Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – A Gyimesi-szoros

Tartalom

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig
A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó
Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány
A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén (aktuális oldal)
Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
Csíki-havasok – Úz-völgye
Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része
Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége

A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén

Elérkeztünk a történeti Erdély és Moldva határvidékéhez, ahol a Tatros déli irányt vesz fel. A Gyimesi-szoros völgye egyre szűkül, miközben megőrzi erőteljes felső-szakasz jellegét. Gyimesbükk szűk belterületének délre forduló, 707 méter magas tengerszint feletti magassága a szoros legszebb része. Itt adja át vizét az Áldomás-pataka jobb oldalról a Tatrosnak, s az egyesüléstől keletre fekvő terület a Gyimes-Palánkai-szoros, a Tatros völgyének legérdekesebb, legpatinásabb vidéke.

Az egykori vámhivatal épületmaradványai, a legendákkal övezett Rákóczi-vár romjai, a középkori kereskedelmi út, amely összekötötte Erdélyt Moldvával, mind-mind a Csíkgyimesi-passus néven emlegetett szűk völgyszakasz területén áll. Különleges vidék ez mind földrajzi, mind történelmi szempontból. A Tatros medrének esése ezen a kicsi szakaszon 27 méter: Gyimesbükkön még 707 méter tengerszint feletti magasságban folyik a vize, Palánka területén pedig 680 méter tengerszint feletti magasságban halad tovább. A szoros az Áldomás-patakától a Palánka területén lévő Kutyinis-pataka torkolatáig tart. Innen a Tatros völgye egyre jobban kiszélesedik, s a folyó itt fogadja magába a Csügés-patakát.

A Keleti-Kárpátok legjelentősebb völgyszorosa Csíkszeredától 50 km-re terül el, fontos közlekedési útvonalnak ad helyet, melynek 35 km-es szakaszát 1843-1853 között építették ki. Neve szorosan összefonódik az egykori „Csíkgyimesi vár és vesztegzár” elnevezéssel.