A Partium jeles városa – Nagyvárad (11.)

Tartalom

  1. Nagyvárad – A vasútállomás és környéke
  2. Nagyvárad – A Püspöki Palota és környéke
  3. Nagyvárad – A Réti és Rogériusz-i református templomok
  4. Nagyvárad – A Petőfi Sándor park
  5. Nagyvárad – A kórház és környéke
  6. Nagyvárad – A Barátok templom és környéke
  7. Nagyvárad – A Fő utca és a Szaniszló utca kereszteződésének palotái
  8. Nagyvárad – A Széchenyi tér és az Ady Endre Múzeum környéke
  9. Nagyvárad – A Fő utca és az Úri utca kereszteződése
  10. Nagyvárad – Az Orsolya zárda és környéke
  11. Nagyvárad – A Bémer tér keleti oldala (aktuális oldal)
  12. Nagyvárad – A Bémer tér nyugati oldala
  13. Nagyvárad – Bémer tér a Szigligeti Színházzal
  14. Nagyvárad – Ezredévi Emléksétány a Garasos híddal
  15. Nagyvárad – Váradolaszi-Reformátos egyház és temploma

 

Nagyvárad – A Bémer tér keleti oldala

“Nagyvárad-Olaszi hangulatos, elvitathatatlan építészeti értékeket felvonultató kis térsége, a Bémer tér, amely irodalom- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős. 1888 tavaszán bontották le a közepén terpeszkedő ódon Gireth-házat, kialakítva ezzel a teret, amely a 20. század hajnalára a felfokozott építkezési kedvnek köszönhetően elnyerte azt az eklektikus képét, amely szerencsére még ma is jellemző rá. A bő száz év alatt többször is változott a tér neve: kialakításakor Bémer László püspökről nevezték el, 1923-ban Regina Maria lett, 1940-ben visszakapta eredeti nevét; 1945–1966 között az utcasarki névtáblákról Sztálin nevét lehetett leolvasni, majd 1995-ig Köztársaság (Republicii) tér volt. A Helyi Tanács 1995-ben a Regele Ferdinand névre „keresztelte”, noha Ferdinánd román király nevét a két világháború között a Fő utca viselte, nem ez a tér. De ezen már nincs mit csodálkozni, hiszen a rendszerváltás utáni egyik önkormányzatnak sem volt erőssége a helytörténeti ismeret és a következetesség az utcák és terek nevének megváltoztatásakor.” (Péter I. Zoltán)

 

Az úgy nevezett "Bazár-szorosban" a Bémer tér felé nézve áll a Guttman-ház, utána a Kolozsváry palota, mely 1912-ben Sterill Ferenc tervei alapján épült.
Az úgy nevezett “Bazár-szorosban” a Bémer tér felé nézve áll a Guttman-ház, utána a Kolozsváry palota, mely 1912-ben Sterill Ferenc tervei alapján épült.

 

Balra a Bazár-sarok, távolabb az Orsolyák temploma, jobb oldalt elöl a Kolozsváry palota, 1912-ből, utána a historizáló stílusú Guttman-ház, 1892-ből.
Balra a Bazár-sarok, távolabb az Orsolyák temploma, jobb oldalt elöl a Kolozsváry palota, 1912-ből, utána a historizáló stílusú Guttman-ház, 1892-ből.

 

Jobb oldalt a tatarozás alatt álló Rimanóczy Szálló és Kávézó bejárati része. Az erkélyen állva fogadta Jókai Mór - Kolozsvárról jövet - a váradiak ünneplését.
Jobb oldalt a tatarozás alatt álló Rimanóczy Szálló és Kávézó bejárati része. Az erkélyen állva fogadta Jókai Mór – Kolozsvárról jövet – a váradiak ünneplését.

 

Jobb oldalt a a Rimanóczy Szálloda, földszinti kávézójával, a Royallal, a Rimanóczy utca sarkán - Péter Zoltán levelezőlapján.téren látható
Jobb oldalt a a Rimanóczy Szálloda, földszinti kávézójával, a Royallal, a Rimanóczy utca sarkán – Péter Zoltán levelezőlapján.

 

A Rimanóczy utcasarki Royal Kávéház mai belső arculata. 1900-ban adták át ifj. Rimanóczy Kálmán által átalakított egykori Magyar Királyi Kávézót.
A Rimanóczy utcasarki Royal Kávéház mai belső arculata. 1900-ban adták át ifj. Rimanóczy Kálmán által átalakított egykori Magyar Királyi Kávézót.

 

A vendéglő hétköznap délelőttönként többnyire üres, úgy, mint az egész Korzó, nem hallanai hangos magyar szót, de már lassan halkat sem...
A vendéglő hétköznap délelőttönként többnyire üres, úgy, mint az egész Korzó, nem hallani hangos magyar szót, de már lassan halkat sem…

 

Az ifjú Rimanóczy Kálmán által a városnak hagyatékozott szálló - kávézónak még a nevét sem tartották meg.
Az ifjú Rimanóczy Kálmán által a városnak hagyatékozott szálló – kávézónak még a nevét sem tartották meg.

 

A mai Oradea Vendéglő, mely előbb id. Rimanóczy Kálmán, majd fia tulajdona volt - a városra hagyta - kikötésekkel
A mai Oradea Vendéglő, mely előbb id. Rimanóczy Kálmán, majd fia tulajdona volt – a városra hagyta – kikötésekkel

 

Éjszakai fényben a Poynari palota és a Rimanóczy-kerthelyiség, az egykori Royal Kávéház teraszának bejárata.
Éjszakai fényben a Poynari palota és a Rimanóczy-kerthelyiség, az egykori Royal Kávéház teraszának bejárata.

 

Mára ez a felirat is eltűnt a ház faláról.
Mára ez a felirat is eltűnt a ház faláról.

 

A Rimanóczy Szálló Körösparti oldala, itt volt a legkorábban gőzfürdő. 1904-ben az utcáról külön ajtót nyitottak e célra.
A Rimanóczy Szálló Körösparti oldala, itt volt a legkorábban gőzfürdő. 1904-ben az utcáról külön ajtót nyitottak e célra.

 

Emléktábla a jeles építészek emlékére a ház falán
Emléktábla a jeles építészek emlékére a ház falán

 

A Poynar-ház Sztarill Ferenc építész tervei alapján 1907-ben készült el szecessziós stílusban. Az emeleti bérlakások alatt üzlethelyiségek váltották egymást a mai napig.
A Poynar-ház Sztarill Ferenc építész tervei alapján 1907-ben készült el, szecessziós stílusban. Az emeleti bérlakások alatt üzlethelyiségek váltották egymást a mai napig.

 

A Poynar-ház mögött a Körös túlpartján a Városháza
A Poynar-ház mögött a Körös túlpartján a Városháza

 

A Poynar-ház Bémer térre néző oldalán látható a pesti magyar kereskedelmi bank utódjának díszes felirata 1894-ből.
A Poynar-ház Bémer térre néző oldalán látható a pesti magyar kereskedelmi bank utódjának díszes felirata 1894-ből.

 

Folytatjuk…

 

Kapcsolódó tartalom:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .