A Nagy-Hagymás és a Békás-szoros
A Békás-szoros – Nagy-Hagymás Nemzeti Parkot a Keleti-Kárpátok 2. című honismereti fotóalbumunkban részletesen bemutattuk. A Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok központi csoportjában helyezkedik el, a Hagymás hegységben. A Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkot átszeli az a transzkárpatikus út, amely összeköti a Gyergyói-medencében elhelyezkedő Gyergyószentmiklóst Békással. Itt található a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, valamint a Súgó-szoros, a Likas-zsomboly és a Nagyhagymás- Feketehagymás-Egyeskő. A Terkőtől a Vit-havasig terjed, magába foglalva a Békás-szorost is. Összhosszúsága 70 km, szélessége 10-15 km. Nyugaton az Olt mély völgye, keleten a Kis-Békás völgye határolja. Balánbányáról közelíthető meg a legkönnyebben, de csak gyalogosan. Megközelíthetősége mellett vonzó erejét elsősorban a változatos földtani felépítéséből következő, gazdag domborzati formavilágának köszönheti.
Székelyföld leglátogatottabb természeti képződményei – a Gyilkos-tó, a Békás-szoros és a Szent Anna-tó mellett – számos természeti ritkasággal rendelkeznek. A jura időszakban képződött üledékes kőzetekből kialakult Egyes-kő is, amely a Hagymás-hegységben található. A Nagy-Hagymás, az Egyes-kő és az Öcsém Csíki-medence fölé magasodó sziklaormai távolról csalogatják a természetkedvelő és a kikapcsolódásra vágyó turistákat.
Az Ördögmalom tömegmozgásos folyamatok (omlások) által létrehozott törmeléklejtő, amely még aktívan fejlődik napjainkban is, bár a lepusztulás intenzitása jóval lassabb a jégkorszakok időszakaihoz képest. A környék népnyelve nem így vall: szerintük a „kőtengerek” anyagát maga az ördög őrölte fel, akinek munkaadója már más munkát nem tudott találni, csak az Öcsém felőrölését:
Réges rég, a Nagy-Hagymás alatt élt Bacóné. Egyedül volt, nem volt aki segítsen neki. Vegyen ördögöt, mondta neki a szomszéd, az elvégez minden munkát. Felfogadott hát egyet az asszony. De adjon ám munkát, mondta neki az ördög, mert ha nem, baj lesz. Egy évig éjjel-nappal dolgozott az ördög, egyszer csak azonban elfogyott a munka. Az ördög erre egy vesszővel ütlegelni kezdte Bacónét, és követelte a munkát. Az asszonynak utolsó pillanatban jött egy mentő ötlete: elmentek az Öcsém-tető alá, és azt mondta az ördögnek, hogy ezt a nagy sziklabércet őrölje le dió nagyságú darabokra. Azóta is őrli, ezért lett a kőfolyás neve Ördögmalom. (Székely rege)
Sík Sándor: Egyeskő
A Hagymás üzen az Öcsémnak,
Az Öcsém felel a Hagymásnak.
Mit üzenhetnek egymásnak?
Közepettük a négyágú
Kőkoronával ékes fő:
Egyedül áll az Egyeskő.
A Hagymást utak ölelik,
Az Öcsémhez ösvényke fut.
Az Egyeskőre nincsen út.
A Hagymás Gyergyóra könyököl,
Az Öcsém Csíkországba néz.
Az Egyeskő csak az égbe föl.
A Hagymás szénáért könyörög,
Az Öcsém az emberekért.
Az Egyeskő semmit se kér.
A Hagymás könyörög: Légy velem!
Az Öcsém bíztat: Kegyelem.
Az Egyeskő semmit se mond:
Feje körül az Úr lelke borong.
„…Gyönyörű e hófehér mészkőhegyek alakzata, csak aljukon s oldalukban tűnik fel egyes foltocskákban egy-egy fenyves csoportka, fentebb az égig magasuló félelmes, megdöbbentően nagyszerű sziklatömeg kopár-meztelenül tornyosul fel, oly magasságig, hogy oda szem alig mer felemelkedni, oly szép hullámzatos fodrozatokban, mintha azt kövesült habból gyúrta volna egybe a teremtő. A kettő között szép fenyvessel benőtt hegyhát a Kurmatura, ennek közepén egy bizárr alakú magas sziklaszál, az elcsapott díszgúla alakú Egyeskő, a természet napórájának roppant árnyvetője tűnik fel…” (Orbán Balázs)
Aki járt arra, jól ismeri a klasszikus képet, amint a Kis-Cohárd mészkőszirtje pazar sziklakulisszaként emelkedik a Gyilkos-tó fölé. Honlapunkon is szerepel a csodás fotó, amelyen a Kis-Cohárd nézi magát a Gyilkos-tó tükrében.
