Kategória: Virtuális fotókiállításaink

Fotókiállításaink a virtuális térben.

Kis-Balaton 13. – A Kányavári-sziget 10.

Szárcsa a fészkelőhelyen

Búbos vöcsök tanösvény – Nyílt vízfelületek madarai – Guvatfélék – A szárcsa (Fulica atra)

A szárcsa (Fulica atra) országszerte gyakori, akár az ember közelségét is elviselő koromfekete madár, legfeltűnőbb ismertetőjegye fehér homlokpajzsa. Nem ismertek olyan folyamatok, melyek egész állományát negatívan befolyásolják. Vadászható faj, de nálunk nincs különösebb tradíciója vadászatának. Vonuló, az állomány legnagyobb része a telet tőlünk délre tölti, de egyre több példány telel át be nem fagyó vizeinken. A Kis-Balaton környékének gyakori madara. A sűrű növényzetű, náddal, gyékénnyel tarkított, de hínárnövényzetben is bővelkedő vizeket kedveli.
Tovább >>

Kis-Balaton 12. – A Kányavári-sziget 9.

A tavasz beköszöntével a Kis-Balaton egész területén a kócsagok egymástól távolabb fészkelő helyeiken vannak.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – A nagy kócsag (Ardea alba) 2.

A kócsagtelepek nagysága változó, a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjed. Fészkét legtöbbször sűrű, avas nádba rakja. A nádszálakat 130-150 cm magasan elfektetve töri meg, hogy erre az alapra építse fészkét, melynek anyaga nagyrészt szintén nád. Fészekalja 3-4, ritkán 5 világoskék tojásból áll. A kotlási idő 25-26 nap. Más gémfélékhez hasonlóan a fiókák még röpképességük (34-35 napos korukban érik el) megmutatkozása előtt kimásznak a fészekből.
Tovább >>

Kis-Balaton 11. – A Kányavári-sziget 8.

Ez így lenyűgöző! Az indulatokat emberi szemmel nem látjuk.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – A nagy kócsag (Ardea alba) 1.

A nagy kócsag (Ardea alba) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag. A magyar természetvédelem címermadara.
A magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is ez a faj látható. A kis kócsagtól méretén túl lassabb, méltóságteljesebb szárnycsapású röpte, hosszabb lába, a lábszár és a csüd sárga színezete alapján lehet megkülönböztetni.
Tovább >>

Kis-Balaton 10. – A Kányavári-sziget 7.

A selyemgém a mocsári vízitök levelein pihen.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – Selyemgém (Ardeola ralloides)

Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt. Szabad vízfelületű mocsaras, bokros folyóparton vagy szigeteken óvatos, rejtőzködő életet él.
A szeme világossárga. Meglehetősen erős csőre orma és hegye fekete. Fejtetejéről a tarkóra nyúló sörényszerű üstöke van, melynek tollai rozsdásan sárgásfehérek, feketés barna szegéllyel. A fej oldalai és a nyak világos rozsdás sárgák.
Tovább >>

Kis-Balaton 9. – A Kányavári-sziget 6.

Lesben a szürke gém és a nagy kócsag.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – A szürke gém (Ardea cinerea)

A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár. Népies nevei: kék gém, darugém, fosógém, vasgém.
Legelterjedtebb gémfélénk, amely jól alkalmazkodik akár az emberi környezethez is. Leggyakoribb a nagy folyók mentén, költési idő után azonban minden vizes élőhelyen előfordul, sokszor még szántókon és gyepeken is megfigyelhető.
Tovább >>

Kis-Balaton 8. – A Kányavári-sziget 5.

Megérdemelt jutalmával még hosszan eljátszik, míg azt beirányítja a lenyeléshez.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – Bölömbika (Botaurus stellaris)

A bölömbika (Botaurus stellaris) a Búbos vöcsök tanösvény gázlómadara. A madarak osztályának gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a bölömbikaformák alcsaládjába tartozó gázlómadár. Régi magyar népi nevei: dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém. Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A nádasok védelmével a faj megőrzése biztosítottnak tűnik.
Tovább >>

Kis-Balaton 7. – A Kányavári-sziget 4.

Búbos vöcsök tanösvény – Gázló madarak – Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

A kisebb termetű, társas gázlómadarak közé tartozik. Bujkáló természetű, szürkület idején válik aktívvá. Erre utal tudományos elnevezése is: Nycticorax, „éjszakai holló”. Nappal csapatosan pihen élőhelyén, a nádasok vízközeli peremén, fűzfákon. Bár társas lény, inkább magányosan vadászik: halakat, békákat, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt. Ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után.
Hosszútávú vonuló madár, hazánkban márciustól októberig figyelhetjük meg.
Tovább >>

Kis-Balaton 6. – A Kányavári-sziget 3.

A Búbos vöcsök tanösvény egyik szakasza.

A Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területe, a Kis-Balaton tájegysége. Az itt található Kányavári-sziget ad otthont a Búbos vöcsök tanösvénynek. A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható kellemes sétaút 15 állomása a Kis-Balaton madárvilágát mutatja be. A több ismertető tábla található, melyek egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók, … stb) mutatnak be.
Tovább >>

Kis-Balaton 5. – A Kányavári-sziget 2.

A borostyán benőtte a sziget fáit.

A Kányvári-sziget a Kis-Balaton szívében 2.

A másfél kilométer hosszú, keskeny sziget „főútja” tágas, fasorral szegélyezett sétány, ahol pihenőhelyek, játszótér, kis és nagy kilátók várják a látogatókat. Utóbbiakon fontos eszköz lehet egy átlagosnál hosszabb távcső is, hiszen az ember által folyamatosan látogatott területtől az állatok viszonylagos távolságot tartanak. Kis szerencsével változatos élővilágot térképezhetünk fel: eddig 250 madárfajt figyeltek meg a területen, ebből közel 150 fészkel a környező vizekben. Gyakori vendég többek között a búbos vöcsök, amiről a szigeten körbefutó tanösvény is kapta a nevét.
Tovább >>

Kis-Balaton 4. – A Kányavári-sziget

Innen már betekintést kaphatunk a mocsárvilágba, ha halkan közelítjük meg.

A Kányvári-sziget a Kis-Balaton szívében 1.

A Balaton nyugati szélén, a Zala folyó legalsó szakaszán terül el hazánk egyik legnagyobb mocsaras vidéke. A Balatonba érkező víz fontos természetes szűrőjeként is működik a Kis-Balaton. A Tüskevárból is ismert nádvilág a türelmes szemlélők számára ma is idilli képet nyújt: a lápon a vízimadarak tömegei mellett vadak is biztonságot találnak, a nyílt vízfelületeken pedig esténként a zalai dombok mögött lenyugvó nap csillog.
Tovább >>