Kategória: Kis-Balaton

A Kis-Balatonról szóló virtuális fotókiállításaink

Kis-Balaton 11. – A Kányavári-sziget 8.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Ez így lenyűgöző! Az indulatokat emberi szemmel nem látjuk.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – A nagy kócsag (Ardea alba) 1.

A nagy kócsag (Ardea alba) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag. A magyar természetvédelem címermadara.
A magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is ez a faj látható. A kis kócsagtól méretén túl lassabb, méltóságteljesebb szárnycsapású röpte, hosszabb lába, a lábszár és a csüd sárga színezete alapján lehet megkülönböztetni.
Tovább >>

Kis-Balaton 10. – A Kányavári-sziget 7.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A selyemgém a mocsári vízitök levelein pihen.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – Selyemgém (Ardeola ralloides)

Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt. Szabad vízfelületű mocsaras, bokros folyóparton vagy szigeteken óvatos, rejtőzködő életet él.
A szeme világossárga. Meglehetősen erős csőre orma és hegye fekete. Fejtetejéről a tarkóra nyúló sörényszerű üstöke van, melynek tollai rozsdásan sárgásfehérek, feketés barna szegéllyel. A fej oldalai és a nyak világos rozsdás sárgák.
Tovább >>

Kis-Balaton 9. – A Kányavári-sziget 6.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Lesben a szürke gém és a nagy kócsag.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – A szürke gém (Ardea cinerea)

A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár. Népies nevei: kék gém, darugém, fosógém, vasgém.
Legelterjedtebb gémfélénk, amely jól alkalmazkodik akár az emberi környezethez is. Leggyakoribb a nagy folyók mentén, költési idő után azonban minden vizes élőhelyen előfordul, sokszor még szántókon és gyepeken is megfigyelhető.
Tovább >>

Kis-Balaton 8. – A Kányavári-sziget 5.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Megérdemelt jutalmával még hosszan eljátszik, míg azt beirányítja a lenyeléshez.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – Bölömbika (Botaurus stellaris)

A bölömbika (Botaurus stellaris) a Búbos vöcsök tanösvény gázlómadara. A madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a bölömbikaformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. Régi magyar népi nevei: dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém. Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A nádasok védelmével a faj megőrzése biztosítottnak tűnik.
Tovább >>

Kis-Balaton 7. – A Kányavári-sziget 4.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

A kisebb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Bujkáló természetű, szürkület idején válik aktívvá. Erre utal tudományos elnevezése is: Nycticorax, „éjszakai holló”. Nappal csapatosan pihen élőhelyén, a nádasok vízközeli peremén, fűzfákon. Bár társas lény, inkább magányosan vadászik: halakat, békákat, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt. Ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után.
Hosszútávú vonuló madár, hazánkban márciustól októberig figyelhetjük meg.
Tovább >>

Kis-Balaton 6. – A Kányavári-sziget 3.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Búbos vöcsök tanösvény egyik szakasza.

A Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területe, a Kis-Balaton tájegysége. Az itt található Kányavári-sziget ad otthont a Búbos vöcsök tanösvénynek. A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható kellemes sétaút 15 állomása a Kis-Balaton madárvilágát mutatja be. A több ismertető tábla található, melyek egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók, … stb) mutatnak be.
Tovább >>

Kis-Balaton 5. – A Kányavári-sziget 2.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A borostyán benőtte a sziget fáit.

A Kányvári-sziget a Kis-Balaton szívében 2.

A másfél kilométer hosszú, keskeny sziget „főútja” tágas, fasorral szegélyezett sétány, ahol pihenőhelyek, játszótér, kis és nagy kilátók várják a látogatókat. Utóbbiakon fontos eszköz lehet egy átlagosnál hosszabb távcső is, hiszen az ember által folyamatosan látogatott területtől az állatok viszonylagos távolságot tartanak. Kis szerencsével változatos élővilágot térképezhetünk fel: eddig 250 madárfajt figyeltek meg a területen, ebből közel 150 fészkel a környező vizekben. Gyakori vendég többek között a búbos vöcsök, amiről a szigeten körbefutó tanösvény is kapta a nevét.
Tovább >>

Kis-Balaton 4. – A Kányavári-sziget

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Innen már betekintést kaphatunk a mocsárvilágba, ha halkan közelítjük meg.

A Kányvári-sziget a Kis-Balaton szívében 1.

A Balaton nyugati szélén, a Zala folyó legalsó szakaszán terül el hazánk egyik legnagyobb mocsaras vidéke. A Balatonba érkező víz fontos természetes szűrőjeként is működik a Kis-Balaton. A Tüskevárból is ismert nádvilág a türelmes szemlélők számára ma is idilli képet nyújt: a lápon a vízimadarak tömegei mellett vadak is biztonságot találnak, a nyílt vízfelületeken pedig esténként a zalai dombok mögött lenyugvó nap csillog.
Tovább >>

Kis-Balaton 3. – A Kis-Balaton a magasból

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Hídvégnél balra a környék egyetlen vendégháza.

A Kis-Balaton a magasból – A madártávlat szépségei

A vidék egykor a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők során hordalékkal töltődött fel, lápos sás- és nádtengerré vált. Ma már szigorúan őrzött természetvédelmi terület, különösen gazdag a madárvilága. A Zala folyó torkolatvidékének helyreállítása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik.
Tovább >>

Kis-Balaton 2. – A Kis-Balaton felé – hajóval

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Balatonfüredről hajóval is indulhatunk Keszthely irányába.

A Kis-Balaton felé – Balatonfüredről hajóval – Keszthely irányába

Ha szeretnénk meglátogatni Kis-Balatont, a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegységet, hajóval is megközelíthetjük. Közben gyönyörű tájakat szemlélhetünk, melyet a 19. században Jókai Mór is megtett. Megkapó írásaiban szeretettel szólt a tájról. (A Jókai Mór – Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig című irodalmi fotóalbumunkban is található ezekből válogatás.)
Tovább >>