Címke: Búbos vöcsök-tanösvény

Kis-Balaton 23. – A Kányavári-sziget 20.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Boldog tőkésréce, gácsér.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – Vöcskök és vadrécék – A tőkés réce (Anas platyrhynchos)

A tőkés réce (Anas platyrhynchos) a leggyakoribb hazai réce, a házi kacsa őse. Mivel azzal korlátlanul kereszteződik, típusos egyedein kívül változatos színű egyedek is előfordulnak állományában. Alkalmazkodó faj, szinte minden vizes élőhelyen előfordul, a legnagyobb folyóktól a városi parkokban lévő apró tavakig. Állományát ismereteink szerint semmilyen folyamat nem veszélyezteti, természetes populációját tenyészetekből származó egyedekkel növelik a vadászok.
Tovább >>

Kis-Balaton 20. – A Kányavári-sziget 17.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A mátyásmadár, azaz a szajkó (Garrulus glandarius) fészekrablóként is ismert.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – a dolmányos varjú (Corvus cornix), a vetési varjú (Corvus frugilegus) és a holló (Corvus corax)

A szajkó (Garrulus glandarius), más néven európai szajkó a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozó faj. Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyás-szajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyi-madár. Az időjárástól függően március vége felé kezdi meg fészke építését és áprilisban, de legkésőbb május elején a költést. A kialakult párok csak egy szezonra maradnak együtt.
Tovább >>

Kis-Balaton 17. – A Kányavári-sziget 14.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A kis kárókatona – phalacrocorax pygmeus – kedvenc eledele a folyami géb.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílt vízfelületek madarai – A kis kárókatona, avagy a kis kormorán (Microcarbo pygmeus)

A legkisebb Európában is előforduló kormoránfaj, körülbelül fele akkora, mint a kárókatona. Csőre arányaikhoz viszonyítva rövidebb, mint nagyobb testű rokonáé. Rendszeres fészkelő. A magyarországi populáció védett területeken fészkel, és táplálkozni is főleg itt szokott. A telepek oltalma, őrzése megoldott. Világállománya csökkenő, hazai állománya növekvő trendet mutat, ezért Magyarország szerepe a faj megőrzésében egyre jelentősebb lesz. Az ártéri fészkelők állománya az élőhely védelmével megoldható.
Tovább >>

Kis-Balaton 14. – A Kányavári-sziget 11.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Ha fiókákkal van, csak a végső esetben repül fel.

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílt vízfelületek madarai – A nyári lúd (Anser anser)

A nyári lúd (Anser anser) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. A legnagyobb termetű európai vadlúd. Hossza 76-89 centiméter, a szárnyfesztávolsága 150-180 centiméteres, testtömege 2,5-4 kilogramm.
Faji jellegzetessége a szárny fedőtollainak világos, majdnem fehér színe, amely leginkább röptében feltűnő. A többi hazánkban előforduló fajtól jól megkülönbözteti vaskos rózsaszín csőre és ugyancsak rózsaszínű lába, ezek repülés közben is jól láthatóak.
Tovább >>

Kis-Balaton 12. – A Kányavári-sziget 9.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A tavasz beköszöntével a Kis-Balaton egész területén a kócsagok egymástól távolabb fészkelő helyeiken vannak.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – A nagy kócsag (Ardea alba) 2.

A kócsagtelepek nagysága változó, a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjed. Fészkét legtöbbször sűrű, avas nádba rakja. A nádszálakat 130-150 cm magasan elfektetve töri meg, hogy erre az alapra építse fészkét, melynek anyaga nagyrészt szintén nád. Fészekalja 3-4, ritkán 5 világoskék tojásból áll. A kotlási idő 25-26 nap. Más gémfélékhez hasonlóan a fiókák még röpképességük (34-35 napos korukban érik el) megmutatkozása előtt kimásznak a fészekből.
Tovább >>

Kis-Balaton 11. – A Kányavári-sziget 8.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Ez így lenyűgöző! Az indulatokat emberi szemmel nem látjuk.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – A nagy kócsag (Ardea alba) 1.

A nagy kócsag (Ardea alba) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag. A magyar természetvédelem címermadara.
A magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is ez a faj látható. A kis kócsagtól méretén túl lassabb, méltóságteljesebb szárnycsapású röpte, hosszabb lába, a lábszár és a csüd sárga színezete alapján lehet megkülönböztetni.
Tovább >>

Kis-Balaton 9. – A Kányavári-sziget 6.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Lesben a szürke gém és a nagy kócsag.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – A szürke gém (Ardea cinerea)

A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár. Népies nevei: kék gém, darugém, fosógém, vasgém.
Legelterjedtebb gémfélénk, amely jól alkalmazkodik akár az emberi környezethez is. Leggyakoribb a nagy folyók mentén, költési idő után azonban minden vizes élőhelyen előfordul, sokszor még szántókon és gyepeken is megfigyelhető.
Tovább >>

Kis-Balaton 8. – A Kányavári-sziget 5.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Megérdemelt jutalmával még hosszan eljátszik, míg azt beirányítja a lenyeléshez.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – Bölömbika (Botaurus stellaris)

A bölömbika (Botaurus stellaris) a Búbos vöcsök tanösvény gázlómadara. A madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a bölömbikaformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. Régi magyar népi nevei: dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém. Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A nádasok védelmével a faj megőrzése biztosítottnak tűnik.
Tovább >>

Kis-Balaton 6. – A Kányavári-sziget 3.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Búbos vöcsök tanösvény egyik szakasza.

A Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területe, a Kis-Balaton tájegysége. Az itt található Kányavári-sziget ad otthont a Búbos vöcsök tanösvénynek. A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható kellemes sétaút 15 állomása a Kis-Balaton madárvilágát mutatja be. A több ismertető tábla található, melyek egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók, … stb) mutatnak be.
Tovább >>

Kis-Balaton 5. – A Kányavári-sziget 2.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A borostyán benőtte a sziget fáit.

A Kányvári-sziget a Kis-Balaton szívében 2.

A másfél kilométer hosszú, keskeny sziget „főútja” tágas, fasorral szegélyezett sétány, ahol pihenőhelyek, játszótér, kis és nagy kilátók várják a látogatókat. Utóbbiakon fontos eszköz lehet egy átlagosnál hosszabb távcső is, hiszen az ember által folyamatosan látogatott területtől az állatok viszonylagos távolságot tartanak. Kis szerencsével változatos élővilágot térképezhetünk fel: eddig 250 madárfajt figyeltek meg a területen, ebből közel 150 fészkel a környező vizekben. Gyakori vendég többek között a búbos vöcsök, amiről a szigeten körbefutó tanösvény is kapta a nevét.
Tovább >>