Kategória: Virtuális fotókiállításaink

Fotókiállításaink a virtuális térben.

A Partium jeles városa – Nagyvárad (5.)

A Bihar megyei közkórház

Nagyvárad – A kórház és környéke

A gyógyintézmény története a múltba nyúlik vissza. Több szakaszban készült el, emeletet húztak rá, majd oldalirányba és az eredeti udvar irányába is bővítették. Főként a romantika stílusjegyei uralják, de néhol az angol gótikára jellemző beütések is észrevehetők, mint például a főkapu fölötti, bástya alakú oszlopfők. A terv Kiss Antal építész nevéhez fűződik.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (4.)

A Petőfi-szobor, a park névadója

Nagyvárad – A Petőfi Sándor park

A Petőfi Sándor park, az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában található.  A kommunista érát követően itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra. Schlauch Lőrinc bíboros az 1800-as évek végén a püspöki palota kertjéből a városnak adományozta a területet, ebből alakították ki a parkot.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (3.)

A réti református templom

Nagyvárad – A Réti és Rogériusz-i református templomok

A nagyváradi reformátusokat 1925. január 1-től három parókiális körzetre osztották: az olaszi, újvárosi és velencei részre. Mivel az olaszi rész túl nagynak bizonyult rövid időn belül, úgy határoztak, hogy a réti körzet önálló életlehetőséget kap.
Az alapkőletételre 1928. augusztus 6-án került sor, sőt a munkálatokat ugyanabban az évben december 23-ig be is fejezik. Az imaházban nagy alagsort alakítottak ki, amely helyet biztosított kulturális rendezvények szervezésére. Ezeket a rendezvényeket a megalakult színjátszó csoport kezdeményezte. Létrejött az énekkar, amely a Sztárai Mihály énekes reformátor nevét kapta.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (2.)

A nagyváradi székesegyház alapkövét 1752. május 1-jén tették le. Forgách Pál püspök Franz Anton bécsi építészt bízta meg a tervezéssel.

Nagyvárad – A Püspöki Palota és környéke

A nagyváradi püspöki palota a késői barokk építészet remeke.
A nagy múltú Nagyvárad legendákkal övezett impozáns egyházi műemléke a római katolikus püspöki székesegyház, Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma. Az egységes stílusú épületegyüttes másik két eleme az impozáns püspöki palota és a rendkívül hangulatos, árkádos Kanonok-sor.
Tovább >>

A Partium jeles városa – Nagyvárad (1.)

A mai nagyváradi vasútállomás közelről - belül már nem ilyen szép...

Nagyvárad a Sebes-Körös partján

Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A település a régió legnagyobb városa.
Nem mindig volt ez így…
Nagyvárad elsősorban Ady városaként jut az eszünkbe, ahol pezsgő irodalmi élet zajlott a 19. században.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Radnai-havasok

Radnai-havasok - telihold a Gonosz-kő csúcs fölött

Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége.

Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, s a legtöbb alpesi vonást hordozó festői hegysége. Szerkezetét nagyrészt kristályos és átalakult kőzetek alkotják, üledékes kőzetekkel övezve. A hegység aszimmetrikusan, sasbérc szerűen emelkedik ki: a mintegy 50 km hosszú, kelet-nyugati irányú főgerinctől északra meredeken, délre viszont lankásabban ereszkedik alá a körben határoló völgyekbe. A főgerinc középső része meghaladja a 2000 méteres magasságot, csúcsai 2100-2300 méterre emelkednek.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Kelemen-havasok

A Maros-szoros kapujában - jobbra a Kelemen-havasok, balra a Görgényi-havasok

Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része

A Kelemen-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. Maros megye, Hargita megye, Suceava megye és Beszterce-Naszód megye területén helyezkedik el, a Maros völgye és a Dornai-medence között.
A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részén fekszik. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják, melyek közül a 2102 méteres Kis-Pietrosz és a 2021 méteres Rekettyés a legmagasabb.
Tovább >>

Erdély – Székelyföld – Alsó-Nyárád és vidéke

Ahol a Nyárád belesimul a Marosba

Alsó-Nyárád vidéke

Alsó-Nyárád mente a Nyárádnak Ákosfalvától a Marosba torkolásáig nyújtózik, amelyet a félig tréfás Murokország névvel illetnek. Ez az a terület, ahol a föld minden talpalatnyi kis darabját megművelik. Innen látják el gyakorlatilag az egész Nyárád-terét és Marosvásárhelyt zöldséggel, gyümölccsel.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Csíki-havasok

Az Úz-völgye az egykori határőr-laktanyákkal, távolban a víztározó

Csíki-havasok – Úz-völgye

A völgy elnevezés az itt élt ősi „úz” népcsoport emlékét őrzi. Határában van a Kistölgyesi- vagy Kőkert-szoros az egykori határvám maradványaival.

Erdély egyik legtitokzatosabb földrajzi- és néprajzi tájegysége. A környék erdei adnak otthont Nyirő József könyvének, az Uz Bence című regény helyszíneinek. Itt ölelkezik össze a főhősnek nevet adó Úz- és Bence-patak, hogy az emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból példát mutató Uz Bence mulatságos, megindító – hétköznapiságukban is különös – kalandjait elindítsa.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Keleti-Kárpátok 2. – Csíki-havasok

A Békás-szoros, távol a Kis-Cohárd

Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park

A Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok központi csoportjában  helyezkedik el, a Hagymás hegységben. A Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkot átszeli az a  transzkárpatikus út, amely összeköti a Gyergyói-medencében elhelyezkedő Gyergyószentmiklóst Békással. Itt találhtó a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, valamint a Súgó-szoros, a Likas-zsomboly és a Nagyhagymás- Feketehagymás-Egyeskő. A Terkőtől a Vit-havasig terjed, magába foglalva a Békás-szorost is. Összhosszúsága 70 km, szélessége 10-15 km.
Tovább >>