Márton Áron emlékezete – „…küldnek fiút egy szelídet…” (1.)

Tartalom

  1. Márton Áron emlékezete – „…küldnek fiút egy szelídet…” A születés – 1896. augusztus 28. (aktuális oldal)
  2. Márton Áron emlékezete – műalkotások tükrében
  3. Márton Áron emlékezete – Két jó barát, a két Áron
  4. Márton Áron emlékezete – „Ha majd Márton Áron ad össze minket!”
  5. Márton Áron emlékezete – Az Emberkatedrális és a poeta angelicus
  6. Márton Áron emlékezete – Csíksomlyói Szűzanyánk, hazajöttünk! – Hajdó István
  7. Márton Áron emlékezete – Az iskolaépítő esperes-plébános
  8. Márton Áron emlékezete – Az első erdélyi érsek, Bálint Lajos
  9. Márton Áron emlékezete – Jakab Gábor, kolozsvár-kerekdombi lelkipásztor
  10. Márton Áron emlékezete – a püspöki titkár, Bara Ferenc
  11. Márton Áron emlékezete – Ferenczes István: Csíkszentdomokos balladái
  12. Márton Áron emlékezete – 1896. augusztus 28., Csíkszentdomokos

 

Márton Áron emlékezete – „…küldnek fiút egy szelídet…” A születés – 1896. augusztus 28.

„…Isten nyitott kapujára
úrvacsorás asztalára
küldnek fiút egy szelídet
áldozatos gyopáringest
kálváriás szolgálatra
alku-nincsen alázatra
tiszták közé tisztaságra
boldogságos Áronságra…” (Ferenczes István)

 

Hajnalodik Csíkszentdomokos fölött
Hajnalodik Csíkszentdomokos fölött

A kálváriás szolgálatra, alku nincsen alázatra született Márton Áron Csíkszentdomokoson látta meg a napvilágot Márton Ágoston és Kurkó Julianna gyermekeként, 1896. augusztus 28-án.

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.

Mélyen vallásos családban nevelkedett. Szülőfalujában végezte az elemi iskolát, majd Csíksomlyóra került gimnáziumba, 1907-ben. 1911-től a csíkszeredai gimnáziumba járt (mely iskola ma Márton Áron nevét viseli), de érettségit Gyulafehérváron tett, 1915. június 12-én. (gróf Majláth Gusztáv Károly püspök a papságra készülő gimnazistákat – hivatásápolás céljából – az egyházmegye iskoláiból a gyulafehérvári főgimnáziumba gyűjtötte.) Három nap múlva, június 15-én behívót kapott katonai szolgálatra, melyet Doberdónál, az Ojtozi-szorosban és Asiago mellett teljesített. Indulás előtt, a székelyudvarhelyi állomáson édesanyja rózsafüzérét nyújtotta át fiának. Később, az első világháborúra emlékezve így vallott a rózsfűzérről: „… az mentett meg engem.” A harctéren háromszor sebesült meg. A végsőkig kitartott, 1919 áprilisában részt vett a székely hadosztály tiszai hadműveleteiben, amiért hadifogolyként rövid időre a brassói Fellegvárba zárták. Emiatt nevezték el falubeli barátai „fogoly úrnak”.

 

Hatzack-Lukácsovits Magda festőművész képéről készített fotó, a domokosi plébánián.
Hatzack-Lukácsovits Magda festőművész képéről készített fotó, a domokosi plébánián.

A csíkszentdomokosiak otthonaiban elevenen él Márton Áron emléke. A vendég, a jó barát azonnal átérzi a házigazda szándékát, s vele együtt idézi fel a tőle tanult példázatot. Felemelő, de egyben aggasztó Márton Áron életéről fotóalbumot készíteni, mely megmutatja Csíkszentdomokos nagy szülöttének emberségét, áldozatvállalását, azt, hogy a kisebbségellenes román politika ellen Márton Áron félelmet nem ismerve harcolt, hogy nagy tekintélynek örvendett Erdély-szerte, hogy 1938-ban kitörő örömmel fogadták a magyarok, hogy XI. Pius pápa gyulafehérvári püspökké nevezte ki.

Megtisztelő feladat volt az album anyagának összegyűjtése, átéreztük a szülőfalu szeretetét-szándékát, emlékeztünk a sok-sok beszélgetésre, tudtuk, az ő számukra Márton Áron szavait követni kell:

A hajszálgyökér nem húzódik vissza, ha sziklára tapint, hanem rést keres és repeszt; a földbe vetett mag áttöri a rögöt; az akadály elé jutott hangya megkísérli a százszoros súlyt félretenni, s ha nem sikerül, kerülővel folytatja az útját célja felé. S ha élni akarunk, mi is csak ezt a példát követhetjük.”

 

Csíkszentdomokos
Csíkszentdomokos

Mindenfelől a tisztelet és a szeretet övezte alakját. Illyés Gyula nem véletlenül nevezte különleges „szóleleménnyel” EMBERKATEDRÁLISNAK, hisz „mindig ott volt, ahol a legnagyobb volt a vész, és a legsúlyosabb a teher”. Egyik könyvét a püspöknek szó szerint így dedikálta: „Áronnak, fölfelé nézve”. Ezzel Erdély megingathatatlan püspökét az ember által embernek adható elismerés legmagasabb fokára emelte.

Bőven táplálkozhattunk Erdély megtörhetetlen püspöke születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett Márton Áron Emlékévhez kapcsolódó, a püspök életútját bemutató rendezvényeken, mely 2015. december 24-től (püspökké való kinevezésének évfordulójától) 2016. december 24-ig tartott.

Az Emlékév nyitórendezvényére február 12-én, Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulója alkalmából került sor. A pénteki program ünnepi szentmisével és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyével kezdődött a csíksomlyói kegytemplomban, a misét Jakubinyi György érsek celebrálta.

