Kategória: Blog

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (5.)

Márton áron szobája, betegágya

Márton Áron, az Emberkatedrális – Gyengülő egészséggel

Egészségi állapota fokozatosan gyengült az 1970-és évek elején. A prosztatarák által előidézett súlyos fájdalmak ellenére Márton Áron továbbra is hűségesen teljesítette főpásztori kötelességeit. Betegségére hivatkozva négyszer kérte a felmentését 1976–1978 között, de a pápa nem fogadta el. 1980. április 2-án azonban II. János Pál pápa felmentette a gyulafehérvári egyházmegye kormányzása alól az akkorra már nagybeteg püspököt teendőinek ellátása alól.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (4.)

Hívek között - megörökített bérmaút

Márton Áron – a visszakapott szabadságot követően

Elkezdte a diadalmas bérmautakat, melyek valóságos diadalmenetté váltak. Kifogást nem emelhettek ezekkel az utakkal szemben, de a hatóságok mindent megtettek, hogy az ifjúságot távol tartsák a bérmálástól. Ám hiábavaló volt minden korlátozó próbálkozás, a hívek lelkesedését és a gyermekek bérmálkozási vágyát nem tudták korlátozni. A nagy püspök biztató szavaira áhítoztak hívek és az igazságot kereső emberek egyaránt.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (3.)

Szabadon mozoghatott a gyulafehérvári püspöki kertben

Márton Áron letartóztatása – A fogoly püspök

Az udvarhelyi bérmálás után kerülő úton gyulafehérvári otthonába tért. Június 21-én Bukarestbe indult, ahonnan már nem volt visszatérés: a tövisi úton csellel letartóztatták. 25 évi kényszermunkával sújtották az erdélyi magyarság szeretett püspökét. Népét pedig, akik közül kiemelkedett, megfélemlítették: lelkeiket gúzsba kötni nem tudták ugyan, de megszomorítani, sanyargatni igen. Betiltották a búcsús zarándoklatokat, nem jöhettek többé a keresztaljak Csíksomlyóra, így elmaradt a gyimesi fehér keresztalja is. Megszűntek a közös utak, a közös imák, egyéni lázadókká váltak a gyimesiek, mert jöttek vonaton, gyalog, külön-külön eljártak a pünkösdi búcsúra, s fohászkodtak egyénileg az ő Babba Máriájukhoz, a csíksomlyói csodatevő Szép Szűz Máriához.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából (2.)

Márton Áron püspök szobra a gyulafehérvári papnevelő intézet udvarán. 1990-ben avatták, a püspök halálának 10, évfordulóján.

Márton Áron a vádlottak padján – A felcsíki bérmaút

Mint román állampolgár, csak útlevéllel látogathatta meg észak-erdélyi híveit. Így érkezett 1944 májusában is Kolozsvárra, papszentelésre. Ekkor azonban Magyarországon már folyt a zsidóság deportálása. Márton Áron a Szent Mihály templomban, de másutt is, a magyar főpapság körében egyedülálló élességgel kelt ki az antiszemitizmus ellen.
A vesztes háború után, 1944 őszén körlevelet adott ki, melyben a várható rendszerváltásra készítette fel papjait, akiket óvatosságra intett. Ő azonban nem hallgatott: felemelte szavát, hogy a párizsi béketárgyaláson ne ismétlődjenek meg 1919 igazságtalanságai.
Tovább >>

Emlékezzünk Márton Áronra, halálának (1980. szeptember 29.) 40. évfordulója alkalmából

Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk.

Ki volt Márton Áron? – EMBERKATEDRÁLIS

A kisebbségellenes román politika ellen Márton Áron félelmet nem ismerve harcolt. Hamarosan nagy tekintélynek örvendett Erdély-szerte, nem csak a katolikusok körében. A magyarság örömére XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront. A következő évben, 1939.február 12-én történt az ünnepélyes felszenteltés, melyet Andrea Cassulo, apostoli nuncius, a kolozsvári Szent Mihály templomban végzett el. Így szóltak szívből jövő szavai szentelése napján:
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (12.)

Hatzack-Lukácsovits Magda festőművész képéről készített fotó, a domokosi plébánián.

