Erdély – Mezőség – A Holt-tenger tükrében 3.

Mezőségi táj

A Holt-tenger tükrében

A Mezőség felfedezésében ideidézzük, Virágost (Vajdakamarást), ahol az író lelkészi hivatását gyakorolta 1915. szeptember 7. és 1917. szeptember 1. között. Az Erdély közepén elterülő, szegény, dimbes-dombos vidéknek, ahol a magyarság ma már csak szórványban éli napjait, az elvándorlás, a beolvadás megállíthatatlan folyamatába nyerünk bepillantást.
Tovább >>

Erdély – Mezőség – A Holt-tenger tükrében 2.

Wass Albert a Mezőség tájaiból táplálkozott

Tündérmesébe illő a táj, megejt bennünket varázsával, illatával, patakokat szegélyező partok ritkaságaival. Az ezerarcú Kárpát-medence keleti peremének mocsaras-zöld alföldje, dimbes-dombos vidéke örök titkokat rejt. A hegyvonulatoktól távol a Szamos kanyargó, csillogó szalagja kígyózik, s közben magába fogadja a kis Füzes-patak tavakat érintő habjait.
Tovább >>

Erdély – Kemény János – A marosvécsi mecénás 3.

Kemény Auguszta

Báró Kemény János és Auguszta Paton szerelmének története

A szép és tartalmas gyermekkort követően Kemény János beiratkozott a bécsi Erdészeti Főiskolára, ahova Ákos és Cecília küldték, akarata ellenére. Akkoriban, amikor még szabadon lehetett utazni, divat volt a diákokat Bécsbe küldeni, hogy ott fejezzék be tanulmányaikat.
Tovább >>

Erdély – Kemény János – A marosvécsi mecénás 2.

Alsójárai kúria, Kemény János gyermekkorának egyik helyszíne

Kemény János, a száműzött fia

Kemény István (báró) színházrajongó lévén, megismerkedett a szépséges színésznővel, Ida Mitchellel, akivel szerelmi házasságot kötött. Feleségének az első házasságából már volt egy gyermeke, Freddi, s hamarosan megérkezett Gizella és Berenice, kettejük harmonikus életének gyümölcsei.
Tovább >>