A Kelemen-havasok
A Kelemen-havasok csúcsait a Kárpátok hegyóriásai között emlegetik, hisz a havas több csúcsa emelkedik az ég felé, felhőket ostromolva, meghaladva a 2000 métert. A Keleti-Kárpátok belső ívében találjuk, vonulatának hosszúsága közel 55 km, míg szélessége 30 km, közel 2000 négyzetkilométeren terül el, 24 000 hektár területet foglalva magába.
Bármerről is közelítünk, szebbnél szebb tájak tárulnak elénk. A Vajda-patak jobb oldalán megtekinthető a „Tolvajok asztala” nevű hely, ahol a természet ereje egy óriási asztalhoz hasonló követ alkotott, körülötte több kisebb kőszékkel. A hagyomány szerint, itt tolvaj bandák garázdálkodtak: ennél az asztalnál tervezték a tolvajok a támadásaikat, és ugyanitt osztották szét az elrabolt értékeket. Innen nem messze egy újabb vulkanikus sziklacsoport tárul elénk, az ún. „Ördögök malma” (1381 m). A monda szerint több ember paktált az ördöggel, hogy sok rosszat tegyenek a havasok környékén lakóknak, de Isten megbüntette őket, hisz kővé merevítette az ott levő malmot és a bandatagokat.
A havasokhoz tartozó nevezetességek közül meg kell említeni az Isten-széke (1381 m) várszerű andezit sziklaképződményt, mely építményre emlékeztet, de ha az ember távolról szemléli, egy óriási székhez hasonlít.
Említést érdemel még az északi gerincen, 1760 méteres magasságban található „Tizenkét Apostol” nevű sziklacsoport is, melynek kialakulásában a szelektív erózió játszott fontos szerepet.
A környék történelmi, és irodalmi színterekkel tarkított, itt játszódik Wass Albert regénye, „A funtineli boszorkány”.
A marosvásárhelyi sportrepülőtérről túrautakat is engedélyeztek. A megfelelő meteorológiai viszonyokat ki kellett lesni, hogy a magashegyi viszonyok nemcsak repülésre, hanem fotózásra is alkalmasak legyenek. A repülési engedélyt pedig akkor adták meg, amikor a légi közlekedés azt lehetővé tette. Ha a pilóta is ráért, emelkedhettünk is a magasba.
Sajnos ebből a repülőgépből eléggé körülményes fotózni, mivel a szárny közvetlenül alattunk van. Sok esetben „kamikázé” módon kellett a kiszemelt témára rárepülni, közben – több esetben – fotózásról szó sem lehetett, elég volt kapaszkodni.
A reggeli pára és köd csupán az alsó zónákban zavaró.
Tündérmesébe illő a táj, évszázados titkokat rejt a vidék. Megejt bennünket varázsával, illatával, ég felé nyúló, erdő borította bérceivel, a magasból lezúduló hegyi patakokat szegélyező völgyek óriás-szurdokaival. Az ezerarcú Kárpát-medence keleti peremének szépségei és ritkaságai örök titkokat rejtenek. Európa leghosszabb összefüggő vulkáni hegyláncának két festői vonulata húzódik itt: a természeti csodákat rejtő Kelemen-havasok, a 2102 m magas káprázatos Pietrosszal, valamint a természet pompájába öltözött Görgényi-havasokkal. A két vonulat között a Maros hosszan elnyúló, ezüstösen csillogó aranycsíkja kanyarog, partjait szélesen elterülő, táguló medencék és összeszűkülő, lélegzetelállító szorosok követik felváltva. Ezt a néha szelíd, máskor erősen tomboló folyót számos, a hegyekből lezúduló patak vize gazdagítja. A Kelemen-havasokból az Ilva, a Ratosnya, a Galonya, a Bisztra habjai hozzák a csúcsok üzenetét. A Göde, a Szalárd, a Jód, a Görgény, a Bölkény a Görgényi-havasok vizeit szállítják a Marosba. A hegységek andezit, bazalt és vulkáni törmelékekből építkeznek, melyek a festői szépségű Maros-szorosban kerülnek kitermelésre. A szoros 35 km hosszú szakaszt ölel fel Maroshévíz és Déda között, kellemes éghajlata, lomb- és fenyőerdőkkel díszített meredek hegyoldalai vonzzák a természet szerelmeseit. Az újharmadkor elején – 10-15 millió évvel ezelőtt – vulkáni kitörések hoztak létre kúpszerűen kiemelkedő csúcsokat és látványos lapos hegyhátakat. Ilyen az 1381 m magas – messziről is jól látható – Isten-széke, mely ott áll a Maros fölé magasodva, mögötte a Kelemen csúcsai.
Andrenyasza környékén járunk, ahol a híres rönkbarlangok ejtik álmélkodásba az odalátogatókat.
A terület földrajzilag igen érdekes, itt található a rendkívüli szépségű Felső-Maros áttörés, a Maros folyónak a Kelemen és a Görgényi-havasok közé szorult szakasza. Ide köthetők Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének festői helyszínei: Déda, Ratosnya, Andrenyásza, Gödemesterháza, a Funtineli-patak tisztása, a Szalárd-patak völgye és a híres, lapos tetejű nagy szikla, az Isten-széke is.
A Wass Albert havasai című albumunkban illusztráltuk ezt a páratlan világot.
A román Negoj, amiből csak a bánya vicsorog ki. Óriási kénbarlangot tártak fel és fosztották ki. A világon csak Új-Zélandon volt ehhez hasonló.
