállítást a Lázár-kastélynak átadta. Talán véget ér a nagy gonddal, szeretettel összeállított anyag kálváriája, melyet 2005-ben Hajdó Pista – főesperes – pap bácsi áldott meg, Sepsiszentgyörgyön.
Tovább >>

Kis-Balaton – Varázslatos vízi világ 11.

A bajnok

Varázslatos vízi világ  –  A vörös róka kalandjai

A Vuk Fekete István regénye, mely először 1940-ben jelent meg a Csí című gyűjteményes kötet egyik írásaként. Önálló kötetben először 1965-ben adták ki. Az író 1940 és 1966 között megírt állattörténetei közül napjainkra talán a legismertebb és a legsikeresebb, köszönhetően részben a belőle készült rajzfilmnek is. Az író a tőle megszokott, kedves, érdekes stílussal beszéli el Vuk életútját, az első önálló lépésektől a felnőtté válásig.
Tovább >>

Erdélyi őszök – Ősz a Bucsinban

Ősz

Ősz a Bucsinban – „Ősz nem sodort még annyi árva lombot…”

Ősz. Búskomor és keserédes, színes és borongós, elmélázó és újrakezdő, kirándulós és plédbe bújós. Sokszínű és sokféle, így szeretjük mi is és ezért ihleti meg időről időre az írókat, költőket is.
Tölts egy teát, bújj meleg pulcsiba és jöhetnek az őszi versek: – költői képek és versköltemények.
Tovább >>

Erdély – Ősz a Bucsinban – „Itt van az ősz, itt van újra…”

Őszi táj 3.

„Itt van az ősz, itt van újra…” – Őszi képek a múltból

„… Nézd ezt a fát. Látod a sok falevelet rajta? Mindegyiknek, még a legkisebbiknek is van mélyen lent a földben egy kis hajszálgyökerecskéje, mely élettel látja el. Ősszel lehull a levél, igaz. Minden ősszel lehull. De annak a kis hajszálgyökerecskének a jóvoltából visszatér újra minden tavasszal. Ha azonban a gyökérszál pusztul el ott a föld alatt, a levelecske nem tér vissza többé, s idő múltával elpusztul a fa is. Mert a gyökérben van az élet, érted? Aki pedig elmegy, nem viheti magával a gyökereket. S akinek nincs gyökere, az elvész. Sok magyar veszett el így, nagyon sok. Gondolj a gyökérre.” (Wass Albert)
Tovább >>

Ősz a Bucsinban – „Őszbe csavarodott a természet feje”

Az őszi erdő őre

„Őszbe csavarodott a természet feje” – őszi képköltemények, költői képek

Az őszt sokan a legszebb évszaknak tartják. A sárguló, hulló falevelek hangulatos látványt nyújtanak. A fotózás szerelmeseinek is kedves időszak ez, hiszen remek tájképeket lehet készíteni a fákról, bokrokról vagy a különböző színekben pompázó levélszőnyegről. Az évszak keserédes melankóliája pedig számos költőt megihletett már, és egyikünk lelkét sem hagyja hidegen.
Tovább >>

Kis-Balaton – Varázslatos vízi világ 10.

Áldozatra várva - ugrásra készen.

Varázslatos vízi világ – Pihenő jégmadár

Főként halakkal, vízi rovarokkal táplálkozik, ezért erősen kötődik a vizes élőhelyekhez, főként a mély vizű tavakhoz, patakokhoz, folyókhoz. Fészkelőhelyét meredek partfalba vájva alakítja ki. Évente két alkalommal költ. Költőüregének kialakítását eleinte a csőrükkel kezdik, majd a lábaikkal folytatják. A kialakított járat mélysége akár 50-100 cm-es hosszúságú is lehet, aminek végébe rakja 6-10 tojását. A kotlásban és az etetésben is mindkét szülő részt vesz. Territoriális madár, költési időn kívül még saját párját sem tűri meg vadászterületén.
Tovább >>