Márton Áron emlékezete – 1896. augusztus 28., Csíkszentdomokos

Augusztus az Ő születési hónapja. Minden év augusztus 28-án Csíkszentdomokos ünneplőbe öltözik. Nem csupán a testüket öltöztetik ünneplőbe, hanem a lelküket is. Mert így emlékeznek Márton Áronra, a közülük kivált EMBERKATEDRÁLISRA.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (11.)

Napfelkelte a Tarkő felett, Csíkszentdomokos határában.

Márton Áron emlékezete – Ferenczes István: Csíkszentdomokos balladái

Márton Áron bölcsőhelye ez a kedves, székely település, titkok és balladák földje. A Csíki-medence legmagasabban, 640 m tengerszint felett fekvő, legnépesebb faluja. Az Olt forrásvidéke a határban található, közel a Maros forrásához, s a település az Olt folyó felső völgyében terül el Csíkszereda és Gyergyószentmiklós városok között félúton. A falu az Olt felső szakasza mentén mintegy 10 km-es hosszúságban nyújtózik végig, a Keleti-Kárpátok alatt. Hűvös hegyvidéki éghajlat jellemzi, az emberek kemény munkával keresik meg a mindennapi kenyerüket. Mégis Erdély egyik legnépesebb székely-magyar települése.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (10.)

Bara Ferenc, esperes, Márton Áron hajdani titkára, a püspök reverendájának cingulumával

Márton Áron emlékezete – a püspöki titkár, Bara Ferenc

Bara Ferenc esperes-plébánossal nemrégen hozott össze az isteni gondviselés. Gáll Jenő barátunkkal látogattuk meg Csíkdánfalván, a plébánián, ahol jelenleg gondozza a hívek lelkét. Ő volt Márton Áron titkára, akit Bálint Lajos, Csíkszentdomokos akkori plébánosa ajánlott a püspök úr szolgálatába. Büszke arra, hogy Márton Áron szentelte pappá, 1976. június 20-án, s az ő szülőfalujába, Csíkszentdomokosra került Bálint Lajos mellé. Kedves emlék számára, hogy a püspök áldást s könyveket küldött, neki, a káplánnak, a későbbi érsekkel, Bálint Lajossal.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (9.)

Jakab Gábor

Márton Áron emlékezete – Jakab Gábor, kolozsvár-kerekdombi lelkipásztor

Jakab Gábor a kolozsvár-kerekdombi közösség lelkipásztora, Farkaslakán ő mutatta be a Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke című honismereti fotóalbumunkat. Rendkívüli emberségét illetően több személyes élményt is őriz a lelkében Márton Áronról. Pappá válásának története a legmeghatározóbb emléke. Harmadéves kispap korában történt, hogy lelkileg válságba került, ennek következtében a teológiai intézetből való eltávozás mellett döntött. A végrehajtás előtt azonban többi papnövendéktársához hasonlóan eleget tett az intézeti hagyománynak: elment a püspökhöz a szokásos év eleji, négyszemközti kihallgatásra.
Tovább >>

Márton Áron emlékezete – “…küldnek fiút egy szelídet…” (8.)

Bálint Lajos bérmaúton

Márton Áron emlékezete – Az első erdélyi érsek, Bálint Lajos

Bálint Lajos érsekkel  Berszán Lajos atyánál találkoztunk, aki itt, Gyimesközéplokon, majd Marosfőn osztotta meg velünk értékes gondolatait. Figyelemmel kísérte munkásságunkat, mi pedig számtalan alkalommal felkerestük. Mindig szívesen fogadott. Sokat mesélt csíkszentdomokosi tíz évéről, Márton Áron szülőfalujáról, ahol plébánosként gondozta a hívek lelkét.
Az érsekkel együtt megjártuk a gyimesi határban a Szép-havas legendás csúcsát, mely őrizte a Szent László kápolna romjait. Megtiszteltetés volt számunkra közeledése felénk, barátságos, elismerő szavakkal illette fotóalbumainkat. Lélekkel látó elemzésit megszívleltük, örömmel vettük baráti tanácsait.
Tovább >>