Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Radnai-havasok

Radnai-havasok - telihold a Gonosz-kő csúcs fölött

Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége.

Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, s a legtöbb alpesi vonást hordozó festői hegysége. Szerkezetét nagyrészt kristályos és átalakult kőzetek alkotják, üledékes kőzetekkel övezve. A hegység aszimmetrikusan, sasbérc szerűen emelkedik ki: a mintegy 50 km hosszú, kelet-nyugati irányú főgerinctől északra meredeken, délre viszont lankásabban ereszkedik alá a körben határoló völgyekbe. A főgerinc középső része meghaladja a 2000 méteres magasságot, csúcsai 2100-2300 méterre emelkednek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Kelemen-havasok

A Maros-szoros kapujában - jobbra a Kelemen-havasok, balra a Görgényi-havasok

Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része

A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. Maros megye, Hargita megye, Suceava megye és Beszterce-Naszód megye területén helyezkedik el, a Maros völgye és a Dornai-medence között.
A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részén fekszik. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják, melyek közül a 2102 méteres Kis-Pietrosz és a 2021 méteres Rekettyés a legmagasabb.
Tovább >>

Erdély – Székelyföld – Alsó-Nyárád és vidéke

Ahol a Nyárád belesimul a Marosba

Alsó-Nyárád vidéke

Alsó-Nyárád mente a Nyárádnak Ákosfalvától a Marosba torkolásáig nyújtózik, amelyet a félig tréfás Murokország névvel illetnek. Ez az a terület, ahol a föld minden talpalatnyi kis darabját megművelik. Innen látják el gyakorlatilag az egész Nyárád-terét és Marosvásárhelyt zöldséggel, gyümölccsel.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Csíki-havasok

Az Úz-völgye az egykori határőr-laktanyákkal, távolban a víztározó

Csíki-havasok – Úz-völgye

A völgy elnevezés az itt élt ősi „úz” népcsoport emlékét őrzi. Határában van a Kistölgyesi- vagy Kőkert-szoros az egykori határvám maradványaival.

Erdély egyik legtitokzatosabb földrajzi- és néprajzi tájegysége. A környék erdei adnak otthont Nyirő József könyvének, az Uz Bence című regény helyszíneinek. Itt ölelkezik össze a főhősnek nevet adó Úz- és Bence-patak, hogy az emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból példát mutató Uz Bence mulatságos, megindító – hétköznapiságukban is különös – kalandjait elindítsa.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Csíki-havasok

A Békás-szoros, távol a Kis-Cohárd

Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park

A Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok központi csoportjában  helyezkedik el, a Hagymás hegységben. A Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkot átszeli az a  transzkárpatikus út, amely összeköti a Gyergyói-medencében elhelyezkedő Gyergyószentmiklóst Békással. Itt találhtó a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, valamint a Súgó-szoros, a Likas-zsomboly és a Nagyhagymás- Feketehagymás-Egyeskő. A Terkőtől a Vit-havasig terjed, magába foglalva a Békás-szorost is. Összhosszúsága 70 km, szélessége 10-15 km.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – A Gyimesi-szoros

A Tatros, a vasút és az országút kereszteződésénél állt az ezeréves határ a Rákóczi-várral

A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén

Elérkeztünk a történeti Erdély és Moldva határvidékéhez, ahol a Tatros déli irányt vesz fel. A Gyimesi-szoros völgye egyre szűkül, miközben megőrzi erőteljes felső-szakasz jellegét. Gyimesbükk szűk belterületének délre forduló, 707 méter magas tengerszint feletti magassága a szoros legszebb része. Itt adja át vizét az Áldomás-pataka jobb oldalról a Tatrosnak, s az egyesüléstől keletre fekvő terület a Gyimes-Palánkai-szoros, a Tatros völgyének legérdekesebb, legpatinásabb vidéke.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Kászonok vidéke

A Kászonok - Újfalu, Feltíz, Impér, Jakabfalva - a távolban a Nemere, mögötte Moldva

Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány

A Keleti-Kárpátokban, a Csíki-havasok déli részén húzódik végig a tájegység. A Csíki hegyek és a Nemere között meghúzódó települések: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, melyek együtt a Nagykászon  elnevezést kapták.  További kászoni falvak: Kászonjakabfalva és Kászonújfalu. E vi­dék minden települése a nagykászoni (ká­szonaltízi) önkormányzat közigazgatása alá tartozik, s többé-kevésbé összefüggő településrendszert ké­pez.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – A Csomád-hegy ölelésében

A kráter mélyén tündököl a Szent Anna-tó

A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó

Amint a tusnádi regényes fürdők jóltevő nimfájától búcsút veszünk, balra napkelet felé óriási bércek birodalma terjeszkedik elénk, melynek utolsó pontjai messze Kézdivásárhelynél végződnek. A térkép nem mutat e helyen sem falvat, sem majort, ősrengeteggel koszorúzott hegyek feküsznek egymáson, miket mindkét felől elkerül az országút, vadászösvényeknek hagyva az ősvadont, mely most járatlanabb, mint volt azelőtt kilencszáz évvel, mikor még azoknak a váraknak urai éltek, miken most az a vad fa terem, melyet a vihar vet és a vihar tép le. (…) Jókai Mór
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Háromszéki-havasok

A Tündérvár nyomai, távol a Háromszéki-medence

A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig

Még el sem hagytuk a Kárpát-kanyart, máris emelkednek a festői Háromszéki-havasok Zágont övező festői hegyei. Zágon közelében kutatunk emlékeinkben, mit is tudhatunk a nagyszerű szülöttről, Mikes Kelemenről, akinek élete és sorsa 1707-től elválaszthatatlan volt szeretett fejedelmétől. A hűséges apród tevékeny részese volt a függetlenségi harc eseményeinek, majd a bukás után követte II. Rákóczi Ferencet az emigrációba. Itt születtek – számos egyéb műve mellett – a Törökországi levelek, a magyar széppróza büszkeségei.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 1. – Kárpát-kanyaron túl – Egykori székely megye

A Bodzai-havasok - délebbre gyümölcstermő vidék, innen ered a megye címerében a szőlő.

A Kárpát-kanyaron túl – Egykori havasalföldi székely megye

A kialakuló magyar királyság határa a Kárpátokon túli havasi területekre is kiterjedt, az 1200-as évek elejétől elkezdődött e területek egységesítése. A Kárpát-kanyaron túl a Német Lovagrend is jelentős teret hódított, s a magyar királyok hódításai a Dunáig nyúltak. A mai Bodza és Prahova megye területén létrejött Saac-nak (Saaka), illetve Secuieni-nek nevezett Székely megye, a Havasalföld legjelentősebb gyümölcs- és szőlőtermő területe volt.
Tovább >>