Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál
„Így készülünk szelíd háborura,
mindíg magunkért, soha mások ellen,
sót párolunk és vásznakat szövünk
s míg kisebbítnek, lassan megnövünk”
Dsida Jenő
Erdély csodálatos tájainak bemutatásában együtt dolgozni, közöset alkotni a legszebb élmény, ami érhetett az életben. Köszönöm a sorsnak, hogy megajándékozott a lehetőséggel. Úgy érintett engem ez a varázslat, mintha Wass Albert Angyalok tisztására jutottam volna:
„… Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet…”
Ezzel a jósággal, ezzel a szeretettel, ezzel a békességgel kezdődött minden.
Lőwey Lilla
