A Partium jeles városa – Nagyvárad (2.)

Tartalom

  1. Nagyvárad – A vasútállomás és környéke
  2. Nagyvárad – A Püspöki Palota és környéke (aktuális oldal)
  3. Nagyvárad – A Réti és Rogériusz-i református templomok
  4. Nagyvárad – A Petőfi Sándor park

 

Nagyvárad – A Püspöki Palota és környéke

A nagyváradi püspöki palota a késői barokk építészet remeke.

A nagy múltú Nagyvárad legendákkal övezett impozáns egyházi műemléke a római katolikus püspöki székesegyház, Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma. Az egységes stílusú épületegyüttes másik két eleme az impozáns püspöki palota és a rendkívül hangulatos, árkádos Kanonok-sor.

 

A nagyváradi székesegyház alapkövét 1752. május 1-jén tették le. Forgách Pál püspök Franz Anton bécsi építészt bízta meg a tervezéssel.
A nagyváradi székesegyház alapkövét 1752. május 1-jén tették le. Forgách Pál püspök Franz Anton bécsi építészt bízta meg a tervezéssel.
1759-ben az újonnan kinevezett Patachich püspök egy új püspöki palota építéséről döntött, ami késleltette a bazilika építését.
1759-ben az újonnan kinevezett Patachich püspök egy új püspöki palota építéséről döntött, ami késleltette a bazilika építését.
Salamon József kanonokot bízták meg - a közben kalocsai érsekké kinevezett püspök helyett - az építkezés folytatásával.
Salamon József kanonokot bízták meg – a közben kalocsai érsekké kinevezett püspök helyett – az építkezés folytatásával.
Az ünnepélyes templomszentelésre 1780-ban került sor.
Az ünnepélyes templomszentelésre 1780-ban került sor.
II. János Pál pápa 1992-ben bazilica minor rangra emelte a templomot
II. János Pál pápa 1992-ben bazilica minor rangra emelte a templomot.
A székesegyház belső tere - a főoltárkép Mária mennybemenetelét ábrázolja.
A székesegyház belső tere – a főoltárkép Mária mennybemenetelét ábrázolja.
A templom mellékhajóiban négy-négy oltár található.
A templom mellékhajóiban négy-négy oltár található.
A szentély mennyezete Szűz Máriát, mint Magyarország patronáját ábrázolja, szentek és történelmi alakok társaságában.
A szentély mennyezete Szűz Máriát, mint Magyarország patronáját ábrázolja, szentek és történelmi alakok társaságában.
Az eredeti orgonát 1782-ben építették, majd folyamatosan módosították.
Az eredeti orgonát 1782-ben építették, majd folyamatosan módosították.
A templomhajó mennyezete
A templomhajó mennyezete
Szent László ereklyetartója és a szelence, a szent király ereklyecsontjaival
Szent László ereklyetartója és a szelence, a szent király ereklyecsontjaival
Szent László hermája
Szent László hermája
Szent László szobrát 1893 szeptemberében avatták és az akkori Szent László téren állították fel. 1923-ban onnan a mai helyére, a bazilika elé helyezték.
Szent László szobrát 1893 szeptemberében avatták és az akkori Szent László téren állították fel. 1923-ban onnan a mai helyére, a bazilika elé helyezték.
1738-ban a váradi káptalan állíttatta, majd egy ideig el volt ásva, amit Tempfli József püspök 1999-ben újra felállíttatott a bazilika kertjében.
1738-ban a váradi káptalan állíttatta, majd egy ideig el volt ásva, amit Tempfli József püspök 1999-ben újra felállíttatott a bazilika kertjében.
Szaniszló Ferenc püspök szobra a püspöki parkban
Szaniszló Ferenc püspök szobra a püspöki parkban
A bazilikával átellenben áll a Kanonok sor
A bazilikával átellenben áll a Kanonok sor
A Kanonok sor sajátos magyar ízlést és magyar szellem jeleit tükrözi.
A Kanonok sor sajátos magyar ízlést és magyar szellem jeleit tükrözi.

 

Folytatjuk…

Kapcsolódó tartalom:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .