Kategória: Virtuális fotókiállításaink

Fotókiállításaink a virtuális térben.

Kis-Balaton 33. – A Kányavári-sziget 30.

Az élelemért vívott harcban az erdei pinty a csízt elüldözi.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 4.

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj.
Hazánkban mindenütt gyakori, városokban is rendszeresen költ. Elsősorban növényi táplálékot fogyaszt, gyümölcsöket, magokat, melyeket a talajon szedeget össze, de kisebb arányban rovarokkal is táplálkozik. Fiókáit állati eredetű táplálékkal táplálja. Vonuló, az északkelet-európai állomány egy része hazánkban tölti a telet, míg az itteni állomány a mediterrán térség nyugati részén telel. Territoriális madár, tavasszal és nyár elején a hím gyakran hallatja rendkívül erőteljes énekét.
Tovább >>

Kis-Balaton 32. – A Kányavári-sziget 29.

A csuszka a fákon kapaszkodó akrobatikus közlekedése miatt kapta a nevét.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 3.

A csuszka (Sitta europaea) a verébalakúak rendjébe (Passeriformes) tartozó kistermetű madárfaj, a madárvilág „akrobatája”. Ez a legjobb jelző a csuszkára, erre az apró, kedves és szépen színezett madárkára. Neve nagyon találóan tükrözi legfőbb jellegzetességét, ugyanis a csuszka valóban boszorkányos ügyességgel mozog még a legmeredekebb törzsű fákon is.
Tovább >>

Kis-Balaton 31. – A Kányavári-sziget 28..

Zöldike és barátcinke viadala az élelemért.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 2.

A barátcinege (Poecile palustris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj. A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre.
Tovább >>

Kis-Balaton 30. – A Kányavári-sziget 27.

Barázdabillegető - Motacilla alba

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 1.

A billegetőfélék (Motacillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Négy nem és hatvanhat faj tartozik a családba. Karcsú testalkatúak, csőrük vékony, hosszú. Vízparton, rovarokkal táplálkoznak. Költöző madarak. A billegetők és a pityerek tartoznak ide.
Tovább >>

Kis-Balaton 29. – A Kányavári-sziget 26.

Csőrében a fecskefarkú pillangó, a pávaszem, bal lábán gyűrű van.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – A gyurgyalag (Merops apiaster) 2.

Vonuló madárként általában május elején érkezik Magyarországra a gyurgyalag (Merops apiaster), majd augusztus végén, szeptemberben indul is tovább, hogy a telet melegebb éghajlaton, Dél-Afrikában töltse.
Tovább >>

Kis-Balaton 28. – A Kányavári-sziget 25.

Odútakarításból jön a fészkéről a gyurgyalag.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – A gyurgyalag (Merops apiaster) 1.

A gyurgyalag, méhészmadár vagy piripió, a madarak osztályának szalakótaalakúak rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban „Az év madarává” választotta.
Tovább >>

Kis-Balaton 27. – A Kányavári-sziget 24.

Amint megfogja a kishalat, a beszálló ágra viszi, ahol odaveri a még mozgó prédát.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – Jégmadár (Alcedo atthis) 2.

A Jégmadár (Alcedo atthis) zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.
Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet.
Tovább >>

Kis-Balaton 26. – A Kányavári-sziget 23.

Az apróbb halakat, főleg küszöket kiszemeli, alkalmas pillanatban beleveti magát a vízbe.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – Jégmadár (Alcedo atthis)

A színpompás jégmadár (Alcedo atthis) fajgazdag családjának legészakibb elterjedésű, hazánk madárfaunájának pedig az egyik legemblematikusabb képviselője. Élete – táplálkozása miatt – elválaszthatatlan a vizektől. Hegyi patakok, kisebb-nagyobb folyók és állóvizek partján egyaránt találkozhatunk ezzel a különleges alakú, testéhez képest óriási fejjel és hosszú, erőteljes csőrrel rendelkező madárral.
Tovább >>

Kis-Balaton 25. – A Kányavári-sziget 22.

Hódító hímhattyú.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – Récefélék – A bütykös hattyú (Cygnus olor) 2.

A bütykös hattyú (Cygnus olor) az utóbbi évtizedekben folyamatosan terjeszkedő vízimadárfaj a Kárpát-medencében. Az elmúlt 30 évben benépesítette vizes élőhelyeinket, sokfelé költ, beleértve néhány lakott területen található holtágat vagy mesterséges tavacskát is. Fészkelőhelyein jól tűri az emberi jelenlétet, és a téli hónapokban gyakran nagy csapatokban időzik olyan zavart helyeken is, ahol etetik az emberek.
Tovább >>

Kis-Balaton 24. – A Kányavári-sziget 21.

A hím fekete bütyke nagyobb, mint a tojóé.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Nyílttéri madarak – Récefélék – A bütykös hattyú (Cygnus olor)

A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. A hattyú fenséges kinézete évezredek óta lenyűgözi az emberiséget. Már az ókori Görögország óta nyomon van a kultúránkban.
Tovább >>