A Pietroszként emlegetett csúcs a Kelemen-havas legmagasabb pontja. Nagy-Kövesnek is nevezik vagy Teleki-csúcsnak. 2102 méter, a vulkáni tölcsér keleti magaslatán van az említett pont.
A kaldera vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló horpadály, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre. Tévesen gyakorta egyfajta vulkáni kráternek tekintik. Neve az „üst”, „kazán” jelentésű spanyol caldera szóból ered, amely az azonos jelentésű latin caldaria szóra vezethető vissza.
Keleti irányba nézve Dornavatra körvonalai is látszanak tiszta időben.
Az erózió hatására állandóan töredeznek le szikladarabok ezért a környéke köves. Innen kapta a nevét is Pietrosz-Köves. Az avarok óta, Bukovina déli részeként, nagyon sok fennhatóság alatt állt.
A kaldera észak felől való megközelítése is csodálatos képet mutat.
A panoráma egyedülálló, innen belátni a Kelemen-havasok egész vonulatát és környékét.
A Pietrosz-csúcs avagy Nagy-Köves a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkanikus eredetű hegycsúcsa, a Kelemen-havasok főgerincének része, egy nagy rétegvulkán maradványa. Maros megye és Suceava megye határán helyezkedik el. A hegyre és a főgerincre Maroshévíz irányából több erdei úton is eljuthatunk.
Megközelítése a Maros felől az Ilva völgyön a legpraktikusabb. A Maros és az Ilva találkozásánál van a SALVAMONT-hegyimentők állandó központja Tel.szám: 0721834073; vagy 0742283945. Magyar fiatalok is tartanak ügyeletet nyáron.
„… A hegyek elfogytak. Az erdők aláereszkedtek, és az ég kékje kitisztult. A pláj gerincének két oldalán meredek sziklás oldalak futottak alá, szedres és málnás üverek, sűrű fenyvesekkel borított hegylábak. Aztán a gerinc kiszélesedett, ellaposodott. Bükkfaszálasban haladt a nyáj előre, nagy hatalmas fák alatt, melyeknek törzsét három ember se foghatná körül. Nemsokára ritkulni kezdtek a fák. Napfényes, zöld világosság jött szembe velük, és egyszerre csak kitárult a funtineli tisztás. Nagy, széles, füves térség a hegyek laposán. Körülötte évszázados bükkfák. És a fák feje fölött messzire elláthat a szem, föl a Pietroszig, amerre a pláj vonul tovább, a Kelemenig, át a görgényi hegyekre (…) Ahol a tisztás alsó csücske az Ilva vize felé aláhajlott, ott volt a karám. Keményen lecölöpözött, régi karám volt az, közte bujazöld a fű a sok juhganétól. Mellette a sajtkészítő kaliba és az alvó-szín, a maga alacsony félfödelével. S a karám alatt, alig száz lépésre onnan, ott csörgött a tiszta, bővizű funtineli forrás, és csillogtatta vizét hat hosszú vályún keresztül, kis vidám csorgót képezve mindenütt, ahol az egyik vályú végetért, s kezdetét vette az alatta lévő. A csorgók alatt patakká gyűlt a víz, és halk duruzsolással eltűnt az ilvai fenyvesek sötétjében…”
Nyugati irányba haladunk, Szászrégen felé, érintve Isten-székét.
Isten-széke 1381 m magasan a Maros felett, pontosabban a Galonya völgye felett. Lapos fennsíkjával messziről felhívja magára a figyelmet. Az Isten-széke a Kelemen-havasok délnyugati részén található. Andezitből épült fel, szelektív erózióval keletkezett. A környék a Kelemen-havasok vonulatának legnyugatabbra fekvő területének számít.
Mintha trónusa lenne Istennek, fenn a magasban.
„Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé….” Wass Albert
Sestina, Pál-sarka, Kofu és a többi „pláj”, ahogy Wass Albert említi, a juhászok, a vadászok és az erdészek emlékeiben él még ma is. Térképeken már alig említik ezeket a helyeket.
Sestina a pláj, ahol a romány leányka, Nuca is megfordult az egykor-volt világban, mint a természet gyermeke.
Wass Albert regényeinek hősei bebarangolják a Kelemen-havasok zegzugos tájait, a Maros partjaitól messze fel a csúcsokig s onnan még tovább át a másik oldalra, észak felé. De végigjárják a Maros völgyét, annak településein is megfordulnak. S átkelve a folyón a Görgényi-havasok festői völgyeit sem kerülik el. Ezeket a valóságban is fellelhető helyszíneket mutatja be a Wass Albert havasai című albumunk képekkel és Wass Albert regényeiből idézett sorokkal.
Visszaérkezünk a föld közelébe, ahol már van illata a fenyvesnek, víznek, virágoknak.
„… Aztán nem szólt hátra többet, csak ment. Egy darabig még volt valami ösvényféle a patak mentén, ide-oda kanyargott, ahogy emberek s juhok rendre kitaposták. Aztán az is elmaradt. Szertefoszlott az üverekben. Csak a patak zúgott a kövek között, s fák hallgattak. Ágaik helyenként leértek a fehér, tajtékzó vízhez. A levegő könnyű volt és fényes. Színültig tele volt a víz partján álló napvirágok kesernyés illatával. Itt-ott egy-egy szitakötő rebbent. Két oldalt hallgatagon őrizték a csendet óriás bükkök és sudaras fenyők…” (Wass Albert: A funtineli boszorkány)