A Partium jeles városa – Nagyvárad (20.)

Kilátás a Kálvária-dombról a várra. Előtérben a Bunyitay-liget, távolban a váradi repülőtér.

Nagyvárad – a váradi vár, a Sebes-Körös bal partján

Egyik legjelentősebb késő középkori építészeti műemlék Erdélyben a váradi vár.
A 16. és a 17. században a török támadásokkal szemben kidolgozott és kiépített védelmi rendszer egyik fontos pontja volt. A keresztény Európa egyik riasztó bástyájává vált a török terjeszkedéssel szemben. Ezen minőségét két évszázadon keresztül megőrizte.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (19.)

A Bunyitay-ligeten túl a váradi Vár.

Nagyvárad – Panoráma a Kálvária-dombról

A nagyváradi Kálvária-dombon egykor kápolna állt, mely 1839-1840-ben épült, Lajcsák püspök megrendelésére, Barthel György alkotása volt. Hajdan úrnapi körmenet indult fel a Barátok templomából a Kálvária-dombra, a kápolnához. Ám a kommunista átalakulás a kápolna végét is jelentette, 1955-ben lerombolták. A helyén ma a Gomba Vendéglő áll.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (18.)

A gépkocsival Kolozsvár felől érkezők a modern strandot láthatják, távol a Kálvária-domb a Gomba Étteremmel a tetején.

Nagyvárad – A városi strand

A huszadik század elején a Sebes-Körös jobb partján, egy lápos területen alakították ki a városi parkot, amely később Munkásliget, majd a Bunyitay-liget nevet kapta. Ez a város legnagyobb parkja, amely alatt több termálvizes forrás is található, amelyek a közeli városi strand vizét is melegítik. A régi, hangulatos nagyváradi városi strand helyére akvaparkot létesítettek.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (17.)

A zöldövezet, a Bunyitay-park, az emeletes épület, a Continental az egykori Dacia Szálló, előtte csónakázó hely és a Sirály Vendéglő - Pescarus állt

Nagyvárad – A Bunyitay-liget és környéke

A Sebes-Körösön egykor volt egy sziget Nagyváradon.  A folyó rendszeresen el is árasztotta a jobb parton fekvő lakóházakat, ám a várban élőknek védelmet nyújtott. A két part között egy nagyobb sziget is kialakult, amelyet a helyiek Dőry-szigetnek neveztek el. Itt található ma a Bunyitay-liget.
A sziget neve először egy 1792-es iratban jelent meg, majd egy 1897-ből származó térképen is látható, amely nem csupán a szigetet tüntette föl, hanem a körülötte lévő zöldövezetet is, Városliget néven. A sziget valódi gyöngyszeme volt a városnak, sajnálatos, hogy egy városrendezés nyomán eltűnt. Az akkori városvezetés parkot létesített helyén, ma már nem láthatók a folyó egykori nyomai. (Horváth Krisztián nyomán)
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (16.)

A régi nagy fahíd, majd vashíd és a mai betonból készült Baross-híd a Sztaroveszky utcát zárja le. 1692-ben Olaszi keleti határa volt.

Nagyvárad – A Baross hídtól a Bunyitay ligetig

A jelenleg felújítás alatt álló Baross-híd felől, a Körös jobb partján sétálva érjük el az egykor paradicsomi Bunyitay-ligetet.
A névadó, Bunyitai Vince, történetírói munkásságával olyan elévülhetetlen emléket hagyott hátra az örökös nemzedékeknek, hogy neve a magyar történettudomány múltjában éppen olyan örökös lett, mint a híres történetíró elődök. Nem csupán a Váradi Püspökség történetének megírásával lett híressé személyisége, de jó cselekedetei is méltán magasra emelték. Mint a váradi püspökség könyvtárnoka végezte történelmi kutatásait, mely a Magyar Tudományos Akadémia tagságáig vezetett.
Tovább >>

Márton Áron-szobor ünnepélyes avatása – Kaposvár, 2020. október 3.

Szobrot állítottak Kaposváron Erdély legendás püspökének, Márton Áronnak

Márton Áron hitbéli igazsága örök és elévülhetetlen igazság, a püspök megtartó példája nem porlad az idő múlásával sem – mondta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke Erdély legendás püspökének kaposvári szoboravató ünnepségén.
Tovább >>

Márton Áron és bölcsőhelye című fotóalbum a Magyar Nemzetben

Magyar Nemzet - Polgári napilap és hírportál

A fotóalbumot Margittai Gábor ismertette

A Magyar Nemzetben jelent meg Margittai Gábor ismertetője legújabb könyvünkről, mely Márton Áront, az Emberkatedrálist mutatja be.
Az album a legendás püspök halálának (1980. szeptember 29. Szent Mihály napja) 40. évfordulójára jelent meg.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (6.)

Gyász

1980. szeptember 29. – Márton Áron az égi mezőkre költözött

Óriási fájdalmait fegyelmezetten és türelemmel viselte. Székesegyházának búcsúünnepén, 1980. szeptember 29-én visszaadta halhatatlan lelkét Teremtőjének.
A hatóságok hírzárlatot rendeltek el, az újságok nem számolhattak be a püspök haláláról, arról csak az egyház távirati és egyéb értesítőiből, illetve a Szabad Európa Rádió magyar és román nyelvű műsorából lehetett értesülni. Minden eszközzel próbálták megakadályozni a híveket abban, el tudják kísérni püspöküket utolsó útjára.
Tovább >>

Riport a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában

Kossuth Rádió

Csűrös Csilla beszélget a szerzőkkel Márton Áron halálának 40. évfordulója előtt.

Illyés Gyula nevezte emberkatedrálisnak azt a Márton Áron gyulafehérvári püspököt, aki haláláig, sok évnyi börtönt és évtizedes házi őrizetet vállalva is képviselte népét hitében és magyarságában. Váradi Péter Pál és Löwey Lilla Emberkatedrális – Márton Áron és bölcsőhelye c. , irodalmi elemeket is hordozó, a PéterPál Könyvkiadónál megjelenő fotóalbuma a püspök halálának szeptember 29-ére eső 40. évfordulóján, jelenleg zajló boldoggá avatási folyamatát is segítendő állít emléket Csíkszentdomokos hitvallójának, a karizmatikus embernek, aki nélkül Erdély hagyományai és kisugárzása sem érthető igazán, s aki az összmagyarság számára is igazodási pont. A szerzőpárossal Csűrös Csilla beszélgetett.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (5.)

Márton áron szobája, betegágya

Márton Áron, az Emberkatedrális – Gyengülő egészséggel

Egészségi állapota fokozatosan gyengült az 1970-és évek elején. A prosztatarák által előidézett súlyos fájdalmak ellenére Márton Áron továbbra is hűségesen teljesítette főpásztori kötelességeit. Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmentését 1976–1978 között, de a pápa nem fogadta el. 1980. április 2-án azonban II. János Pál pápa felmentette a gyulafehérvári egyházmegye kormányzása alól az akkorra már nagybeteg püspököt teendőinek ellátása alól.
Tovább >>