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd sziklája. Orbán Balázs írta a világon is egyedülálló Gyilkos-tóról és Békás-szorosról: „Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben”.
A Gyilkos-tó legendája: „Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám – megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész, a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából, az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.”
A Kis-Cohárd sziklája a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén, a legendás Gyilkos-tó szomszédságában emelkedik 1344 m magasra. A sziklatömb túloldaláról egy keskeny, köves, meredek erdei turistaút vezet a tetejére. A Kis-Cohárd csúcsplatójának szédítő magasságából pazar kilátás nyílik a Gyilkos‐tó fölé magasodó Hagymás-hegység szirtekkel takart gerinceire. A Csalhó Nemzeti Park a Keleti-Kárpátokban található, Erdély és Moldva határán. Régen Erdély területe volt, az utóbbi időben csak a főtömb nyugati része, a Nagy-Aklos környéke tartozik ide. Egyesek Moldva Olümposzának tartják, az utóbbi évtizedekben vallásos zarándokhellyé vált.
A Kis-Cohárddal átellenben, a Postafal őrzi a Békás-szoros kezdetét, amely az egykor alatta levő postaépületre utalva kapta a nevét. Kezdő hegymászók kedvenc iskolafala, mely a Csíki-Bükk (1264 m) délkeleti oldala. A Gyilkos-tavat formája miatt „L” betűhöz, vagy csizmához szokták hasonlítani. Vizét néhány állandó vízfolyású patak táplálja: déli végén a legnagyobb vízgyűjtővel rendelkező Juh-patak a Gyilkos-patakkal, délnyugat felől ömlik a tóba a Pongrácz-tetőn eredő Vereskő-patak, valamint nyugat felől a Likas- és a Cohárd-patak
A Békás-patak völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza 5 km. Részei a Pokol-kapuja, a Pokol-tornáca, a Pokol-torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő uralja. A bazársoron a korondi székelyek árulják portékáikat. A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő Gyilkos-tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó földcsuszamlás, völgyelzáródás révén keletkezett 1837-ben. A tóban konzerválódtak a fenyőfák. A Gyilkos nevet onnan kapta, hogy a néphagyomány szerint a hirtelen feltöltődő tóban nyájak és pásztorok lelték halálukat. A szorosban végig követi az út a Békás medrét. Időnként vízesések cseppenve vagy sikítva zúdulnak alá a sziklából, amelyen makacsul kapaszkodik meg egy-egy fenyőfa vagy bokor.
Az Oltárkő Erdélyben, a Hagymás-hegységben található, a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől, szinte az egész szurdokvölgy fölött uralkodik.
Csúcsán egy 1995-ben emelt kereszt látható. Nyugati oldalán rohan le a Lapos-patak, ahol egy 25 méteres háromlépcsős vízesés is található. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1934-ben, ma öt klasszikus mászóút vezet a csúcsra.
A Békás-szoros függőleges sziklaszirtjei nyomasztóan magasak, fentről még inkább félelmetesek. A mészkőbe vájt völgyben hangosan zubognak a hegyi patakok, meg-megcsillannak a vízesések fátylai és sötét barlangszájak lesnek ránk.
A Békás-szoros felsorolhatatlanul sok, hatalmas szépségből tevődik össze: köztük vannak a Tündérkert sziklái, az 1156 méter magas Oltárkő csúcsa, kereszttel a tetején; az égbe szökő függőleges sziklafalak és a köztük vágtató Békás-patak. A patak hídjánál már vár a Pokol kapuja, de nevezik a Pokol torkának is – szinte felfoghatatlan miként alakulhatott ki ilyen mesebelien félelmetes sziklaképződmény.
A tavat keletről a Gyilkos-kő erdős lejtője, nyugatról pedig a Cohárd- és Likas-patakok között hosszan lenyúló Likas hegyláb határolja. Északon a Kis-Cohárd sziklaletörésekben végződő délnyugati gerince emelkedik.
A tó kiömlésétől számítják a Békás-patakot, melynek fontosabb jobb oldali mellékága a Kis-Békás, a bal oldali táplálói a Kupás-, Lapos-, Bardócz- és a Súgó-patak. A Békás-patak, miután a Gyilkos-tóból kifolyva átszeli a Békás-szoros több száz méter magas sziklafalakkal határolt szurdokvölgyét és összegyűjti a környező hegyekről lefutó folyóvizeket, a Besztercén keresztül a Szeret folyóba ömlik.
Fotó: Váradi Péter Pál