ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 18.

A hegygerinc havas csúcsai pártaszerűen koszorúzzák a hegységet.

ERDÉLY – A Királykő

Az Erdélyi-medence délkeleti csücskében hatalmas erődfalként magasodik a Kárpátok egyik leglátványosabb gerince, a Királykő. A hegység geomorfológiai (felszínalaktani) jellemzői miatt inkább a Déli-Kárpátokhoz tartozik, de geológiai (földtani) felépítése alapján a Keleti-Kárpátokhoz indokolt sorolni.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 17.

Április végén idefenn még sok a hó, a lavinaveszély gyakori.

ERDÉLY – A Bucsecs

A Bucsecs legjelentősebb folyója az Omu-csúcstól nem messze eredő Ilonka (Ialomita), amelynek felső részén található a rendkívül látványos Ialomita-vízesés, valamint a Predealon eredő Prahova folyó. Kisebb, északi irányba, az Olt vízgyűjtő medencéje felé tartó folyói a Barca és a Vidombák. Ugyancsak az Ilonka völgyében található két tekintélyes méretű tó is, a mesterséges eredetű Bolboci és a természetes eredetű, festői környezetben elhelyezkedő Scropoasa.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 16.

A Bolnok-hegy lábánál (1187 m) nyújtózkodik Hosszúfalu, a távolban a Nagykő-havas (1843 m), mögötte a Bucsecs, a Keresztény-havas (1801 ) m, legtávolabb a Királykő és a Fogaras.

ERDÉLY – A Keresztény-havas

A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk. (Mindez a Keleti-Kárpátok 1. című albumunkban részletesen megtekinthető.) Égbe nyúló, komor hegyormok, csipkézett gerincek, félelmetes, évezredek alatt formált sziklaszirtek hívogatnak, de vannak itt roppant tömegű kőtörmelékkel bélelt, katlanszerű völgyek, kietlen kősivatagokban felcsillanó, tükörtiszta tengerszemek, halk morajjal csörgedező vagy haragos zúgású vízesésekké erősödő patakok, bűbájos szépségű szurdokok, zsombolyok és barlangok, minden, amitől annyira szeretjük a Kárpátokat.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 15.

Brassó a Cenk két oldalán terül el, a Keresztény-havas lábánál.

ERDÉLY – Brassó

Brassó Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 14.

A négyfalusiak falvai a Nagykő-havas lábánál, a Barcaság déli peremén. Távolabb Brassó és a Keresztény-havas, még távolabb a Bucsecs és a Királykő.

Erdély – A négyfalusi csángók

A Keleti-Kárpátok 1. című  fotóalbumban részletesen olvashatnak arról, hogy a barcasági csángók székely eredetű népcsoport. A hétfalusi csángó magyarok eredetéről sokat vitatkoztak, és vitatkoznak a történészek. Többen a moldvai csángókkal azonosítják. A „csángó” jelző az elcsángálást (elvándorlást, vonulást) jelenti és ebben a formában érvényes a moldvai csángókra. A hétfalusiak is csángók, de ők nem a csángálás miatt kapták e nevet, hanem a sajátos vészjelzési formájukról.
Tovább >>

Száz év Trianon árnyékában című fotóalbum a Magyar Nemzetben

Magyar Nemzet - Polgári napilap és hírportál

A fotóalbumot Margittai Gábor ismertette

A Magyar Nemzetben jelent meg Margittai Gábor ismertetője a Száz év Trianon árnyékában című fotóalbumunkról, melyben Erdély és a Székelyföld elmúlt száz évének gondjaira, a békediktátum okozta sebekre tekintünk vissza. Az emlékezés az árnyakat mutatja be: azokat az árnyakat, amelyek befedik, eltakarják a fejlődést, a kibontakozást, amit az erdélyi ember elért. …
Tovább >>

Advent 2020 – 3.

Advent harmadik vasárnapja

Advent harmadik vasárnapja – 2020.december 13.

Az ünnepvárás harmadik vasárnapja azért is különleges, mert a hagyományos adventi koszorún más színű gyertya tartozik hozzá, mint a többihez.
Advent harmadik vasárnapján az Úr eljövetelének közeledtét ünnepeljük. Ez a vasárnap az örömé: Szűz Máriát dicsőítjük, aki megszülte a Fiút. Az örömvasárnap liturgikus színe a rózsaszín. A harmadik az egyetlen gyertya az adventi koszorún, amely nem lila.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 13.

Az Olt felett Olthévíznél.

Erdély – A Barcaság

Ez a vidék is először a székely határőrök otthona volt, majd a II. Géza által telepített szászok egyre nagyobb területet foglaltak el a térségből. A Kárpátok túloldaláról, főleg a Havasalföldről beáramló románok végleg felborították az itt élő lelkek számának arányait. Az erődtemplomok, amelyek a hit őrzése mellett a tatár, a török és az oláh betolakodók ellen is védelmeztek, mára a szórványba szorult őslakosság nemzettudatának fellegvárai lettek. Hosszú története van annak, hogyan és miként kerültek Erdélybe a szászok, hogy védőszerepet töltsenek be.
Tovább >>