100 év Trianon árnyékában – válogatás a fotóalbum képeiből 6.

Mossuk tisztára a helyzetet! Székely való világ

Székelyföldi falusi életképek a 21. század hajnalán

A vidéki parasztság az elmaradott, elavult mezőgazdasági eszközeikkel próbálja alacsony színvonalú életet fenntartani. Székelyföld lakosságának mintegy 60 százaléka vidéken él, jobbára nehéz körülmények között. A XX. század történelmi eseményei korántsem javítottak életmódján, a kisebbségi lét tovább rontotta a közhangulatot.
Tovább >>

100 év Trianon árnyékában – válogatás a fotóalbum képeiből 4.

Bözödújfalu atlantiszi sorsa

Trianon árnyai messzire nyúlnak – Atlantiszi emlékhelyek

Székelyföld 100 éve elnémult harangjainak hangjai sok esztendő múltán is zúgnak lelki füleinkben. Az erdélyi magyarságot megérintette Reményik Sándor lázálomnak hitt látását meghaladó valóságot
Tovább >>

100 év Trianon árnyékában – válogatás a fotóalbum képeiből 3.

Úzvögyi határlaktanyák és temető

Trianon árnyai messzire nyúlnak – Úzvölgyi temető

Az I. és II. világháborús magyar temető körül az utóbbi évtizedek legsúlyosabb etnikai incidense alakult ki. A Székelyföld határán lévő temetőben és a közeli településeken is több demonstráció zajlott az utóbbi hónapokban. 2019. június 6-án székelyföldi civilek és közszereplők élőláncot vontak az úzvölgyi első világháborús katonatemető köré, ahol mostanáig öt magyar, egy német és egy osztrák parcella volt, ám a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki.
Tovább >>

100 év Trianon árnyékában – válogatás a fotóalbum képeiből 2.

A Székely kálvária utolsó stációja: az Ugron-Lázár kápolna

Székelyföldi emlékhelyek – kálváriák

Először a dicsőség hullott le, majd megszűnt minden remény. Az a száz év előtti ősz sodorta az árva lombokat, a sok-sok riadt szót: „Minden összeomlott”. Már száz éve nézzük és látjuk megrendülten a szétdarabolt Magyarország fájdalmát. A harag, a szomorúság indokolt, de nem kínál gyógyírt.
Tovább >>

100 év Trianon árnyékában – válogatás a fotóalbum képeiből 1.

Szétdarabolt nemzetünk

Székely kálvária

1920. június 4-én Budapesten és országszerte megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették. A fájdalom az elcsatolt területek lakosságát ezerszeresen sújtotta, így Erdélyben és a Székelyföldön bénító némaság honolt.
Tovább >>

Irodalmi fotóalbumok – Dsida Jenő (3.)

Dsida-prtré, Kádár Tibor alkotása

Erdély – Magyar Zsoltár – Dsida Jenő (3.)

Dsida Jenő 1928 júliusában részt vett Marosvásárhelyt egy fiúkongresszuson, A vers és a lélek című előadásával. Itt ismerkedett meg a helyi római katolikus főgimnázium és fiúnevelő intézet akkori hittanárával, Márton Áronnal. Találkozásuk sorsdöntőnek bizonyult Dsida Jenő későbbi életében.
Tovább >>

Márton Áron és bölcsőhelye – válogatás a fotóalbum képeiből

A fotóalbum borítója

Csíkszentdomokos hitvallója

Illyés Gyula nem véletlenül nevezte Márton Áront különleges „szóleleménnyel” EMBERKATEDRÁLISNAK. Ismeretterjesztő fotóalbumunk a legendás püspök életét, elhivatottságát, Istenbe és az emberekbe vetett hitét mutatja be, kiemelve az erdélyi tájakhoz, az emberekhez, a szülőfaluhoz, Csíkszentdomokoshoz fűződő kapcsolatait, érzelmeit.
Tovább >>

EMBERKATEDRÁLIS – Márton Áron és bölcsőhelye 2.

Csíkszentdomokos hitvallója

Csíkszentdomokos hitvallója

Márton Áron emberi nagyságát, kiemelkedő személyiségének lélekformáló erejét, az iránta érzett tiszteletet és a szeretetet, valamint drámai életútját mutatjuk be a bölcsőhelytől a sírig. Nagyrabecsülés, tekintély, elismerés, alázat övezte alakját s lengi körül ma is. Illyés Gyula nem véletlenül nevezte különleges „szóleleménnyel” EMBERKATEDRÁLISNAK.
Tovább >>