Erdélyalbum – ahogy elkezdődött

Székelyföld képi autonómiája

Visszatekintő 1. – Kalandos kezdetek

Nagy lelkű, kedves barátunk, Sylvester Lajos, aki az égi mezőkről figyeli már csupán tevékenységünket, 2010-ben ekképpen ajánlotta a Székelyföld képi autonómiája című könyvünket:
“A szókép – képi autonómia – Váradi Péter Pál Magyar Örökség-díjas fotográfus és az irodalmár Lőwey Lilla szerzőpáros Székelyföld ezer pillanata című kiállításának megalkotása momentumaiban villant belém. Az így megfogamzott gondolat egy pillanat műve volt, de a tény megállapítása, hogy tudniillik a két társult alkotó megteremtette Székelyföld képi-irodalmi autonómiáját, majdnem két egész évtized megfigyeléseire alapozódott, a szerzőknek arra a mélyen elkötelezett, szenvedélyes és gyönyörűséges küzdelmére, ahogyan és amilyen „zsákmányszerzéssel” évenként, változó évszakonként és akár időváltozásonként is a fotográfus szemével bejárták és beláttatták Székelyföld fizikai-földrajzi térségeit, többnyire folyóméterekre bontva feltérképezték azt, s e közben az irodalmi érzékenységű házastárs-asszony, Lőwey Lilla végigpásztázta a magyar irodalom, a székely-magyar népköltészet egészét és a gondolati-hangulati hasonlóságokat érzékelve férje, Pali művészi fotói mellé pászította ezt a gazdag választékot. (…)”
Tovább >>

Könyvkiállítás – Erdély és Veszprém között – visszatekintő

Részlet a kiállításból

30 év – 46 kötet

Az elmúlt 30 év gyümölcse a 46 honismereti és irodalmi fotóalbum.
Rögös volt az út, mely ideáig vezetett.
A kezdet nehéz volt, a folytatás kalandos. S most íme, itt a 46 kötet, melyből különleges kiállítást terveztünk létrehozni.

A 46 kötet kiállításának megnyitójára 2018. november 9-én, a Józsa Judit Galériában került sor a Bihar-hegységről szóló honismereti fotóalbumunk bemutatójával egyidőben.
Tovább >>

Erdély – Mezőség – A Holt-tenger tükrében 4.

Pusztakamarás - háttérben a Kemény-kastély romjai

Akik a Mezőség tájaiból táplálkoztak

A Mezőség, az erdélyi dombvidék kellős közepében fekszik Pusztakamarás, Sütő András szülőfaluja. Népes családjából az általános iskola elvégzése után elsőként tanulhatott tovább a méltán híres nagyenyedi Református Kollégiumban. A család és a szülőföld oly erős élménye volt, hogy később, meglett íróként is ebből táplálkozott, a családi összetartást, a szülőfalu közösségét erőforrásnak, igazi mintaképnek tartotta.
Tovább >>

Erdély – Mezőség – A Holt-tenger tükrében 3.

Mezőségi táj

A Holt-tenger tükrében

A Mezőség felfedezésében ideidézzük, Virágost (Vajdakamarást), ahol az író lelkészi hivatását gyakorolta 1915. szeptember 7. és 1917. szeptember 1. között. Az Erdély közepén elterülő, szegény, dimbes-dombos vidéknek, ahol a magyarság ma már csak szórványban éli napjait, az elvándorlás, a beolvadás megállíthatatlan folyamatába nyerünk bepillantást.
Tovább >>

Erdély – Mezőség – A Holt-tenger tükrében 2.

Wass Albert a Mezőség tájaiból táplálkozott

Tündérmesébe illő a táj, megejt bennünket varázsával, illatával, patakokat szegélyező partok ritkaságaival. Az ezerarcú Kárpát-medence keleti peremének mocsaras-zöld alföldje, dimbes-dombos vidéke örök titkokat rejt. A hegyvonulatoktól távol a Szamos kanyargó, csillogó szalagja kígyózik, s közben magába fogadja a kis Füzes-patak tavakat érintő habjait.
Tovább >>