Tartalom
- A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig
- A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó
- Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány
- A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén
- Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
- Csíki-havasok – Úz-völgye
- Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része (aktuális oldal)
- Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége
Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része
A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. Maros megye, Hargita megye, Suceava megye és Beszterce-Naszód megye területén helyezkedik el, a Maros völgye és a Dornai-medence között.
A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részén fekszik. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják, melyek közül a 2102 méteres Kis-Pietrosz és a 2021 méteres Rekettyés a legmagasabb.
A hegységben több vulkáni kráter is található. Ezek közül a legmagasabb, a meredek falakkal körülvett, körülbelül tízkilométer átmérőjű Kelemen-kráter. A főgerinc további csúcsai a Gruja (1882 m), a Dundec (1923 m), a Papláb (1837 m), a Sztrunior (1885 m), a Sztracsior (1963 m), a Kis-Besztercés (1990 m), a Zurzugó (1907 m) és a Cigányka (1397 m). A hegységben számos érdekes földtani képződményt találhatunk. Kiemelkedő látványosság az Isten-széke, ami nem más, mint egy andezit bástyákkal körülvett havasi tisztás. Különleges természeti képződmény az Istenszékének nevezett magas sziklafal, a Maros-folyó mentén emelkedik. Az 1380 méter magaslat Dédától közelíthető meg és messziről olyan, mintha egy hatalmas ülőhely lebegne a távolban, nevét is arról kapta, hogy távolról egy óriási székre hasonlít. Említést érdemel még az északi gerincen, 1760 méteres magasságban található, Tizenkét Apostol nevű sziklacsoport is, melynek kialakulásában a szelektív erózió játszott fontos szerepet. A sziklacsoporttól nem messze egy mohás mocsár kelti fel az érdeklődők figyelmét, egy érdekesség pedig a Mária Terézia határvonal, mely 1762-ben építettek Magyarország és Moldávia (Moldva) közti határként. Jelenleg is több helyen lehet látni a több méter széles kőfal maradványait. A Kelemen-havasok gyöngyszeme az 1750 méter magasan fekvő Jézer-tó, a Rekettyés-csúcs közelében alakult ki, csuszamlás hozta létre. Alakja háromszög alakú, csúcsa a kifolyás iránya felé mutat. Két forrás táplálja. A tó vize a Büdös-patakba folyik ki, feltöltődése előrehaladott. Környéke védett, része a Kelemen-havasok Nemzeti Parknak. A Jézer-tó szomszédságában emelkedik a Kis-Köves-csúcs (Teleki-csúcs), mely 2102 méter magas, innen belátni a Kelemen-havasok egész vonulatát és környékét.
Kapcsolódó fotóalbum: Keleti-Kárpátok – Ősvárak 2.