Tartalom
- Transylvania – Erdélyi találkozások: természettel, emberekkel emlékekkel. Báró Kemény János édesapjával.
- Erdélyi találkozások: természettel, emberekkel emlékekkel. – Báró Kemény János
- Kemény János, az Erdélyből Amerikába száműzött fia (aktuális oldal)
- Kemény János, a marosvécsi Kemény-várkastély örököse
Báró Kemény János és Auguszta Paton szerelmének története
A 2. részben megtudhattuk, hogy Kemény János gyermekkorát nagyapjánál, Alsójárán töltötte.
Igazi szép gyermekkor volt az övé.
Íme, itt a folytatás, a 3. rész:
A szép és tartalmas gyermekkort követően Kemény János beiratkozott a bécsi Erdészeti Főiskolára, ahova Ákos és Cecília küldték, akarata ellenére. Akkoriban, amikor még szabadon lehetett utazni, divat volt a diákokat Bécsbe küldeni, hogy ott fejezzék be tanulmányaikat.
Bécs volt Augusztával való első találkozásának helyszíne.
A görög édesanyától és skót édesapától származó Auguszta (Szévászti) Paton Bécsbe került egy erdélyi bárónőhöz, Clarisse Mansberghez, aki járatos volt a zenei körökben. Itt tanult énekelni a fiatal leányzó. Néhány jó operaelőadást is megnéztek együtt. Saját bevallása szerint, énekórái inkább kifogások voltak, hogy élvezhesse a bécsi életet. Ekkor ismerte meg a fiatal Kemény Jánost.
Clarisse sokat mesélt Szévásztinek az erdélyi emberekről és életről. János pedig mindennap meglátogatta őket, hogy kifejezze Szévászti iránti odaadását. Mesélt a világ csodáiról, irodalomról és művészetről, és kiállításokra vitte Szévásztit. Clarisse-nél töltött nyugodt délutánokon János mindent elmesélt magáról, és őt is rávette, hogy beszéljen személyes dolgairól. Szévásztinek még soha nem volt része ennyi, személyére irányuló, őszinte érdeklődésben. Mindent elmondhatott magáról Jánosnak, akiben figyelmes hallgatóra talált. Nagyon megérintette őt, amikor János csendes vágyakozással megkérdezte: „Gondolod, idővel tudnál szeretni engem?” Erre csak kacagni tudott, és flörtölve azt válaszolta, „Talán”.
További részletek az Erdély – Kemény János – A marosvécsi mecénás – Az Erdélyi Helikon alapítója c. irodalmi fotóalbumban.