Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla első közös munkája: Erdély – Tél a havason című – antológia szerű – irodalmi fotóalbum, mely egy fotókiállítás 52 képét tartalmazza a hozzájuk válogatott – hangulatában, tartalmában azonosuló – versek párosításával.
Tovább >>
„…Íme a város, amelyet székely-magyar mivoltában, a két Bolyai világhírnevének ellenére, és felrúgva a történelmi hagyományokat, megsemmisített a félelem … nehogy valaha is újból egy Magyar Autonóm Tartomány székhelye lehessen….” (Sütő András)
Tovább >>
Egy 2009-ben készült rádióriport látott napvilágot számítógépünk egy titkos zugából. A Legnagyobb székely, Orbán Balázs című fotóalbumunk megjelenését követően készült a legendás Lánchíd Rádióban. A hanganyag jelenleg is aktuális, a minap emlékeztünk a Székelyföld kutatójára, születésének 192. évfordulója alkalmából.
Tovább >>
Szék település a Kis-Szamos jobb partján húzódik meg, a magyarok által legkorábban benépesített mezőségi területek közé tartozik. Az 1291-ben keletkezett krónika Zeek névalakban örökítette meg, a Szék névalak 1612-től használatos. A középkorban viszonylag sűrűn lakott vidék volt. IV. Bélától szabad királyi város rangot kapott, kiváltságait 1884-ig őrizte, amikor községgé minősítették vissza.
Tovább >>
A Mezőség észak-nyugati felén húzódik a Tóvidék. A katonai, a gyekei, a cegei (Hódos-tó) és a szentgotthárdi tavak vizét levezető (a Kis-Szamosba ömlő) Füzes-patak mellett találhatók települései. A patak menti tavak a Mezőség halban leggazdagabb tavai voltak. A cegei Hódos-tavat a legnagyobb állóvízként emlegetik, mely az 1500-as évek elejétől kezdve a Wass-család birtokában volt. A Cegei-tótól délre húzódik a Feketelaki- és a Gyekei-tó.
Tovább >>
A Mezőség az egyre nagyobb számban betelepülő és egyébként is szapora oláhok révén először vegyes lakosságúvá, majd román többségűvé vált. Magyarok már csak szórványban maradtak. Ezt a szomorú folyamatot jeleníti meg többek között Makkai Sándor: Holttenger című regénye is, de Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért című művének is ez adja a fő ideológiai mondanivalóját, és erről a tájról, s a táj fájdalmas pusztulásáról adnak képet Wass Albert regényei is. A Holt-tenger tükrében című honismereti fotóalbumunk részletesen bemutatja a tájat és az ott élő embereket.
Tovább >>
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.