Láthattuk, hogy nem csupán nekünk, magyaroknak, hanem Európa számára is példaértékű személyiség volt, aki méltó arra, hogy munkásságát széles körben megismerjék. Az emlékév során közel száz helyszínen mutatták be Márton Áron életét egy vándorkiállításon. Mi is láttuk Veszprémben, ahol élünk. A veszprémi várban, a Püspöki Palota előtti tér hangulatát emelte a színvonalas Márton Áron Emlékkiállítás. Magyarországon és Erdély-szerte sok-sok megemlékezésre került sor.

A Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ tárlattal emlékezett Márton Áronra. 1974-ben a püspök segítette a művésztelep létrejöttének ügyét, nagylelkűségének köszönhető, hogy a szárhegyi ferences kolostort rendelkezésükre bocsátotta hajlékként. A művésztelep-alapítók lelkes munkája közben nehézségek tornyosultak, de Márton Áron szelleme kísérte végig a szárhegyi tábort. Köszönetképpen, titokban meglepték Márton Áront, 1979-ben. Kovács Dénes, Gaál András és Márton Árpád küldtek neki az ajándékba készült alkotásokból. Ezek a képek is belekerültek az emléktárlat 2016-os anyagába.

 

Gaál András (1936-) erdélyi festő képe (portré Márton Áronról, 1993) Márton Áron gyűjteményében található.
Gaál András (1936-) erdélyi festő képe (portré Márton Áronról, 1993) Márton Áron gyűjteményében található.

Kozma László költeménye a fenti Gaál András festményhez:

A háttér a fenyveseknek zöldje
Derengés, hol színné vált a táj.
A szemöldök a havasok csöndje,
Fehér ívű, kemény sziklavár.

S a vörösek, színe az áldozatnak,
A vékony csík, a püspöki föveg,
Sötét szeméből a lángok kicsapnak,
Vonal a száj és résnyi a szemek.

A palástnak megvillan a kékje,
Az életút pirosas szegélye,
A kemény arcél szinte kifaragva.

Fehér gallér és a haj fehére,
És fény hullik arany keresztjére,
Melyben Krisztus némasága hallgat.

Az emlékév jó alkalomnak mutatkozott, hogy elősegítse a folyamatban lévő boldoggá avatási eljárás menetét, hiszen a boldoggá avatáshoz élő tiszteletre van szükség, fontos a boldoggá avatandó személy viszonylagos ismertségének felmutatása.

Márton Áron olyan személyiség, aki ma is példakép lehet. Átszövi életét a magyar történelem: az első világháborúban Doberdónál harcolt, Trianon után képviselte a magyar közösséget, a Jad Vasem (Izrael Állam által 1953-ban alapított intézet) kitüntette a Világ Igaza címmel, mert kiállt a zsidóság mellett. A kommunizmus évei alatt üldözték. Egész életében csak a jót tette, következetesen ugyanazt képviselte végig, mégis 77 ezer oldalnyi anyag gyűlt össze róla a Securitaténál.

A főpapnak Erdélyben máig élő tisztelete van, sok-sok, ma is aktív papot ő szentelt fel, többeknek vannak személyéhez kötődő történetei, bérmálási emlékei. De nem csak a katolikusok, hanem a protestánsok és a nem vallásosok körében is megkülönböztetett tisztelet övezi a nemzetért és a kommunizmus ellen való kiállásáért.

Az Emlékév is bizonyította, hogy a püspök legnagyobb tisztelői Csíkszentdomokoson élnek. A település egy emberként óvja-öleli emlékét, ünnepeiket és hétköznapjaikat meghatározza a nagy szülött üzenete: „A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy szerepet vállaljunk, össze­fogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommá: dolgozzunk.” (Templom és Iskola)

A csíkszentdomokosi Márton Áron Egyesület és a Márton Áron Múzeum ötödik alkalommal szervezett konferenciát és megemlékezést az erdélyi püspök szülőfalujában, az Emlékévben is az ő születésnapjára időzítve, 2016. augusztus 27-28-án. A Márton Áron Múzeummal, mely halálának harmincadik évfordulója alkalmával jött létre, a püspök iránti tiszteletét kívánja kifejezni a szülőfalu. Mára beépült a közösségi tudatba és az erdélyi kulturális körforgásba, vezetője Lázár Csilla, aki évente megszervezi a Márton Áron Emlékkonferenciát, és a Márton Áron életéhez, munkásságához kapcsolódó diákvetélkedőket.

Mint mindennek, ennek a tartalmas emlékév-sorozatnak is vége lett, ám a püspök emléke azóta még elevenebben él mindazok lelkében, akiket megérintett élete, sorsa, munkássága, üzenete.

Püspöki kinevezése 77. évfordulóján tartott csíksomlyói szentmisével zárult a Márton Áron Emlékév. A csíksomlyói kegytemplomban tartott szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek személyes élményei alapján idézte fel a szent életű püspök alakját. Megtudtuk, hogy római diákként maga is jelen volt, amikor az azóta boldoggá avatott VI. Pál pápa Márton Áron fogadása után az erdélyi fiatalokhoz fordult, és arra kérte őket, hogy szívleljék meg Márton Áron szavait, mert szent püspökük van. Jakubinyi György azt is felidézte, hogy Márton Áron emberi tisztességét, egyenes jellemét a kommunista hatalom is elismerte.

 

Márton Áron-emlékmise - Jakubinyi György és Kovács Gergely
Márton Áron-emlékmise – Jakubinyi György és Kovács Gergely

 

A folytatásban Márton Áronról idézett vallomások következnek.

 

Kapcsolódó fotóalbum és tartalom:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .