Kategória: Blog

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 17.

Április végén idefenn még sok a hó, a lavinaveszély gyakori.

ERDÉLY – A Bucsecs

A Bucsecs legjelentősebb folyója az Omu-csúcstól nem messze eredő Ilonka (Ialomita), amelynek felső részén található a rendkívül látványos Ialomita-vízesés, valamint a Predealon eredő Prahova folyó. Kisebb, északi irányba, az Olt vízgyűjtő medencéje felé tartó folyói a Barca és a Vidombák. Ugyancsak az Ilonka völgyében található két tekintélyes méretű tó is, a mesterséges eredetű Bolboci és a természetes eredetű, festői környezetben elhelyezkedő Scropoasa.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 16.

A Bolnok-hegy lábánál (1187 m) nyújtózkodik Hosszúfalu, a távolban a Nagykő-havas (1843 m), mögötte a Bucsecs, a Keresztény-havas (1801 ) m, legtávolabb a Királykő és a Fogaras.

ERDÉLY – A Keresztény-havas

A Kárpát-kanyar gyönyörű világa tárul elénk a Báj-havas, a Keresztény-havas, valamint Bolnok tanulmányozása során, mely festői tájakat követve még lélegzetelállítóbb élményben lehet részünk. (Mindez a Keleti-Kárpátok 1. című albumunkban részletesen megtekinthető.) Égbe nyúló, komor hegyormok, csipkézett gerincek, félelmetes, évezredek alatt formált sziklaszirtek hívogatnak, de vannak itt roppant tömegű kőtörmelékkel bélelt, katlanszerű völgyek, kietlen kősivatagokban felcsillanó, tükörtiszta tengerszemek, halk morajjal csörgedező vagy haragos zúgású vízesésekké erősödő patakok, bűbájos szépségű szurdokok, zsombolyok és barlangok, minden, amitől annyira szeretjük a Kárpátokat.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 15.

Brassó a Cenk két oldalán terül el, a Keresztény-havas lábánál.

ERDÉLY – Brassó

Brassó Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 14.

A négyfalusiak falvai a Nagykő-havas lábánál, a Barcaság déli peremén. Távolabb Brassó és a Keresztény-havas, még távolabb a Bucsecs és a Királykő.

Erdély – A négyfalusi csángók

A Keleti-Kárpátok 1. című  fotóalbumban részletesen olvashatnak arról, hogy a barcasági csángók székely eredetű népcsoport. A hétfalusi csángó magyarok eredetéről sokat vitatkoztak, és vitatkoznak a történészek. Többen a moldvai csángókkal azonosítják. A „csángó” jelző az elcsángálást (elvándorlást, vonulást) jelenti és ebben a formában érvényes a moldvai csángókra. A hétfalusiak is csángók, de ők nem a csángálás miatt kapták e nevet, hanem a sajátos vészjelzési formájukról.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 13.

Az Olt felett Olthévíznél.

Erdély – A Barcaság

Ez a vidék is először a székely határőrök otthona volt, majd a II. Géza által telepített szászok egyre nagyobb területet foglaltak el a térségből. A Kárpátok túloldaláról, főleg a Havasalföldről beáramló románok végleg felborították az itt élő lelkek számának arányait. Az erődtemplomok, amelyek a hit őrzése mellett a tatár, a török és az oláh betolakodók ellen is védelmeztek, mára a szórványba szorult őslakosság nemzettudatának fellegvárai lettek. Hosszú története van annak, hogyan és miként kerültek Erdélybe a szászok, hogy védőszerepet töltsenek be.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 12.

A Háromszéki-medence déli része - Kökös, a neves híddal, Gábor Áron halálának színtere. Távolabb Uzon, balra Sepsiszentgyörgy.

Erdély – Háromszék felett, az Olt mentén

A Háromszéki-medence déli irányban nyitott a Brassói-medence felé, annak északra, északkeletre nyúló folytatása, s otthont ad a Felső-Háromszéki- és az Alsó-Háromszéki-medencének. A megye északnyugati területe: a Dél-Hargita, a Persányi-hegység és a Baróti-hegység által közrezárt Baróti-medence: a fenyvesekkel és lomberdőkkel borított Erdővidék. A Bodzai-havasok lábánál nyújtózik végig az ugyancsak Kovászna megyei kistáj, a Bodzafordulói-medence.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 11.

Az első szomszédos település Kibéd, a Kis-Küküllő partján.

Erdély – Makfalvától a Kászonokig

Kibéd szomszédságában emelkedett egykor Maka vezér vára. Ma már nyoma sincs az erősségnek, de nevét még őrzi a völgyben ülő falucska, Makfalva. És őrzi a vár köveit a templom és az iskola. Történt, még a reformkorban, 1834-ben, hogy az országjáró Wesselényi Miklósba egy marosszéki közgyűlésen a kormánybiztos belefojtotta a szót, mondván, nincs is birtoka Marosszéken, így nincs joga felszólalni. Mit tesz erre a székely Dósa Elek?
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 10.

A Nemere egy része – távol a Moldvai-dombság.

Erdély – Az Úz-völgye és a Nemere vidéke

A keleti szelek fellegvára az ezeréves határ emlékeit őrző legendás Nemere. A Keleti-Kárpátok külső hegykoszorújának középső részéhez tartozó vonulat 1600 méteres csúcsaival, óriás erdeivel és megritkított hátaival nem tartozik a leglátogatottabb hegységek közé. Nincsenek autóval járható átjárói, menedékházai, turista központjai. A nehezen megközelíthető a hegységet az Úz-völgye választja el a Csíki-havasoktól, ahol érdemes tisztelegni a nagy háborúk hősi halottai és a jelen küzdelmek heroikus megélői előtt.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 9.

Alattunk a Gyimesi-szoros - a Csalhó ide is betekint

Erdély – a Gyimesek fölött

Titokzatos vidék ez a „Patakország”, titokzatos világ a Gyimesek völgye, egyetlen végtelen utca, egyetlen pántlikaként tekeredő utcasor a három, ékes füzért alakító település: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. S a pántlika végén ott ékeskedik múltunk történelmében élő, számunkra már csak álmainkban létező régi vámház, a történelmi Magyarország „ezeréves határa”.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 8.

A felhőtengerből, mint sziget emelkedik ki a Csalhó mészkő-hegytömbje.

A Csalhó felett

A Keleti-Kárpátok szívében emelkedő Csalhó különleges formakincseit konglomerátum és mészkő felépítésének köszönheti. Az 1800 méter fölé magasodó tágas platója pereméről minden irányban gigantikus sziklafalak szakadnak le.
Tovább >>