Címke: Passeriformes

Kis-Balaton 41. – A Kányavári-sziget 38.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Harkály, a nagy fakopáncs (Dendrocopos maior).

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 11.

Harkályalakúak rendje (Piciformes) – Harkályfélék (Picidae)

A harkályfélék a madarak osztályába és a harkályalakúak rendjébe tartozó család. Magyarországon élő fajaikat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1997-ben és 1998-ban „Az év madaraivá” választotta. Korábban a Balkán-félsziget volt elterjedésének legészakibb területe, de költött Kis-Ázsiától egészen Irakig és Iránig is. Ma már hazánktól jóval északabbra is fészkel.
Tovább >>

Kis-Balaton 40. – A Kányavári-sziget 37.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A seregély a tavasz hírnöke. Nagy rajokban érkezik.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 10.

A seregély (Sturnus vulgaris)

A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (​Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj. Testhossza mintegy 20 cm, fényes, fekete tollazata van, fémes ragyogással, melyet fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakaszában. Lábai rózsaszínűek, csőre télen fekete, nyáron sárga színű.
Tovább >>

Kis-Balaton 39. – A Kányavári-sziget 36.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Fekete rigó fiókáival.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 9.

Verébalakúak rendje (Passeriformes) – Rigófélék családja (Turdidae)

A rigófélék a madarak osztályának verébalakúak rendjébe tartozó család. A családhoz tartozó fajok száma rendszerenként változó. Több rendszer az itt jelenleg felsorolt fajokon kívül ide sorolja a légykapófélék családjának egyik teljes alcsaládját is.
Tovább >>

Kis-Balaton 38. – A Kányavári-sziget 35.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Északi őszapó (Aegithalos-caudatus)

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 8.

Az ökörszem (Troglodytes troglodytes)

Az ökörszem – egyéb népies nevei szerint tüskebujkáló, csuk, csaláncsattogató – mindenütt előforduló madár, de sehol se mondható nagyon gyakorinak. …

Őszapó (Aegithalos caudatus)

Hazánkban védett, mindenütt elterjedt társas madár, a fiókák kirepülését követően mindig csapatban mozog. A hím és a tojó hasonló, a kirepülő fiatalok homloka és fejoldala sötét. …
Tovább >>

Kis-Balaton 37. – A Kányavári-sziget 34.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A vörösbegy a cseresznyekukacokat összegyűjti fiókájának, nem egyenként röpdös velük.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 7.

A vörösbegy (Erithacus rubecula)

Egész Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nagy területén fészkel. Parkokban, arborétumokban, kertekben, patakpartokon, erdőkben, évente kétszer költ. A gyökerekből, fűszálakból, levelekből, mohából és pehelytollakból készülő fészket a tojó építi partfal vagy épület üregébe. Elfoglalja a mesterséges „C-típusú” odút is. 4-8 tojásán a tojó egyedül kotlik, miközben a hím eteti párját és énekelve a revírt őrzi.
Tovább >>

Kis-Balaton 33. – A Kányavári-sziget 30.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Az élelemért vívott harcban az erdei pinty a csízt elüldözi.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 4.

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj.
Hazánkban mindenütt gyakori, városokban is rendszeresen költ. Elsősorban növényi táplálékot fogyaszt, gyümölcsöket, magokat, melyeket a talajon szedeget össze, de kisebb arányban rovarokkal is táplálkozik. Fiókáit állati eredetű táplálékkal táplálja. Vonuló, az északkelet-európai állomány egy része hazánkban tölti a telet, míg az itteni állomány a mediterrán térség nyugati részén telel. Territoriális madár, tavasszal és nyár elején a hím gyakran hallatja rendkívül erőteljes énekét.
Tovább >>

Kis-Balaton 32. – A Kányavári-sziget 29.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A csuszka a fákon kapaszkodó akrobatikus közlekedése miatt kapta a nevét.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 3.

A csuszka (Sitta europaea) a verébalakúak rendjébe (Passeriformes) tartozó kistermetű madárfaj, a madárvilág „akrobatája”. Ez a legjobb jelző a csuszkára, erre az apró, kedves és szépen színezett madárkára. Neve nagyon találóan tükrözi legfőbb jellegzetességét, ugyanis a csuszka valóban boszorkányos ügyességgel mozog még a legmeredekebb törzsű fákon is.
Tovább >>

Kis-Balaton 31. – A Kányavári-sziget 28..

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Zöldike és barátcinke viadala az élelemért.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 2.

A barátcinege (Poecile palustris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj. A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre.
Tovább >>

Kis-Balaton 30. – A Kányavári-sziget 27.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Barázdabillegető - Motacilla alba

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 1.

A billegetőfélék (Motacillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Négy nem és hatvanhat faj tartozik a családba. Karcsú testalkatúak, csőrük vékony, hosszú. Vízparton, rovarokkal táplálkoznak. Költöző madarak. A billegetők és a pityerek tartoznak ide.
Tovább >>