Minden évben lenyűgöző párzási szokásaikkal kápráztatják el a megfigyelőket a Kis-Balaton varázslatos környezetében. A párzási időszak során a hímek és a nőstények között bonyolult és látványos rituálék zajlanak, amelyek során a hímek nászajándékkal, gyakran egy kis hallal próbálják megnyerni a nőstények kegyeit. A sűrű bokrok és a csendes vizek ideális helyszínt biztosítanak ezeknek az eseményeknek, ahol a madarak zavartalanul végezhetik udvarlási táncukat.
Tovább >>
A hazai jégmadarak (Alcedo atthis), különösen a Kis-Balaton területén élő példányok lenyűgözők és különlegesek, vonzzák a természetkedvelőket. Élénk színei és fürge mozgásuk miatt könnyen felismerhetők. Kékes-zöld tollazatuk és vöröses-barna mellük igazi színpompát varázsol a vízpartok közelébe. E madarak főként halakkal táplálkoznak, amelyeket ügyesen kapnak el, miután merész zuhanórepüléssel csapnak le rájuk a vízfelszínről.
Tovább >>
A Vuk Fekete István regénye, mely először 1940-ben jelent meg a Csí című gyűjteményes kötet egyik írásaként. Önálló kötetben először 1965-ben adták ki. Az író 1940 és 1966 között megírt állattörténetei közül napjainkra talán a legismertebb és a legsikeresebb, köszönhetően részben a belőle készült rajzfilmnek is. Az író a tőle megszokott, kedves, érdekes stílussal beszéli el Vuk életútját, az első önálló lépésektől a felnőtté válásig.
Tovább >>
Főként halakkal, vízi rovarokkal táplálkozik, ezért erősen kötődik a vizes élőhelyekhez, főként a mély vizű tavakhoz, patakokhoz, folyókhoz. Fészkelőhelyét meredek partfalba vájva alakítja ki. Évente két alkalommal költ. Költőüregének kialakítását eleinte a csőrükkel kezdik, majd a lábaikkal folytatják. A kialakított járat mélysége akár 50-100 cm-es hosszúságú is lehet, aminek végébe rakja 6-10 tojását. A kotlásban és az etetésben is mindkét szülő részt vesz. Territoriális madár, költési időn kívül még saját párját sem tűri meg vadászterületén.
Tovább >>
Hazánk egyik legszínpompásabb madara, mely folyók és tavak mentén található partfalakban költ. Állandó madarunk, mely télen a be nem fagyó folyóknál vészeli át a zord hónapokat. Sokszor lehet látni, amint a víz felett szitál, azaz kolibriszerűen helyben „lebeg”. Erre a költőhely kialakításánál éppúgy szüksége van, mint a vadászata során.
Tovább >>
A vadludak vonulása egy speciális és látványos jelensége az a szinte tökéletes V-alakzat, amit gyakran láthatunk. A Kárpát-medencébe érkező, és itt telelő vadludak száma meghaladhatja a 300 ezret. Napjainkban a műholdas jeladókkal ellátott madarak segítségével sokat tudunk meg a vonulási útvonalaikról.
Tovább >>
A következő életképek azt a folyamatot mutatják be, amikor egy több órája nézelődő fiókát az egyik „öreg” a vízbe sodorta, mivel megelégelte a semmittevését. A fiókát már nem eteti a szülő, meg kell tanulnia az élelemszerzés mesterségét.
Tovább >>
A rétisas a zavarásra és a környezet állapotára érzékeny faj, védelme ezért a magyar természetvédelem kiemelt feladata. Élőhelyeinek védelme, más kevésbé látványos fajok oltalmához is hozzájárul. Állományát fészkelő- és táplálkozó területeinek zavarása, valamint megszűnése veszélyezteti leginkább. Mint a legtöbb nagytestű madár esetében, a sasoknál is nagyon gyakori az áramütés miatti pusztulás.
Tovább >>
Közismert tény, hogy a szarvasbőgés a párzási időszakkal függ össze, de hogy pontosan miért is kommunikálnak egymással ilyen módon a szarvasok, azt talán kevesen tudják. A gímszarvasbikák a nászidőszakban háremet alakítanak ki maguk körül, amit folyamatosan éberen vigyáznak, és ezzel függ össze a hangadásuk is. Az eltérő hangú és erejű bőgésnek más-más jelentése van.
Tovább >>
Eurázsia északi részének partvidékein él Grönlandtól Kamcsatkáig. A Kárpát-medencében élő párok egy szigetszerű populációt alkotnak. Víz közelében költ, tengerpartokon, tavak és folyók közelében. Nálunk a folyók mentén lévő galériaerdők és idős tölgyesek fészkelője. Nagy termetű madár, ezért úgy választja a hatalmas fészkének otthont adó fát, hogy megfelelő beszállófolyosót találjon. Tél közepén már megkezdi fészke tatarozását, februárban pedig sokszor már tojásain ül. Fészekalja 1-3 tojásból áll. A fiókák 40 nap kotlás után kelnek ki, a költés alatt a hím eteti párját.
Tovább >>
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.