Barangolás Dél-Erdély tájain 4.

A Kis-Kazán-szoros bejárata. A szerb oldalon alagút-őrző állomás, lejjebb hajómegfigyelő.

Az Al-Duna (3.) – Kis-Kazán-szoros

A Vaskapu-szoros több szorosból álló, 134km hosszú folyami szűkület, melynek legismertebb tagja a lenyűgöző szépségű Kazán-szoros, Románia és Szerbia határvonala. Az Al-Duna vidéke a történelmi Magyarország és egyben Erdély legdélebbi része volt, amely elválasztotta a Kárpátok déli vonulatát a Szerb-Érchegységtől. Az Orsova után következő Szörényvár már Havasalföld kapuján fekszik.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 3.

Dunatölgyes. A Duna kiöblösödésénél - szemközt - a Kis-Kazán-szoros bejárata.

Az Al-Duna (2.) – A Dunatölgyesi-öböl

Ha tovább utazunk az Al-Dunán, elénk tárul a tájat uraló teljes Kazán-szoros, mely a Nagy-Kazán-  és a Kis-Kazán-szorosokból, valamint a közöttük elterülő Dunatölgyesi-öbölből áll. Legkeskenyebb pontja 170 m, legmélyebb pedig 80 m-rel a Duna vízszintje alatt rejtőzik. A Nagy-Csukár 316 méteres függőleges sziklafallal emelkedik a Duna fölé. A terület a Vaskapu Nemzeti Park legféltettebb része. Itt tartózkodásunkkor áthat a múlt emléke, mivel a Naszádos nevű faluban tartózkodott Széchenyi és Vásárhelyi Pál az első Duna-szabályozás és a nevezetes Széchenyi-út idején.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 2.

A Nagy-Kazán-szoros jobb partja Szerbiához tartozik, az innenső Romániához.

Az Al-Duna (1.) – A Nagy-Kazán-szoros

Az Al-Duna 135 km, legkeskenyebb szakasza a 9 km hosszúságú Kazán-szoros, melynek felső és alsó összetevői a Nagy-Kazán-szoros és a Kis-Kazán-szoros. (A Kazán szó török eredetű, több jelentéssel bíró szó. Jelenthet fortyogást, kavarást, ám jelenthet üstöt is.) A Kazán-szoros felső része a hosszabb és keskenyebb Nagy-Kazán, míg az alsó valamivel szélesebb, de rövidebb Kis-Kazán. A kettőt a dubovai kiöblösödés választja el egymástól. A szoros szélessége alig haladja meg a 170 métert. A víz mélysége Dubovánál 80 méter, ez a Duna teljes hosszának legmélyebb pontja. A Kazán-szoros után a meder ismét kiszélesedik és irányt változtat. Valamivel lejjebb helyezkedik el Orsova, az egész szakasz legfontosabb települése.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 1.

A Duna kiöblösödött torkolata a Kazán-szoros előtt. Bal oldalon a Szent Laszló-vár maradványa. A vízből a neves Babakaj-szirt emelkedik ki, jobbról Galambóc-vár látható.

Vízi úton a Kazán-szoros felé – Az Al-Duna és ősvárai

A vadregényes, zordon hegyek szorításában hömpölygő Al-Duna bal partján, alig néhány méternyire a forgalmas közúttól magas kőtornyok pártázatos sziluettje vonja magára a történelmi múlt búvárainak figyelmét.
Erre a mesebeli tájra barangolunk el gondolatban, s hívunk minden történelmet, földrajzot, kedvelő-tudakoló természetszeretőt. De érdemes felvenni a túrabakancsot, s a valóságban is követni a vadregényes vidéket.
Tovább >>

Kis-Balaton 47. – A Kányavári-sziget 45.

A mély iszap lehúzza az elgyengült rétisas-fiókát.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 6.

A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg. Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket. Gyakran kisebb facsoportokban, fasorokban, magányos fákon is költ. Magyarországon főleg ártéri erdőkben, illetve a Dél-Dunántúl erdei tavas területein telepszik meg. Költőhelyéhez rendkívül hűséges. Ha az zavartalan, akár évtizedekig is helyben maradnak a párok. Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
Tovább >>

Kis-Balaton 46. – A Kányavári-sziget 44.

A tojó a fiókájával is harcba száll a megszokott helyért.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 5.

Évente egyszer költ. A fiatal párok költésének kezdete március közepéig is kitolódhat. A tojások lerakása többnapos különbséggel történik, s a tojó az első tojás lerakása után megkezdi a kotlást. A fészekalj 1-3 tojásból áll. Többnyire a tojó kotlik, de kisebb időszakokra a hím is besegít.
Tovább >>

Kis-Balaton 45. – A Kányavári-sziget 42.

Távolabb a rétisas vastagabb farönkre vagy ágra viszi prédáját.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 3.

A sas fő étrendje halakból áll. A vadászati ​​időszakban a fehérfarkú lassan repül a víztározó körül, és zsákmányt keres. Amint a zsákmány a látókörébe kerül, a sas kőként repül lefelé, előtte borotvaéles karmú, hatalmas karmokat tár fel. A sasok éles látásukról és a zsákmány nagy távolságokból történő észleléséről is ismertek. Mint minden ragadozó madár, a nőstények mérete nagyobb, mint a hímeké.
Tovább >>

Kis-Balaton 44. – A Kányavári-sziget 41.

A portyán az áldozatot kémlelő rétisas többnyire halakon él, de ínséges időben mindenevő.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 2.

A rétisas elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket fogyaszt. Kiemeli a 8 kg-os halat is, meglepi a nyulat vagy a rókát. A bukómadarakat a végkimerülésig hajszolja, és végül akkor kapja el, amikor levegőért jönnek fel. Elveszi a halászsas zsákmányát is, amikor az egy nehéz hallal éppen felszáll a vízről.
Tovább >>

Kis-Balaton 43. – A Kányavári-sziget 40.

Fiatal, egyéves rétisas.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas.

Eurázsia északi részének partvidékein él Grönlandtól Kamcsatkáig. A Kárpát-medencében élő párok egy szigetszerű populációt alkotnak. Víz közelében költ, tengerpartokon, tavak és folyók közelében. Nálunk a folyók mentén lévő galériaerdők és idős tölgyesek fészkelője. Nagytermetű madár, ezért úgy választja a hatalmas fészkének otthont adó fát, hogy megfelelő beszállófolyosót találjon. Tél közepén már megkezdi fészke tatarozását, februárban pedig sokszor már tojásain ül.
Tovább >>