Kategória: Virtuális fotókiállításaink

Fotókiállításaink a virtuális térben.

Kis-Balaton – Varázslatos vízi világ 5.

A bikák a bőgés idején a legrövidebb utat keresik a szarvastehenek nyomában.

Varázslatos vízi világ – Gímszarvasok a bőgés idején

Közismert tény, hogy a szarvasbőgés a párzási időszakkal függ össze, de hogy pontosan miért is kommunikálnak egymással ilyen módon a szarvasok, azt talán kevesen tudják. A gímszarvasbikák a nászidőszakban háremet alakítanak ki maguk körül, amit folyamatosan éberen vigyáznak, és ezzel függ össze a hangadásuk is. Az eltérő hangú és erejű bőgésnek más-más jelentése van.
Tovább >>

Kis-Balaton – Varázslatos vízi világ 4.

A rétisas prédájával.

Varázslatos vízi világ – Rétisasok 1.

Eurázsia északi részének partvidékein él Grönlandtól Kamcsatkáig. A Kárpát-medencében élő párok egy szigetszerű populációt alkotnak. Víz közelében költ, tengerpartokon, tavak és folyók közelében. Nálunk a folyók mentén lévő galériaerdők és idős tölgyesek fészkelője. Nagy termetű madár, ezért úgy választja a hatalmas fészkének otthont adó fát, hogy megfelelő beszállófolyosót találjon. Tél közepén már megkezdi fészke tatarozását, februárban pedig sokszor már tojásain ül. Fészekalja 1-3 tojásból áll. A fiókák 40 nap kotlás után kelnek ki, a költés alatt a hím eteti párját.
Tovább >>

Kis-Balaton – Varázslatos vízi világ 3.

Lassan éjszakai szállást kell keresniük.

Varázslatos vízi világ – kócsagok naplemente után

Európa területén belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. A nagy kócsagok magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben rendszeresen fészkelnek nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei- és Fertőnél is találkozhatunk.
Tovább >>

Kis-Balaton – Varázslatos vízi világ 2.

A hosszú várakozásnak meglett az eredménye: a kócsag és a fotós is jól járt.

Varázslatos vízi világ – nagy kócsagok alkonyati fényben

Világszerte elterjedt faj, négy alfaja a sarki tájak és Észak-Amerika nagy része kivételével mindenhol megtalálható. A Kárpát-medencében élő madarak egy szigetszerűen elkülönült populációt alkotnak. Eredetileg a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasok és ősmocsarak fészkelője volt, de megtelepedett a kisebb kiterjedésű nádasokban, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben is. Telepeinek nagysága változó, a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjed.
Tovább >>

Kis-Balaton – Varázslatos vízi világ 1.

Varázslatos vízi világ – kócsagok hajnali vadászat közben

A magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is ez a faj látható. A kis kócsagtól méretén túl lassabb, méltóságteljesebb szárnycsapású röpte, hosszabb lába, a lábszár és a csüd sárga színezete alapján lehet megkülönböztetni. Ujjai feketék, szemben a kis kócsag sárga ujjaival. A 19. században egész Európában divat volt a kócsagtollas viselet.
Tovább >>

Kis-Balaton 47. – A Kányavári-sziget 45.

A mély iszap lehúzza az elgyengült rétisas-fiókát.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 6.

A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg. Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket. Gyakran kisebb facsoportokban, fasorokban, magányos fákon is költ. Magyarországon főleg ártéri erdőkben, illetve a Dél-Dunántúl erdei tavas területein telepszik meg. Költőhelyéhez rendkívül hűséges. Ha az zavartalan, akár évtizedekig is helyben maradnak a párok. Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
Tovább >>

Kis-Balaton 46. – A Kányavári-sziget 44.

A tojó a fiókájával is harcba száll a megszokott helyért.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 5.

Évente egyszer költ. A fiatal párok költésének kezdete március közepéig is kitolódhat. A tojások lerakása többnapos különbséggel történik, s a tojó az első tojás lerakása után megkezdi a kotlást. A fészekalj 1-3 tojásból áll. Többnyire a tojó kotlik, de kisebb időszakokra a hím is besegít.
Tovább >>

Kis-Balaton 45. – A Kányavári-sziget 42.

Távolabb a rétisas vastagabb farönkre vagy ágra viszi prédáját.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 3.

A sas fő étrendje halakból áll. A vadászati ​​időszakban a fehérfarkú lassan repül a víztározó körül, és zsákmányt keres. Amint a zsákmány a látókörébe kerül, a sas kőként repül lefelé, előtte borotvaéles karmú, hatalmas karmokat tár fel. A sasok éles látásukról és a zsákmány nagy távolságokból történő észleléséről is ismertek. Mint minden ragadozó madár, a nőstények mérete nagyobb, mint a hímeké.
Tovább >>

Kis-Balaton 44. – A Kányavári-sziget 41.

A portyán az áldozatot kémlelő rétisas többnyire halakon él, de ínséges időben mindenevő.

Kányavári-sziget – Búbos vöcsök tanösvény – Erdei madárfajok 13.

A rétisas (Haliaeetus albicilla) – vagy fehérfarkú rétisas – 2.

A rétisas elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket fogyaszt. Kiemeli a 8 kg-os halat is, meglepi a nyulat vagy a rókát. A bukómadarakat a végkimerülésig hajszolja, és végül akkor kapja el, amikor levegőért jönnek fel. Elveszi a halászsas zsákmányát is, amikor az egy nehéz hallal éppen felszáll a vízről.
Tovább >>