Tartalom
- Nagyvárad – A vasútállomás és környéke
- Nagyvárad – A Püspöki Palota és környéke
- Nagyvárad – A Réti és Rogériusz-i református templomok
- Nagyvárad – A Petőfi Sándor park
- Nagyvárad – A kórház és környéke
- Nagyvárad – A Barátok templom és környéke
- Nagyvárad – A Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésének palotái
- Nagyvárad – A Széchenyi tér és az Ady Endre Múzeum környéke
- Nagyvárad – A Fő utca és az Úri utca kereszteződése
- Nagyvárad – Az Orsolya zárda és környéke
- Nagyvárad – A Bémer tér keleti oldala
- Nagyvárad – A Bémer tér nyugati oldala
- Nagyvárad – Bémer tér a Szigligeti Színházzal (aktuális oldal)
- Nagyvárad – Ezredévi Emléksétány a Garasos híddal
- Nagyvárad – Váradolaszi-Reformátos egyház és temploma
- Nagyvárad – A Baross hídtól a Bunyitay ligetig
- Nagyvárad – A Bunyitay-liget és környéke
- Nagyvárad – Nagyvárad – A városi strand
- Nagyvárad – Panoráma a Kálvária-dombról
- Nagyvárad – a váradi vár, a Sebes-Körös bal partján
- Nagyvárad – A Nagyvásártér és környéke
- Nagyvárad – A Kossuth utca
- Nagyvárad – A Szent László tér
- Nagyvárad – A Szent László tér 2.
- Nagyvárad – A Teleki utca és környéke
Nagyvárad – Bémer tér a Szigligeti Színházzal
1900. október 15-én, A Szigliget Színház épülete 1899–1900 között, mintegy 15 hónap alatt készült el. Tervezők a neves Fellner és Helmer építészcég, kivitelező az id. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész volt.
A festői Bémer térnek meghatározó elemévé vált Nagyváradon a színház épülete a 20. század elején, melynek mai képe az eklektikus, szecessziós paloták építésével alakult ki.
A Bémer tér 6. szám alatt található épület görög stílust hordoz: a hat lenyűgöző hatású, hatalmas ion oszlopon allegorikus figurákkal tarkított timpanon nyugszik, mely stílusával az épület klasszikus jellegét hangsúlyozza. (A domborművek Peller Ferenc, váradi szobrászművész alkotásai.) Homlokzata eklektikus, neoreneszánsz elemeket mutat, főhomlokzata az oszlopcsarnokkal és a háromszögletű oromzattal a klasszicista építészet remeke. Eredetileg a Szigligeti Színház felirat volt olvasható rajta, de ezt az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették.
A timpanon allegorikus szobrai: középen Hunnia három méter magas alakja mellett kétoldalt a Zene, az Ének, a Vígjáték, és a Tragédia alakja kapott helyet. Jó két évtized múlva hullani kezdett a vakolat, és a szobrok is tönkre mentek. Deák Árpád nagyváradi szobrász rekonstrukcióként az eredeti képek alapján újra alkotta a timpanon szobrait, 2008-ban.
A kocsifeljárón két oldalt a Dráma és a Vígjáték allegorikus szobrát helyezték el. Ez a két szobor a budapesti Mayer-féle szobrászműhelyből került ki.
A nagyváradi épület három szintű: az előcsarnok, a loggia és az erkély. A színházterem kialakításánál a tökéletes akusztikát tartották szem előtt, a zenekari árok kiképzésével. Ezek a funkciók ideális helyszínné alakították a színházi, az opera és a koncertelőadásokhoz.
Nagyvárad az operett fellegvára is volt, de emellett mindig színpadra kerültek a magyar és az egyetemes drámairodalom nagy szerzőinek híres darabjai is.









Kapcsolódó tartalom:
- Fotóalbum: Nagyvárad − A Partium fővárosa − A fotográfus szülővárosa
- Erdélyi fotók: Nagyvárad – A Holnap városa
- Erdélyi fotók: Nagyváradi panoráma – Ősz